szerző:
MTI

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 7,50 százalékos szintjén hétfői ülésén; a döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A testület legutóbbi ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamaton. A tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

Az indoklás szerint a testület az inflációs várakozásokkal, valamint a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokra való tekintettel döntött az irányadó kamat szinten tartása mellett. A kamatszint jövőbeli pályája attól függ, hogy a várakozásokon keresztül továbbgyűrűző inflációs hatások mennyiben jelentenek veszélyt, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci folyamatok hogyan alakulnak - jegyzi meg a tanács az ülésről készített közleményben.

A testület továbbra is úgy látja, hogy az elmúlt időszak költségvetési intézkedései és költségsokkjai 2008-ban a célnál magasabb inflációhoz és a potenciálisnál lassabb gazdasági növekedéshez vezetnek. A sokkok elsődleges hatásainak kifutásával 2009-ben az árnövekedés üteme a kijelölt 3 százalékos cél közelébe mérséklődhet, ugyanakkor továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz az inflációs várakozások megemelkedése - fogalmaznak.

Megjegyzik, hogy a fogyasztási kereslet a kiskereskedelmi értékesítési adatok szerint továbbra is gyenge, az ipari termelés lassulást mutat, amihez a belföldi kereslet szűkülésén túl a külkereskedelmi dinamika mérséklődése is hozzájárul. A növekedési kockázatokat erősíthetik a globális konjunktúrát övező bizonytalanságok is - fűzik hozzá.

A közleményben ismertetik: a fogyasztói árindex és a maginfláció novemberhez képest emelkedett. Az infláció gyorsulása döntően - hasonlóan a korábbi időszakhoz - az élelmiszerek és a járműüzemanyagok árának emelkedéséhez köthető. A monetáris politika által leginkább befolyásolható termékkörök esetében nem volt tapasztalható gyorsulás. Az infláció jövőbeli alakulásában kulcsfontosságúnak nevezik, hogy az egyszeri sokkok hogyan befolyásolják a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit, milyen mértékben sikerül elkerülni az inflációs várakozások megemelkedését.

A világgazdaságban tapasztalható inflációs folyamatok, illetve a magyarországi hatósági árak emelkedése további inflációs kockázatokat hordoz - áll a közleményben. A versenyszféra bérdinamikája novemberben valamelyest mérséklődött, elsősorban a prémium-kifizetések szokásostól elmaradó mértéke miatt. Az OÉT bérajánlása a bérdinamika további mérséklődését vetíti előre. A szakképesítéshez kötött minimálbér emelése viszont felfelé mutató kockázatot hordoz - figyelmeztet a tanács. A visszafogott belső keresletnek megfelelő ár- és bérdöntések hozzájárulnának az infláció mérséklődéséhez, és közvetett módon a gazdaság gyorsabb növekedését is előmozdítanák - szögezik le.

Említést tesznek arról is, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokat továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi, a hitelkockázatok átárazódása várhatóan a következő hónapokban is folytatódik. A nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandósága mérséklődött a feltörekvő piacokon.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. február 15-én 14 órakor jelenik meg.

A döntés nem lepte meg az elemzőket (Oldaltörés)


Nem okozott meglepetést sem a monetáris tanács döntése, sem annak indoklása az MTI által megkérdezett banki elemzőknek, akik legkorábban a második félévben tartják elképzelhetőnek az alapkamat csökkentését.

Nyeste Orsolya szerint újdonságokat nem tartalmaz a testület értékelése. A globális bizonytalanság miatt az Erste Bank elemzője az első negyedévben nem tartja reálisnak az alapkamat csökkentését és úgy véli, hogy a jegybank a második negyedévben is "nagyon óvatos" lesz.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt sem tartotta meglepőnek, hogy a testület ülésén a kamatemelés is szóba került. Ezt a nemzetközi bizonytalansággal, az inflációs kockázatokkal és a forint eszközök gyengülésével indokolta.

Hozzátette: ma még bizonytalan a bérek alakulása, a hatósági áremelések mértéke átlag feletti és tovább csökken a befektetési hajlandóság a nemzetközi pénzpiacokon. További bizonytalanságot jelent, hogy véleménye szerint 2009-ban a fiskális politika nem támogatja majd a monetáris politikát. A gazdasági növekedés felgyorsítására születő döntések ugyanis az infláció emelkedésével járhatnak, a dezinflációt tovább erősítő kormányzati lépéseknek az elemző szerint kicsi a valószínűsége.

A következő hónapokban Török Zoltán sem számít az alapkamat megváltoztatására, kamatcsökkentésre szerinte legkorábban májusban kerülhet sor.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Decemberben nőtt a monetáris bázis

A monetáris bázis értéke 2007 decemberében 194,9 milliárd forinttal 3.051,1 milliárd forintra nőtt - közölte Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az előzetes adatok alapján.

MTI Gazdaság

Novemberben nőtt a monetáris bázis

A monetáris bázis novemberben 143,7 milliárd forinttal 2.856,3 milliárd forintra emelkedett - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán az előzetes adatok alapján.

Hont András: Álmainkban Európa visszainteget

Hont András: Álmainkban Európa visszainteget

Paul Lendvai szerint a Strache-ügy egy gyógyító válság

Paul Lendvai szerint a Strache-ügy egy gyógyító válság

A MOL Vidi nyerte a labdarúgó Magyar Kupát

A MOL Vidi nyerte a labdarúgó Magyar Kupát

Neil Armstrong bejelentkezése a Holdról még mindig hátborzongató

Neil Armstrong bejelentkezése a Holdról még mindig hátborzongató

4500 éves erdő fái bukkantak fel a tengerből Wales partjainál

4500 éves erdő fái bukkantak fel a tengerből Wales partjainál

1800 négyzetméteres üzem ég Jászladányban

1800 négyzetméteres üzem ég Jászladányban