A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által hetente összeállított felzárkózó piaci helyzetelemzések pénteki kiadása külön fejezetet szentel a magyarországi piaci és belpolitikai helyzet összefüggéseinek. Az elemzés szerint Magyarország makro-alapmutatói "jelentős mértékben" javultak az elmúlt két évben: a 2006-ban elkezdett konszolidációs program révén az akkor már 10 százalék fölé tartó GDP-arányos államháztartási hiány az idén a célként kijelölt 4 százalékra, "sőt valószínűleg kissé ez alá" csökken. A külkereskedelmi mérleg nemrég többletbe fordult, a folyómérleg-hiány "a már kezelhetőbb 5 százalékra" süllyedt a GDP-hez mérve, és finanszírozásában a ház nem vár "jelentősebb gondokat", áll az elemzésben.

Gyurcsány nélkül nem megy? © AP

A GS szerint azonban a befektetők mindezek ellenére "magas béta", vagyis nagyobb kockázatú kategóriába sorolják a magyar befektetési konstrukciókat, különösen a többi térségbeli gazdasággal összevetve. Ennek következtében a magyar piacot kockázatleépítési időszakokban rendre nagyobb eladási hullámok sújtják, mint a csehet vagy akár a lengyelt, áll a Goldman Sachs elemzésében.

A ház szerint a még mindig lappangó befektetői kételyek fő okai közé tartozik, hogy "komoly aggályok" állnak fenn a politikai stabilitással, különösen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pozíciójával kapcsolatban. Az okok közé tartozik emellett, hogy a magyar kormányoknak "nagyon rossz a költségvetési előtörténete" a mindenkori választásokat megelőző két évben, ami kételyeket ébreszt az alacsony államháztartási hiány tarthatósága iránt.

Mindemellett a "már 1 százalék alatti" magyar gazdasági növekedés lefelé, az infláció ugyanakkor felfelé okoz meglepetéseket. A lanyhuló növekedéssel párosuló magas infláció arra utal, hogy strukturális gondok akadályozzák a magyar gazdaság fejlődését, áll az elemzésben. A londoni befektetési ház szerint az eddig végrehajtott költségvetési szigorítás és szerkezeti reformok vezérlője Gyurcsány Ferenc, ezért ha esetleg saját pártja menesztené a kormányfőt, "az piacmozdító hatású fejlemény lenne".

Valamelyest ellentmondásos módon így a fenyegető piaci felfordulás az a tényező, amely erősíti a kormányfő pozícióját, áll az elemzésben. A GS londoni szakértői szerint azonban ez sem zárja ki teljes mértékben Gyurcsány Ferenc elmozdítását, és ebből a szempontból a következő 12 hónap döntő lesz.

Ha a népszavazás érvényesnek és a kormány szempontjából kedvezőtlennek bizonyul, annak ugyan nem lenne komolyabb költségvetési kihatása, viszont a kormány jelképes erejű vereségét jelentené. Ellenzéki győzelem esetén - "ami valószínű" - a ház szerint felerősödnének a kormány lemondását és az új választások kiírását, vagy ügyvezető kormány beiktatását szorgalmazó hangok.

A Goldman Sachs elemzői nem számolnak azzal, hogy a koalíció ebbe belemenne, de a bizonytalanság árthat a magyarországi befektetési konstrukciók piaci árfolyamainak, áll a pénteki londoni elemzésben.

A GS szerint nagyarányú ellenzéki győzelem válsághoz is vezethet az MSZP-n belül, ami a kormányfővel szembeni komolyabb ellenállás kialakulását eredményezheti. A ház fő forgatókönyve az, hogy Gyurcsány Ferenc megmarad pozíciójában, de ha mégis menesztik, az a legnagyobb valószínűséggel még az idei év végéig megtörténik, különben a váltás túl közel esne a 2009-es EU-választásokhoz és a 2010-es magyar parlamenti választásokhoz, és nem maradna idő egy új miniszterelnök imázsának megformálására. Ezért a GS londoni elemzőinek várakozása szerint 2008 második felére már "sokkal tisztább lesz a kép" azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc marad-e, vagy sem.

Az elemzés szerint a piac figyelme várhatóan csak azután terelődik vissza a szerkezeti javulásokra, hogy a népszavazás körüli politikai zajongás elült, és az MSZP-n belül "nem kezdik ki komolyan a miniszterelnök helyzetét". A költségvetési és adókilátásokról az elemzésben az áll: a tavalyról becsült 5,7 százalékos államháztartási hiány után a ház azzal számol, hogy a deficit az idén valamivel akár 4 százalék alá is süllyedhet.

A költségvetési helyzet "drámai javulása" arról győzte meg a kormányt, hogy van valamelyes manőverezési tere a deficit növelése nélkül. A GS szerint is van mozgástér adócsökkentésre, jóllehet ez korlátozott.

A ház nem számol azzal, hogy a kormány "masszívan" növelné a költségvetési hiányt a 2010-es választások előtt. Még ha lenne is ilyen szándék, a piac "most már éberen figyel, a büntetés viszonylag gyorsan jönne, és ezt (a kormány) is tudja", áll az elemzésben. A tervezett adócsökkentések azonban potenciálisan megállíthatják a deficit-leépítést, így a hiány jórészt az idén elért szint körül maradhat, jósolják a GS londoni szakértői.
 
A pénzügypolitikai kilátásokról a GS elemzői azt jósolják, hogy az MNB várhatóan az idei első félévben egyáltalán nem tud kamatot csökkenteni, jóllehet a piac még mindig negyed százalékpontos csökkentést áraz. A ház a második félévre vár monetáris enyhítést, de ezt is arra a feltételezésére építi, hogy a forint árfolyamsávját az év vége felé eltörlik. Ebben az esetben az MNB jelentős kamatcsökkentést tudna végrehajtani; a GS azzal számol, hogy a forintsáv eltörlése után rövid idő alatt 1,00 százalékponttal csökkenne a jegybanki alapkamat.

A Goldman Sachs szerint a forintsáv megszüntetése nélkül jegybanki kamatcsökkentés csak akkor várható, ha jelentősen javul az inflációs kilátás, vagy erősödik a globális kockázatvállalási hajlam, ami a sáv erős végéhez közelítené a forintot. A GS szerint az MNB-nek a sáv erős széle körüli forintra lenne szüksége ahhoz, hogy a 2009-s inflációs cél "közelébe kerülhessen".

A ház azzal számol, hogy a februárban esedékes új Inflációs Jelentésben valószínűleg kissé 3 százalék fölé kerül a 2009-es inflációs előrejelzés. Ugyanezt jósolja egy másik nagy citybeli befektetési ház is a magyarországi kilátásokról pénteken Londonban kiadott elemzésében.

A JP Morgan londoni befektetési részlege szerint az MNB az Inflációs Jelentésben "3,5 százalék környékére" fogja emelni a 2009-re szóló inflációs előrejelzést, főleg a magasabb olajárak miatt. Nagyon szigorú inflációkövető politika esetén egy ilyen előrejelzés arra késztetné az MNB-t, hogy februári ülésén kamatot emeljen.

A gyenge GDP-növekedési háttér, és a mostani forintárfolyam-kiugrás "valószínűleg átmeneti mivolta" azonban arról fogja meggyőzni a magyar jegybankot, hogy egyelőre ne nyúljon a kamathoz, jóllehet valószínű, hogy a Monetáris Tanács februári ülésén ismét szóba kerül a kamatemelés, áll a JP Morgan pénteki elemzésében.

A cég szerint a mostani forintkiugrás nehéz helyzetbe hozta az MNB-t. A GDP-növekedési ütem "a leálláshoz közelít", ami önmagában kamatcsökkentés indokolna. A piac azonban "nem hajlandó elismerni" az alapmutatók elmúlt egy évi javulását, és a gyengébb forint most már azzal fenyeget, hogy az infláció a cél fölött lesz.

Mindezek alapján a ház elemzői átértékelték kamat-előrejelzésüket: már egyáltalán nem várnak kamatcsökkentést az első félévben, és a második félévben számolnak fél százalékpontos enyhítéssel, ami 7,00 százalékos év végi kamatszintet jelentene. Ez fél százalékponttal magasabb a JP Morgan korábbi 2008 végi kamatszint-prognózisánál.

A cég továbbra is 6,50 százalékon várja a kamatcsökkentési ciklus mélypontját, de most már 2009 közepe előtt nem számít ennek a szintnek az elérésére.

A JP Morgan szerint az MNB csak 255-250-es, vagy ez alatti árfolyamszinteken csökkentene "könnyű szívvel kamatot. Ha azonban a forint hirtelen 275-280-ig kiugrana, vagy az árfolyam hosszú ideig - több hónapig - 260 fölött marad, akkor kamatemelés következne, áll a londoni befektetési ház pénteki elemzésében.