szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A természetes ökorendszereknek a bioüzemanyagok előállítása érdekében való felszámolása súlyosbítani fogja a globális felmelegedést, mivel ennek következtében évtizedeken vagy akár évszázadokon át több szén-dioxid keletkezik, márpedig ez a gáz a fő felelőse az éghajlat felmelegedését okozó üvegházhatásnak – figyelmeztetnek amerikai szakértők.

Amazonasi esőerdő Peruban. Hamarosan monokultúra lehet a helyén
© AP
„Ha korlátozni akarjuk bolygónk felmelegedését, abszurd dolog átállítani az őstermészetet bioüzemanyagok termelésére” – állítja Joe Fargone, az egyik legfontosabb környezetvédő magánszervezet, a Nature Conservancy kutatója, a témával foglalkozó tanulmány egyik társszerzője.

„A jelenleg használt bioüzemanyagok kivétel nélkül a természet közvetlen vagy közvetett pusztításával járnak” – hangoztatja a tudós. „A világ mezőgazdasága már hatmilliárd ember számára termel élelmiszert, a bioüzemanyagok termelése szükségszerűen azzal jár majd, hogy a természeti környezet még nagyobb részét használják majd kultúrnövények termesztésére.”

Az őserdők, szavannák, mocsarak vagy sztyeppék elpusztítása következtében a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége jóval meghaladja azt a mennyiséget, amely azért nem kerül a légkörbe, mert bioüzemanyagot használunk – olvasható a kutatók által Science tudományos folyóirat február 8-i számában közzétett tanulmányban.

A tudósok számításai szerint az, hogy a természeti környezetet kukorica vagy cukornád termesztésére állítják át (hogy aztán ezekből a kultúrnövényekből etanolt, illetve például szójából dízelolajat nyerjenek), sokszorta – 17-szerestől 420-szorta – több szén-dioxid kibocsátásával jár, mint amennyit a szénnek és más fosszilis üzemanyagoknak a bioüzemanyaggal való kiváltása megtakarít.

A megsemmisített fák és növények által tartalmazott, valamint az abban a földben lévő szén, amelyen ezek nőttek, szén-dioxid formájában a légkörbe kerül, és ez a folyamat több évtizedig, vagy akár több évszázadig tarthat – figyelmeztettek a tudósok.

A kutatók számításai szerint Indonéziában, ahol a tőzeglápok egykori területét pálmaültetvényekké alakították át biodízel gyártására, ez a bioüzemanyag csak 423 év elteltével – ha addig folyamatosan termelnék ott – lenne elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a földek átalakítása során keletkezett széndioxid hatását úgy, hogy a mérleg pozitívvá váljon.

„A kormányok nem hoztak létre olyan rendszert, amely a földtulajdonosokat a szén-dioxid-kibocsátás korlátozására bírná, éppen ellenkezőleg, pénzügyi ösztönzést nyújtanak a bioüzemanyagok termelésére szolgáló kultúrák bevezetéséhez” – mutat rá Stephen Polasky, a Minnesota egyetem közgazdasági professzora, a tanulmány másik szerzője.

„A probléma felelős megközelítése az olyan lépések az ösztönzése lenne, amelyek azt segítik, hogy a természet nagyobb mennyiségű szén-dioxidot kössön le, illetve az, hogy büntetnék a szén-dioxidot kibocsátó tevékenységet, amivel a bioüzemanyag-termesztés bevezetése jár” – fűzi hozzá.

A kutatók megjegyzik, hogy a kukorica-etanol iránti növekvő egyesült államokbeli kereslet hozzájárul az amazonasi őserdő fokozódó ütemű pusztításához Brazíliában. Az amerikai farmerek ugyanis annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az etanol iránti növekvő keresletet, az eddigiektől eltérően már nem váltogatják a kukorica és a szója termesztését földjeiken. Ez arra indítja a brazil gazdákat, hogy – az őserdei területek fokozott irtásával – nagyobb területen állítsanak elő szóját, hogy így használják ki a szója iránt megnőtt amerikai igényt.

A tanulmány szerzői azonban megjegyzik, hogy nem minden bioüzemanyag járul hozzá az éghajlat felmelegedéséhez, mert van olyan is, amely érintetlenül hagyja a természeti környezetet. Ilyen a mezőgazdasági hulladékokból, fafeldolgozás során keletkező fűrészporból és a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeken termő fűféleségekből nyert bioüzemanyag.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A bioüzemanyag miatt drágul a sör Németországban

A németeknek hamarosan többet kell fizetniük kedvenc italukért, mert megduplázódott a sörgyártáshoz nélkülözhetetlen komló ára, ugyanis egyre több termelő tér át erről a növényről a bioüzemanyagok előállításához szükséges, államilag is támogatott és jövedelmezőbb kultúrákra.

MTI Gazdaság

Fodor Gábor zöld offenzívát akar

A környezetbarát energia térnyerésének elősegítése hangsúlyos elemként szerepel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) 2008. évi tervében, és a szaktárca vezetője látványos eredményekre számít az idén a Vásárhelyi terv projektjeinél, továbbá a háztartási hulladékok újrahasznosítása területén is.

MTI Gazdaság

Biomassza, biogáz: szakmai konzultáció a megújulókról

Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára szerint elérhető az az európai uniós célkitűzés, hogy a magyarországi energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arány elérje a 20 százalékot, s ebben a legnagyobb szerepet a biomassza játszhatja.

MTI Gazdaság

Kamattámogatás a zöldprojektekhez az év végétől

Az európai uniós támogatású környezetvédelmi pályázatokhoz csatlakozva még az év végén megjelennek azok a kereskedelmi banki finanszírozási konstrukciók, amelyeket a pályázók az önrészük előteremtéséhez tudnak majd igénybe venni.

hvg.hu Gazdaság

Felmelegedés: zöldprogramokon csúszunk a pokolba?

Egy néhány napja kiadott jelentés szerint az Antarktisz jege már ott is olvad, ahol korábban jelét sem tapasztalták a globális felmelegedésnek. Eközben Sarkozy francia elnök támadást intézett az EU zöldenergia-terve ellen, amely szerinte a nagy európai gazdaságokat, így Franciaországot bünteti. Az üvegházgázok kibocsátása lehet, hogy nem fog csökkenni, Magyarországon pedig alapanyaghiány és bioüzemanyag-túltermelés alakulhat ki.