Lassuló inflációt vár a román jegybank elnöke

Mugur Isarescu, a román jegybank elnöke. További szigorítás várható © AP

További szigorítást valószínűsítve hozzátette, hogy a bank már sokat tett az infláció megfékezésére, „de még nem eleget”. Úgy vélte, az export szépen nő, de az eddigi adatokból még nem lehet megbízhatóan következtetni szilárd irányzatra. Mindenesetre – a román statisztikai hivatal szerdai közlése szerint – Románia kereskedelmi hiánya az első két hónapban 2,9 milliárd euró volt, 3,2 százalékkal több a tavalyi első kéthavinál. Az export az egy évvel korábbihoz képest 19,4 százalékkal 5,2 milliárd euróra nőtt, a behozatal 13,1 százalékkal 8,1 milliárd euróra bővült. A központi bank rendszeresen az élelmiszerárakat, a bérek emelkedését és erős lakossági fogyasztást okolja az inflációért. Az importot azonban a külföldi beruházások is emelik.

A Román Nemzeti Bank legutóbb március 26-án szigorított: fél százalékponttal 9,50 százalékra emelte irányadó kamatát, hogy fékezze a gyors béremelkedés és a növekvő import táplálta inflációt. A román kormány gazdasági előrejelző bizottsága (CNP) a tavaszi előzetes előrejelzésében is 6,5 százalékos GDP-növekedést jósol idénre, csakúgy, mint utoljára szeptemberben tette, de nem zárható ki, hogy az április végén megjelenő végleges tavaszi előrejelzésben javítani fognak a jóslaton, az év elejéről már ismert adatok fényében, idézte a bizottság elnökét, Ion Ghizdeanut a Rompres hírügynökség a múlt héten. Az év a vártnál jobban indult az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben, azonban az ipar és az építőipar későbbi teljesítménye kellemetlen meglepetéssel szolgálhat – mondta Ghizdeanu.

A külkereskedelem hiánya januárban csak 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miután tavaly egész évben 44 százalékkal dagadt a deficit. A folyómérleg hiánya 17 százalékkal volt nagyobb a tavaly januárinál, miután tavaly egészében 66 százalékkal nőtt a deficit – jegyezte meg a CNP elnöke. Elégedetten nyugtázta a külföldi beruházások és a költségvetési bevételek erőteljes gyarapodását, aggodalommal szólt viszont a bérek és az infláció emelkedéséről.

Tavaly a román GDP 404,709 milliárd lej (28,65 billió forint) volt, változatlan áron 6,0 százalékkal több a 2006-osnál. Az eredményt megemelte a várakozáson felül jól sikerült utolsó negyedév, 6,6 százalékos növekedéssel éves összehasonlításban, miután az előző két negyedévben csak 5,7-5,7 százalékos, a tavalyi első negyedévben 6,1 százalékos volt a GDP-növekedés, rendre az egy évvel korábbihoz mérve. 2006-ban 7,7 százalékkal bővült Románia hazai összterméke. A tavalyi lassulást főleg a mezőgazdaság okozta.

Utolsó adat szerint februárban viszont Romániában átlagosan 7,97 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly februárban, főleg az év eleji hatósági áremelések, egyebek között a földgáz árának emelése és az üzemanyagok drágulása miatt. Ez közel két éve a leggyorsabb tizenkét havi infláció, elemzők szerint további kamatemelésre intheti a Román Nemzeti Bankot. A bank februárban emelte előrejelzését az év végi inflációra, 5,9 százalékra az októberi, 4,3 százalékos jóslatáról. Ez év végi célsávja 2,8-4,8 százalékos. Nem hivatalosan már januárban megjósolták a bankban a 8 százalék körüli tizenkét havi ütemet a mostani első negyedév végére, de úgy vélik, hogy utána az áremelkedés lassulni fog az év végéig. A bank elnöke, Mugur Isarescu korábban figyelmeztetett, hogy a fogyasztói árak csökkenését veszélybe sodorhatják a béremelések, a költségvetés fegyelmezetlen végrehajtása, illetve az olaj árának emelkedése. A termelékenységet figyelmen kívül hagyó fizetésemelések továbbra is veszélyt jelentenek, de az infláció enyhülését segítené, ha az idén jól teljesítene a mezőgazdaság – mondta az elnök.

Januárban 7,26 százalékos, decemberben 6,57 százalékos volt a tizenkét havi infláció, a központi bank 5,7 százalékos, tavaly év végére szólt előrejelzését és a 3-5 százalékos célsávját meghaladva. Tavaly márciusban a tizenkét havi infláció a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent Romániában, azóta gyorsul, növekedését a központi bank szerint a rossz tavalyi termés miatt megemelkedett élelmiszerárak, az üzemanyagárak, a külföldi bérkonkurencia hajtotta, gyors béremelkedés nyomán erősödő lakossági fogyasztás és a beruházások miatt szélesedő külső mérleghiányok táplálták. A tizenkét havi infláció 2006. decemberében 4,87 százalékos, 2005. decemberében pedig 8,6 százalékos volt.

A Román Nemzeti Bank előzőleg február elején intézkedett: egy százalékponttal 9,0 százalékra emelte irányadó pénzügypolitikai rátáját. Előzőleg januárban és előtte októberben fél-fél százalékponttal szigorított. A tavalyi évet 8,75 százalékon kezdte, tavaly júniusig 7,0 százalékra ment le, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva lépéseit.

Utolsó adat szerint a nettó átlagfizetés januárban, 1200 lej (82717 forint), 5,2 százalékkal csökkent decemberhez képest – decemberben voltak az év végi jutalmak –, de nominálisan 30,7 százalékkal, vásárlóértékben 21,9 százalékkal több volt a tavaly januárinál. A reálbér januárban 118,4 százalékkal haladta meg az 1990. októberi összehasonlítási pontot, decemberben 110,8 százalékos volt a többlet reálértékben 1990. októberhez viszonyítva.

A reálbér 2006-ban 10-12 százalékkal, tavaly évi átlagban több mint 15 százalékkal nőtt, de már az év végére 20 százalék tájára gyorsult a növekedés éves összehasonlításban. Ezzel összefüggésben a lakossági fogyasztás növekedése tavaly meghaladta a 10 százalékot.