szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kínai kormány első ízben közölt részleteket arról, hogy mire kívánja fordítani a külföldön nagy aggodalommal figyelt, hatalmas, 200 milliárd dollárra rúgó állami befektetési alap tőkéjét.

A kínai sajtó mások mellett a pénzügyminiszter-helyettest idézve beszámolt arról, hogy az összeg kétharmadát otthon fektetik be, elsősorban a bankszektorban, és csak a fennmaradó rész kerülne külföldre.

A külföldi befektetéseknél lehetőség szerint kerülnék a kőolajipart, a légitársaságokat és a távközlési cégeket, és szó sincs arról, hogy Kína sorban vásárolná fel az európai és amerikai vállalatokat - jelentette ki a pénzügyminiszter-helyettes egy konferencián. Inkább kisebbségi részesedések vásárlására törekednek.

Az alapot - amelyet az állami tulajdonban lévő kínai befektetési társaság (CIC) kezel - azzal a céllal hozták létre szeptember végén, hogy jobban kamatoztassák és sokoldalúbbá tegyék a tartalékok befektetését. A kínai devizatartalék jelenleg többnyire alacsony hozamú amerikai államkötvényekben van elhelyezve.

A CIC egyik első tranzakciójaként kisebbségi részesedést szerzett a Blackstone amerikai befektetési alapban, a részvények kevesebb mint 10 százalékáért 3 milliárd dollárt fizetett.

Kínáé a világ legnagyobb devizatartaléka, június végén 1332,6 milliárd dollárt tett ki. Amerikai becslések szerint Japán után Kína az amerikai államkötvények legnagyobb tulajdonosa, júliusban 407,8 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény volt nála.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Már 310 ezer kínai dollármilliomos van

Kína az ötödik helyre jött fel a dollármilliomosok számát tekintve a világ országai között, csak az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia és Németország előzi meg ezen a téren - tűnik ki egy jelentésből, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) nevű pénzügyi tanácsadó szervezet adott ki.

hvg.hu Gazdaság

Kína a világ legnagyobb exportőre

Kína augusztusban több árut és szolgáltatást adott el, mint Németország, ezzel immár a világ legnagyobb exportőre. Az Egyesült Államokban és Európában egyre erőteljesebben követelik a jüan felértékelését, ám ez gátat szabhatna a szédületes kínai export-expanziónak.

MTI Gazdaság

Több mint 700 kínai cégtől vették vissza az exportengedélyt

Kínai sajtójelentés szerint már több mint 700 kínai gyártócégtől vonták vissza a hatóságok az exportengedélyt, a több árucsoportban észlelt, egészségre ártalmas anyagtartalom miatt kitört nemzetközi botrányok miatt. Mint emlékezetes, elsősorban a kínai játékokból kellett sok milliót visszavonni a piacokról, mert mérgező anyagokat fedeztek fel rajtuk.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Ázsia újra támad: sárga veszedelem, indiai nyomulás

Kína és India már elég erősnek érzi magát, hogy a globális üzleti piacon jelentős tőkeexportőrként is megjelenjen, s beleszóljon a világgazdaság nagyobb játszmáiba. Vajon veszedelmet jelentenek-e ezek az üzletileg gyorsan izmosodó hatalmas országok az eddigi globális gazdasági rendre, s képesek-e nagyobb változásokat előidézni, mint korábban Japán vagy a kistigrisek?