Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Európai Unió 2004-es keleti bővítése óta most dolgozik a legkevesebb kelet-európai Nagy-Britanniában, miután a világgazdasági lassulás nem kímélte a brit gazdaságot sem.
A brit belügyminisztérium adatai szerint az idei második negyedévben 40 375-en jelentették be nagy-britanniai munkavállalási szándékukat Csehországból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából és Szlovéniából. Az első negyedben 48 505-en, tavaly az utolsó negyedévben 53 970-en voltak.
Tavaly összesen 217 945 folyamodvány érkezett e nyolc országból, 2006-ban még 234 725.
Májusban az egyik londoni kutatóintézet, az Institute for Public Policy Research (IPPR) közölte, hogy a nyolc országból az EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett kelet-európaiaknak a fele már hazament.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.