A kibocsátásra közel háromszoros túljegyzés volt. A nagy érdeklődés azt jelzi, hogy a befektetők alapjában bíznak a sokat panaszkodó amerikai befektetési bankokban, annak ellenére, hogy közülük egy, a szintén Wall Street-i Bear Stearns márciusban igencsak megrendült, de felvásárolja a JP Morgan.

Egyes szakértők nem biztosak benne, hogy a Lehman Brothers már eleget leírt értékvesztés címén összesen 73,4 milliárd dollárnyi jelzálog- és ingatlaneszközéből, de további nagyobb meglepetések aligha várhatók, és ha még kiderül valami, azt bizonyára fedezi az újonnan bevont tőke.

A Lehman Brothers részvénye meredeken drágul a tőkebevonás hírére, annak ellenére, hogy a többlet osztalékfizetési kötelezettség meg fogja terhelni a bank eredményét a következő években, illetve a kötvények beváltása 15 százalékkal növelheti a bank kint lévő részvényállományát.

Újabban már a nagyobb "kiderülések" sem ártanak általában a bankrészvényeknek: a svájci UBS és a német Deutsche Bank a minap jelentette be, hogy náluk több mint 23 milliárd dollárnyi értékcsökkenésre kell számítani a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönökre épített, származékos konstrukciók értékvesztése miatt – ennek nyomán az európai bankok is drágultak a tőzsdéken, mert a befektetők az ilyen hírekben már annak jelét látják, hogy a bankok túlesnek a válságon.

Pedig az alagút vége, habár már tényleg látszik, egyszersmind eléggé tátongónak is tűnik első pillantásra: a Goldman Sachs legutóbbi jóslata szerint az egész világon a különböző pénzintézetek összesen 1,2 billió dollárnyi kárra számíthatnak a "nem elsőrendű válság" okozta értékpapír-veszteségek miatt, ebből 460 milliárd dollárnyi az amerikai pénzintézetek várható kára. Kérdés, sok-e ez vagy nem olyan sok, és mihez képest, illetve tartós-e a kár, vagy legföljebb átmeneti, mint akár egy hamar orvosolható durrdefekt egy hosszú utazás közben.

A Lehman Brothers példája ebben is tájékoztató jellegű lehet. A Lehman Brothers nemrég 489 millió dolláros adózott eredményt jelentett az üzleti éve februárral zárult első negyedéről, ez kevesebb mint a fele az egy évvel korábbi, 1,15 milliárdos eredménynek. Mindenesetre már márciusban megnyugtatta a befektetőket, hogy a mostani eredmény sokkal jobb volt az átlagos elemzői várakozásnál. Továbbá az előző, tavaly novemberrel zárult, "nem elsőrendű válsággal" már jócskán terhelt teljes üzleti évében a Lehman Brothers adózott eredménye 4,192 milliárd dollárra nőtt a 2006-os 4,007 milliárdról. Előzőleg is gyors ütemben nőtt a profit: 2005-ben 3,26 milliárd, 2004-ben 2,369 milliárd, 2003-ban 1,699 milliárd dollár volt az adózott eredménye, azaz csak az utóbbi öt évben 15,527 milliárd dollár. Ehhez képest a mostani első negyedév igencsak kis botlásnak tűnik.

Hasonló az egész amerikai bankszektor helyzete. Az amerikai bankrendszer tartalékai bizonyára elegendők a mostani, nagyrészt saját maguk okozta bonyodalmak átvészelésére, habár talán nem minden bank fogja megúszni a fejleményeket.

A "nem elsőrendű válság" okozta értékvesztések és rendkívüli tartalékolások miatt a tavalyi utolsó negyedévben 83,5 százalékkal kisebb volt az amerikai bankok és takarékpénztárak adózott eredménye, mint egy évvel korábban: összesen 5,816 milliárd dollár a 2006-os utolsó negyedévi 35,238 milliárd helyett, az amerikai Szövetségi Betétbiztosító Társaság (FDIC) összesítése szerint. Ezzel együtt az amerikai pénzintézetek összesített adózott eredménye 105,5 milliárd dollár volt tavaly, csak 27,4 százalékkal kevesebb a 2006-os 145,2 milliárdnál.

Ezzel együtt tavaly hatodik éve volt 100 milliárd dollár felett az éves profit, és előzőleg a 2006-os eredmény a hatodik évi rekord volt egyvégtében. Tavaly az amerikai bankok 68,2 milliárd dollárra növelték a kockázati tartalékolást a 2006-os 29,5 milliárdról. Az utolsó negyedévi visszaesésnek is több mint a felét összesen csak hat nagy pénzintézet "termelte ki", és összességében az amerikai pénzintézeteknek az 51,2 százaléka jelentett a 2006-os utolsó negyedévinél kisebb adózott eredményt, míg a többiek javítottak a tavalyi utolsó negyedben is. Egész évben 50,8 százalékuknak csökkent a profitja 2006-hoz képest, de tavaly is az amerikai pénzintézeteknek a 90 százaléka profittal zárt éves szinten.

Továbbá a legjobban érintett amerikai nagybankok, köztük a legnagyobb, a Citigroup már az év elején kimenekült: Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és mások állami alapjai már decemberben, januárban több mint 30 milliárd dollárért vásároltak a bajba került amerikai nagybankok tőkeemeléseiből. Ez kölcsönösen hasznos volt: a bankok kilábaltak a szédelgő jelzálogpiaci műveleteik okozta "nem elsőrendű válságból", a részvényeik eladásából származó bevételük elérte vagy meghaladta a "válság" okozta értékpapír-veszteségeket, tőkemegfelelési mutatóik, amelyek a bajok tavaly őszi kitörésekor 7 százalék körüli értékekkel fenyegettek, már rendre elérik vagy meghaladják a nemzetközileg biztonságosnak tartott 8 százalékot. Más oldalról a külföldi intézményi befektetők olcsón, a tavaly év eleji értéküknél akár 50-60 százalékkal olcsóbban jutottak 5-10 százalékos részesedésekhez a legnagyobb amerikai bankokban.

A Lehman Brothers e heti esete arra vall, hogy a szélesebb részvényvásárló közönség bizalma is visszatérőben van. A világ nagy bankjai megússzák a durrdefektet - a tartós kár viszont az egész világé, amely a lassuló gazdasági növekedés formájában még sokáig szenvedheti az amerikai bankok okozta "nem elsőrendű válság" következményeit.