szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Romano Prodi olasz kormányfő vasárnap késő este Kazahsztánba érkezett, hogy a helyszínen próbálja elrendezni a Kasagan olajlelőhely ügyét. Nyáron a kazah fél bejelentette: megfosztja kivitelezői státuszától az olasz AGIP vezette konzorciumban a szintén olasz ENI energiavállalatot, amely újra elhalasztotta az olajmezőn az üzemszerű kitermelés megkezdését, miközben a költségek majdhogynem megháromszorozódtak.

Az olajmezőn a kitermelést az AGIP konzorciuma 2005-ben szándékozott eredetileg megkezdeni, de a nyári bejelentés a legutóbb ígért 2008 helyett 2010 második félévére halasztotta a kitermelés beindítását. Közben a költségek az eredeti tervekben foglalt 57 milliárd dollárról 136 milliárdra növekedtek. A késedelem kazahsztáni hivatalos közlés szerint több tízmilliárd dolláros kárt okoz az országnak.

Ráadásul a nyáron az illetékes kazah szervek három hónapra leállították a munkálatokat az olajmezőn, mivel az AGIP konzorcium megsértette a környezetvédelmi, vám- és adójogszabályokat.

A konzorcium tanulmányai szerint a kiaknázható kasagani olajkincs mintegy 7-9 milliárd hordónyit tesz ki, de a geológiai struktúra összességében mintegy 38 milliárd hordónyi kőolajat rejt.

Az AGIP vezette konzorciumban jelenleg az Eni, a Total, az ExxonMobil és a Royal Dutch/Shell egyenként 18,52 százalékkal, a ConocoPhillips 9,26 százalékkal és az Inpex, illetve a KasMunaiGas (KazMunajGaz) 8,33-8,33 százalékkal van benne.

Romano Prodi és Nurszultan Nazarbejev kazah államfő már szeptember végén, az ENSZ-közgyűlés 62. ülésszakának megnyitásán, New York-ban is szót váltott az ügyről, és abban egyetértettek: nem lenne helyes politikai síkra terelni a Kasagan körül kialakult helyzetet, mivel gazdasági kérdésről, a két ország cégeinek, üzleti köreinek együttműködéséről van szó.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!