Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kínai sajtó mások mellett a pénzügyminiszter-helyettest idézve beszámolt arról, hogy az összeg kétharmadát otthon fektetik be, elsősorban a bankszektorban, és csak a fennmaradó rész kerülne külföldre.
A külföldi befektetéseknél lehetőség szerint kerülnék a kőolajipart, a légitársaságokat és a távközlési cégeket, és szó sincs arról, hogy Kína sorban vásárolná fel az európai és amerikai vállalatokat - jelentette ki a pénzügyminiszter-helyettes egy konferencián. Inkább kisebbségi részesedések vásárlására törekednek.
Az alapot - amelyet az állami tulajdonban lévő kínai befektetési társaság (CIC) kezel - azzal a céllal hozták létre szeptember végén, hogy jobban kamatoztassák és sokoldalúbbá tegyék a tartalékok befektetését. A kínai devizatartalék jelenleg többnyire alacsony hozamú amerikai államkötvényekben van elhelyezve.
A CIC egyik első tranzakciójaként kisebbségi részesedést szerzett a Blackstone amerikai befektetési alapban, a részvények kevesebb mint 10 százalékáért 3 milliárd dollárt fizetett.
Kínáé a világ legnagyobb devizatartaléka, június végén 1332,6 milliárd dollárt tett ki. Amerikai becslések szerint Japán után Kína az amerikai államkötvények legnagyobb tulajdonosa, júliusban 407,8 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény volt nála.
