Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke hangsúlyozta: az APEH a válságra tekintettel nem szüneteltetheti ellenőrzési, végrehajtási tevékenységét. Nincs számszerűen megfogalmazott elvárás arra vonatkozóan, hogy az APEH mennyi adóhiányt állapítson meg, s az adóhatóságon belül sincs ilyen érdekeltség - jelentette ki Szikora János.
   
Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese ismertette: az adóhatóság a 2008-ban befejezett több mint 317 ezer ellenőrzés során 468 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, amihez 304 milliárd forint szankció kapcsolódott. Az előző évben az APEH 357 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg, amihez 212 milliárd forint bírság társult.
   
A legnagyobb, 131,7 milliárd forintos adóhiányt - a korábbi évekhez hasonlóan - az áfa-minimalizálók vizsgálata során tárták fel a revizorok. A vagyonosodási vizsgálatok 32 milliárd forint, az adózói életutak elemzése 71,8 milliárd, az értékesítési láncolatok vizsgálata 18,9 milliárd, a hulladékkereskedelem ellenőrzése 4,5 milliárd forint, a tb járulékoké 13,9 milliárd adókülönbözetet tárt fel, míg a központosított ellenőrzések nyomán 86,6 milliárd forintnyi megállapítás született.
   
A feketegazdaság fehérítése az ellenőrzés eszközeivel továbbra is elsődleges cél - mondta Varga Lászlóné. Így az idén is folytatódik az új vállalkozások, a többszörösen székhelyet változtató, illetve tulajdonost váltó, az adóbevallás benyújtását mellőző, a tartósan veszteséges, több éven keresztül jelentős tagi kölcsönnel működő, nagy összegű adóhátralékot felhalmozó társaságok vizsgálata. Kiemelt figyelmet fordít az APEH az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel, kézbesítési megbízottal rendelkező adóalanyokra is. Ha az APEH szándékos adókikerülést állapít meg, az ellenőrzést kiterjesztik a vizsgált adózó tulajdonosainak, illetve képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokra is, vagyis megkeresik a pénzt. A feketegazdaság elleni fellépés egyik fontos területének tekinti az adóhatóság a vállalkozások által elszámolt szolgáltatások (például bérleti díj, reklám- és marketing költség) mögötti teljesítmény valóságtartalmának vizsgálatát is.
   
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak védelme érdekében továbbra is kiemelten ellenőrzik a feketefoglalkoztatást, így például a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket, a magánszemélyek egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó bejelentési kötelezettségének teljesítését. A korábbi évhez hasonló mértékben vizsgálja az APEH a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának összhangját is, célirányos kiválasztás alapján.
   
Fokozottan ellenőrzik a revizorok az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelmet, illetve a harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyleteket és az áfamentes termékimportot bevalló adózókat. Az APEH továbbra is él az EU adóhatóságaival együtt végzett több oldalú vizsgálatok lehetőségével (jelenleg is folyamatban van kilenc, és előkészítés alatt áll további két ilyen ellenőrzés). 
   
Továbbra is fontos feladat az áfacsalások feltárása a körbeszámlázásos ügyletek, az értékesítési láncolatok, az adóminimalizálók kiemelt vizsgálatával. A láncügyletek kapcsán tavaly 18,9 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel az APEH, ennek 76 százalékát a nagy forgalmat valló adózók körében. E téren kriminalizálódást tapasztalt az adóhivatal, a számlázási láncok egyre bonyolultabbá váltak, egyre több országból, egyre több szereplő vesz bennük részt. Ezek felszámolása nagy kihívás - mondta Varga Lászlóné.
   
Az idén kiemelt feladat a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, a transzferárak ellenőrzése is nem csak a multiknál, hanem a belföldi társaságoknál is - hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes. A transzferárak dokumentálása terén Varga Lászlóné szerint javulás tapasztalható.
   
A tavalyi adatgyűjtések alapján a tevékenységi körök közül az adórevizorok kiemelt figyelmére számíthatnak a munkaerő-kölcsönzők, a fuvarozók, az elektronikus szolgáltatásokat nyújtók (például az e-számlázás, internetes áruházak) és a befektetési szolgáltatók. Fokozottan ellenőrzik a felnőtt és egyéb oktatással foglalkozó vállalkozásokat, a gépjármű kölcsönzéssel, reklámozási, hirdetési tevékenységgel foglalkozókat.
   
Az ellenőrzési kapacitás 59,8 százalékát az idén a bevallások utólagos vizsgálatára, 32,4 százalékát az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a többit egyéb vizsgálatokra használják fel.