Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A külföldön dolgozó lengyelek jócskán hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, mert a külföldi jövedelmüket nemcsak fogyasztásra költik, hanem megpróbálnak otthon saját lábukra állni, vállalkozásokat indítani, állítják elemzők.
Ünneplő lengyelek. Külföldön alapoznak © AP |
Az idén elérheti a 4 milliárd eurót a külföldön dolgozó lengyelek által hazautalt összeg a Lengyel Nemzeti Bank becslése szerint. Tavaly 3,6 milliárd eurót utaltak haza. Lengyelország 2004-es uniós csatlakozása óta a hazautalás a kétszeresére nőtt. A pénz nagyobb részét befektetik, ez, becslések szerint, a hazai össztermék növekedéséhez 0,1-0,2 százalékponttal járul hozzá.
Ezek a befektetések új munkahelyeket is teremtenek. A lengyel statisztikai hivatal adatai szerint a gazdasági növekedésnek köszönhetően a létminimumon - négyfős családra számolva havi 250 euróból - élők száma 1,7 millióra csökkent az egy évvel korábbi 3 millióról.
Azt pontosan senki nem tudja, hány lengyel dolgozik külföldön - elsősorban Nagy-Britanniában és Írországban -, a hivatalos adatok 600 ezerről szólnak, de becslések szerint legalább 2 millióan vannak.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.