Szemelvéy a Deloitte listájából. A rang nem véd a válságtól © deloitte.hu

A Deloitte TOP500-as listájához kapcsolódó elemzés szerint a válság hatásainak már ma is legalább három következménye van: az első és legközvetlenebb az, hogy eltűnt a szinte végtelen és olcsó finanszírozás, ami az elmúlt években a hitelezési piac agresszív bővülését táplálta a régióban.

A hitelválság második komoly hatása, hogy a reálgazdaság növekedése is lassulni kezdett, illetve bizonyos ágazatok helyzete várhatóan jelentősen megnehezedik, ezzel párhuzamosan pedig megnövekednek a hitelkockázatok is.

A harmadik hatás középtávon hat a legnagyobb mértékben a régió bankjaira. A régió legtöbb bankja ugyanis nemzetközi bankcsoportok tulajdonában van, amelyeknek egy részét közvetlenül is érinti az amerikai válság. Ezek a bankok most kénytelenek át-, vagy újragondolni globális és regionális stratégiáikat. Mivel a nagy bankcsoportok egy részét közvetlenül is megviseli a válság, dönthetnek úgy is, hogy akár teljesen kivonulnak a régióból. Ez könnyen oda is vezethet, hogy a bankok komplett közép-európai hálózatai válthatnak tulajdonost a következő években. Mindez hozzájárulhat a bankszektor konszolidációjához.

A Deloitte a válság hatására a hitelezési piac növekedésének lassulására számít a régióban, ami a hitelek és betétek egészségesebb arányát, és ezzel a lassan növekvő likviditást eredményezheti. A szektor szereplőinek számolniuk kell ugyanakkor a magasabb finanszírozási költségekkel és a megnövekedett hitelezési kockázattal, miközben csökkenteniük kell a működési költségeiket. A jövőben a bankok várhatóan jóval kisebb figyelmet fordítanak a rövid távú nyereségességre, inkább a stabilitásra és kockázatok minimalizálására törekednek.

A TOP500 szerint a legnagyobb közép-európai bankok eredményeit tekintve a szektor számára a 2007-es újabb rekordévet jelentett: mind a 25 nagybank tovább növelte mérlegfőösszegét, s a profitok is tovább nőttek. A bankok mérlegfőösszege alapján felállított TOP20 lista összetétele alig változott tavalyhoz képest, továbbra is a lengyel bankok képviselik a legnagyobb súlyt, és bár hétről hatra csökkent a számuk, ez csupán technikai változás, valójában a Pekao és a BPH összeolvadásának eredménye. Az első húszban négy-négy magyar és cseh bank foglal helyet, ami a két piac viszonylagos - régiós szinten mért - nagy méretéből adódik.

Bár a Deloitte szerint a hitelpiaci válság a bankszektorhoz képest kevésbé érinti az energetikai iparágat, a régió minden energiaipari vállalatának számolnia kell az állami tulajdonú energiaóriásai révén jelentős befolyású, egyre magabiztosabb Oroszország közelségével.

A Deloitte szerint a régióban az energetikai cégek jól szerepeltek, de ennek hátterében részben az áll, hogy az elmúlt év során időszakosan ugyan, de bőven 100 dollár fölött volt a hordónkénti olajár. A TOP500 szerint a múlt évhez hasonlóan az idén is az energia-, és energiahordozók szektor cégei uralják a listát: a legnagyobb ötből például négyen, a legnagyobb 50 cégből pedig 27-en képviselik ezt a szektort.

A Deloitte szerint a vizsgált területek közül a technológia, a média és a telekommunikáció (TMT) az egyik leggyorsabban változó iparág. A gyors technológiai fejlődés mellett jellemző rájuk az is, hogy egyre rövidülnek termék-életciklusok.

A TMT-cégek iparági rangsorában kevés a változás a múlt évhez képest, aminek oka részben a cégek tulajdonosi struktúrájában, részben az általános piaci tendenciákban keresendő. A szektor nagy múltú telekommunikációs vállalatai az elmúlt évben mérsékelt, egymással közel azonos növekedést produkáltak, és ezzel szinte bebetonozták magukat az ötszázas lista felső régióiba. A közép-európai régió északi részében a nyugat-európaival szinte azonos ütemű fejlődés jellemző, és ez igaz a telekom-bevételek lassú növekedésére is.

A Deloitte szerint a régiós TOP500 listára kevés helyi, nem állami tulajdonú vállalat tudott felkerülni, és ezek is kizárólag a média és technológia szektorokból érkeztek. Igaz, ugyanezek a cégek ott vannak a TMT iparág leggyorsabban növekvő szereplői között, és általában a régió valamelyik tőzsdéjén is jegyzik őket. A cégek nagyon dinamikus üzleti környezetben működnek, miután a régióban a hirdetési és infokommunikációs technológiai költések is jóval a a bruttó haza termék növekedése felettiek. A TMT cégek aktív terjeszkedési stratégiával működnek a régióban, mivel a részvényesek növekedési elvárásai szinte belekényszerítik őket az újabb akvizíciós célpontok felkutatásába. Mivel azonban a gyorsuló ütemű terjeszkedést részben éppen a tőkepiacokon keresztül finanszírozzák, az ide tartozó cégeknek is nehezebbé válhat a helyzete.