Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint Magyarország el akarja kerülni a konfliktust Brüsszellel a Mol védelmét is szolgáló, készülő törvény ügyében.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szombati Financial Timesnak azt mondta: nyilvánvaló, hogy a szabályozásnak összhangban kell lennie az Európai Unió szabványaival. "Remélem, teljesíteni fogjuk ezt a követelményt, és ha nem, meg kell változtatnunk (a tervezetet)" - idézte a londoni üzleti napilap a kormányfőt.
A Financial Times szerint Gyurcsány Ferenc arra a figyelmeztetésre reagált, amelyet az EU-bizottság intézett Budapest címére, jogi eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha a tervezett törvény nem felel meg az EU-szabályoknak.
A londoni gazdasági újság éppen előző nap idézett Charlie McCreevy belső piaci EU-biztos Kóka János gazdasági miniszternek küldött leveléből. Ebben a brüsszeli tisztviselő úgy fogalmazott: ha a magyar hatóságok által jelenleg tervezett lépések vagy jogszabályok akadályokat gördítenek a Mol iránt érdeklődő más tagországbeli "gazdasági tényezők" elé, akkor "arra kényszerülök, hogy a most folyó bírósági eljárás végkifejletig történő folytatását javasoljam a bizottságnak".
A szombati Financial Times szerint a törvénytervezetet az energiaiparban "széles körben olyan kísérletnek tartják", amely az osztrák OMV átvételi próbálkozásának megakadályozását szolgálja. A "Lex Mol" néven is emlegetett jogszabály nem kifejezetten a külföldi befektetőjelöltek ellen irányul, de a "stratégiai" fontosságú vállalatok védelmének jogával ruházza fel a hatóságokat - áll a lap ismertetésében.
Gyurcsány Ferenc az újságnak azt mondta: ő nem ellenzi a külföldi cégek által végrehajtott felvásárlásokat, de az állami ellenőrzésű cégekkel és szuverén befektetési alapokkal kapcsolatban aggályai vannak. Jóllehet a miniszterelnök nem nevezte meg az OMV-t ebben az összefüggésben, a cég legnagyobb részvényese az osztrák állam - írta a Financial Times.
"A Molt azért privatizáltuk, mert úgy gondoljuk, hogy a Molnak magánkézben kell lennie" - idézte Gyurcsányt a brit napilap. A cikk szerint a kormányfő védelmébe vette Magyarország jogát néhány szektor - köztük az energiaipar - stratégiaiként történő meghatározásához. "Magyarország egyike a térség legnyitottabb gazdaságainak. Nagyon piaci irányultságú politikát folytatunk, de ostobának vagy bolondnak nem szabad lennünk" - mondta a miniszterelnök a Financial Times idézete szerint.
Gyurcsány szerint jóllehet a Mol magáncég, ugyanakkor fontos magyar vállalat abban az értelemben, hogy a magyar vállalati kultúrát képviseli, és "nagyon érzékeny Magyarország érdekeire" - írta a londoni napilap.
A Financial Times szerint a kormányfő óvatosan próbál manőverezni az EU-szabályok és a Mol védelmét célzó "népi követelések" között. Magyarországon csaknem mindenki azt akarja, hogy a Mol magyar tulajdonban maradjon, és a magyarokat "különösen bosszantja" az ellenséges átvételi kísérlet "Bécs, az egykori birodalmi hatalom részéről" - áll a londoni napilap szombati cikkében.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.