A bank kiemelte azt is, hogy működési területén az EU-taggá vált országokban általában lelassult a reformfolyamat. A "Jelentés az átalakulásról" (Transition Report 2007) című, az

EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, 228 oldalas elemzésből kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is osztályelső. A piaci átalakulás előrehaladottságára kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-indexcsoportban az átlagos magyar osztályzat csaknem 4, amellyel Magyarország a teljes mezőnyt vezeti.

A négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belüli kilenc alkategória közül (nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények, infrastrukturális reform) nyolc alkategóriában Magyarország a legjobb osztályzatot kapta a vizsgált országok közül a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő skálán, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt. Magyarország három alkategóriában - kisvállalati privatizáció, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer - egyenest 4 pluszt kapott. Az EBRD metodikai magyarázata szerint a 4 plusz besorolás az iparosodott piacgazdaságok fejlettségi színvonalát jelenti.

Az infrastrukturális átalakulás kategóriájában az EBRD 29 kedvezményezett országa közül csak Magyarországnak van négyese - 4 mínusszal -, a többi térségi ország e besorolása 1 és 3 plusz között változik.

Az idei átalakulási jelentés szerint mindazonáltal a 2004-ben EU-taggá vált kedvezményezett országokban a csatlakozás óta "meglehetősen" lelassultak a reformok. Ezt jelzi, hogy a tavalyi Transition Reporthoz képest - Litvánia és Lettország egy-egy részosztályzatának javításától eltekintve - az EBRD tevékenységi területének e legfejlettebb részén nem volt felminősítés a főbb átalakulási kategóriákban. Magyarország osztályzatai is ugyanolyanok, mint a tavalyi rangsorban.

A 2007-es EBRD-jelentés szerint Közép-Európa és a balti térség nagy részén a politikai és a társadalmi konszenzus hiánya ingatag koalíciós kormányokat eredményezett, amelyek kevesebb hajlandóságot mutatnak a nehéz reformok keresztülvitelére.

A londoni bank idei összeállítása külön fejezetet szentel annak a felmérésnek, amely - összesen 28 ezer fő megkérdezése alapján - az átalakuló térség lakosságának véleményét vizsgálta az átalakulás kezdete óta eltelt több mint másfél évtized gazdasági és politikai változásairól. A Világbankkal közösen elvégzett kutatás szerint a kedvezményezett térségen belüli legfejlettebb országcsoportban - Közép-Európában és a balti köztársaságokban - a lakosság több mint fele elégedett életével.

Az egyetlen kirívó kivétel Magyarország, ahol a megkérdezettek csaknem fele mondta magát elégedetlennek, és az elégedettek aránya nem éri el a 30 százalékot.

Még kiugróbb a térségi különbség az életszínvonal megítélésében. A környező országok lakosságának hozzávetőleg a fele - egyes országokban jóval több mint az 50 százaléka - úgy érzi, hogy életszínvonala javult 1989 óta. Magyarországon azonban a megkérdezettek több mint 60 százaléka azt mondta, hogy romlott az életszínvonala ugyanezen időszakban, és csak valamivel több mint 20 százalék érzékelt javulást. (A kérdés úgy hangzott: milyen mértékben ért egyet azzal, hogy háztartása jobban él, mint 1989 körül. A grafikonban az "egyetértek" és az "erősen egyetértek", illetve a "nem értek egyet" és az "erősen nem értek egyet" válaszokat összegezték).

A vizsgálat ugyanilyen módszerrel térképezte fel a politikai hangulatot a térségben, és e kategóriában Magyarország eredménye összehasonlíthatatlanul rosszabb a környező országokénál. Az EBRD összegzése szerint a térség egészére jellemző bizonyos mértékű fenntartás a politikai helyzettel kapcsolatban - átlagosan 40 százalék értett egyet azzal, hogy a politikai helyzet most rosszabb, mint 1989 táján -, Magyarországon azonban 75 százaléknyian vélekedtek így, és mindössze 15 százalék mondta azt, hogy a politikai helyzet javult az átalakulás kezdete óta.

A grafikonhoz fűzött elemzésben az EBRD külön meg is jegyezte, hogy Magyarországon "különösen súlyos a kiábrándultság". Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza a jelentéshez írt előszavában maga is kiemelte, hogy a reformok lakossági támogatása számos átalakuló országban gyengül. Az elégedettség hiánya önmagában is fontos tényező, mert aláássa a politikai és gazdasági átalakítás támogatottságát, írta Berglöf. Hozzátette: a gazdasági eredményeket a GDP-növekedésnél szélesebb mércével kell mérni.

A kedvezményezett térség GDP-növekedési kilátásairól az EBRD-jelentés azt írta: a tavalyi 6,9 százalék után az idén várhatóan újabb rekordra, 7,0 százalékra gyorsul a térség egészének növekedése, a nyáron kezdődött globális hitelpiaci likviditási sokk azonban később lassíthatja az ütemet. A bank szerint már jövőre 6,1 százalékra lassul vissza az átalakuló országcsoport növekedési átlaga.