Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A hitelintézeteknél 2007-ben az MTI számításai szerint még a minősítési kötelezettség alá tartozó állomány 94,89 volt problémamentes, tavaly év végén már csak 89,95 százaléka. A problémás - átlag alatti, kétes és rossz - állomány 22,5 százalékkal (536 milliárdról 656 milliárd forintra) nőtt, aránya 1,37-ről 2,74 százalékra emelkedett. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a külön figyelendő kategóriába tartozó - tehát "még nem problémás" - hitelek is egy év alatt 20 százalékkal (291 milliárd forinttal) nőttek, és 2008 végén közel 1753 milliárd forintot tettek ki.
A nagybankoknál a 2007. év végi 94,4 százalékkal szemben 2008 végén már csak az állomány 88,6 százaléka volt problémamentes, míg a középbankoknál arányuk az egy évvel korábbi 95,4 százalékról 92, a kisbankoknál 93,9 százalékról 89,4 százalékra süllyedt. Lényegesen kedvezőbb a kép a szakosított hitelintézeteknél: a lakás-takarékpénztárak és jelzálog-hitelintézetek problémamentes állományának aránya nem romlott, sőt javult, 98,7-ről 98,8 százalékra. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a lakáshitelek a legbiztonságosabb kihelyezések; mivel otthonát senki nem szeretné elveszíteni, ezek törlesztéséért minden megtesznek az ügyfelek.
A vállalkozói szektorba kihelyezett hitelek sokkal rosszabbul teljesítettek tavaly, mint az előző évben: a nem problémamentes hitelek aránya 13,7-ről 21,1 százalékra emelkedett, 913,4 milliárdról 1520,6 milliárd forintra. A nem problémamentes háztartási hitelek aránya 9,4-ről 7,5 százalékra csökkent, abszolút összegben azonban 511,4 milliárdról 542,7 milliárd forintra hízott. A kedvező problémás arány némileg csalóka, a vetítési alap - a minősítési kötelezettség alá tartozó tételek állománya - ugyanis a háztartási hitelek esetében 33 százalékkal (több mint 1800 milliárd forinttal) emelkedett, míg a vállalkozói hitelek esetében csupán 8,4 százalékkal (558 milliárd forinttal).
Hasonló képet mutatnak a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) tárolt adatok is. A KHR-t üzemeltető BISZ Zrt. hírlevele szerint a vállalkozói szektor 30 napon túli késedelmes hitelállománya forintban mérve tavaly közel 60 százalékkal emelkedett, és 2008 végére elérte a 640 milliárd forintot. A késedelmes állomány csak az utolsó negyedévben több mint 100 milliárd forinttal nőtt. A vállalkozói késedelmek aránya 2007-hez képest közel 50 százalékkal emelkedett, és az év végére meghaladta a 3,5 százalékot.
A KHR-ben tárolt összes lakossági mulasztás száma egy év alatt 38 százalékkal nőtt, és elérte az 1 millió darabot. Ezen belül az élő mulasztások száma több mint 50 százalékkal, 669 ezerre emelkedett. Az élő mulasztással rendelkező lakossági ügyfelek esetén átlagosan másfél mulasztást tart számon a rendszer. A dobogósnak 24 mulasztása van, a rekordot valószínűleg nem sikerült volna felállítania, ha - a vállalatokhoz hasonlóan - a lakossági körben is teljes körű lakossági hitelnyilvántartás van.
A portfolió romlása a tavalyi banki eredményeken is meglátszik. A szektor az előzetes adatok szerint a tavalyi első kilenc hónapban még 381 milliárd forintos adózott nyereséget mutatott ki, ami az év végére 303 milliárd forintra olvadt. A 78 milliárd forintos különbséget feltehetően az év végi céltartalékolás magyarázza.
A szektor tavalyi előzetes adózott profitja papírforma szerint 6,6 százalékkal - 21,7 milliárd forinttal - kisebb a 2007. évi 324,7 milliárd forintos nyereségnél. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy abból - az OTP Bank profitjának részeként - 121,4 milliárd forint nettó eredmény az OTP-Garancia Biztosító tavalyi értékesítésének volt köszönhető, a szektor adózott nyeresége 181,8 milliárd forint, 56 százaléka az előző évinek.
A nagybankoknál a 2007. év végi 94,4 százalékkal szemben 2008 végén már csak az állomány 88,6 százaléka volt problémamentes, míg a középbankoknál arányuk az egy évvel korábbi 95,4 százalékról 92, a kisbankoknál 93,9 százalékról 89,4 százalékra süllyedt. Lényegesen kedvezőbb a kép a szakosított hitelintézeteknél: a lakás-takarékpénztárak és jelzálog-hitelintézetek problémamentes állományának aránya nem romlott, sőt javult, 98,7-ről 98,8 százalékra. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a lakáshitelek a legbiztonságosabb kihelyezések; mivel otthonát senki nem szeretné elveszíteni, ezek törlesztéséért minden megtesznek az ügyfelek.
A vállalkozói szektorba kihelyezett hitelek sokkal rosszabbul teljesítettek tavaly, mint az előző évben: a nem problémamentes hitelek aránya 13,7-ről 21,1 százalékra emelkedett, 913,4 milliárdról 1520,6 milliárd forintra. A nem problémamentes háztartási hitelek aránya 9,4-ről 7,5 százalékra csökkent, abszolút összegben azonban 511,4 milliárdról 542,7 milliárd forintra hízott. A kedvező problémás arány némileg csalóka, a vetítési alap - a minősítési kötelezettség alá tartozó tételek állománya - ugyanis a háztartási hitelek esetében 33 százalékkal (több mint 1800 milliárd forinttal) emelkedett, míg a vállalkozói hitelek esetében csupán 8,4 százalékkal (558 milliárd forinttal).
Hasonló képet mutatnak a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) tárolt adatok is. A KHR-t üzemeltető BISZ Zrt. hírlevele szerint a vállalkozói szektor 30 napon túli késedelmes hitelállománya forintban mérve tavaly közel 60 százalékkal emelkedett, és 2008 végére elérte a 640 milliárd forintot. A késedelmes állomány csak az utolsó negyedévben több mint 100 milliárd forinttal nőtt. A vállalkozói késedelmek aránya 2007-hez képest közel 50 százalékkal emelkedett, és az év végére meghaladta a 3,5 százalékot.
A KHR-ben tárolt összes lakossági mulasztás száma egy év alatt 38 százalékkal nőtt, és elérte az 1 millió darabot. Ezen belül az élő mulasztások száma több mint 50 százalékkal, 669 ezerre emelkedett. Az élő mulasztással rendelkező lakossági ügyfelek esetén átlagosan másfél mulasztást tart számon a rendszer. A dobogósnak 24 mulasztása van, a rekordot valószínűleg nem sikerült volna felállítania, ha - a vállalatokhoz hasonlóan - a lakossági körben is teljes körű lakossági hitelnyilvántartás van.
A portfolió romlása a tavalyi banki eredményeken is meglátszik. A szektor az előzetes adatok szerint a tavalyi első kilenc hónapban még 381 milliárd forintos adózott nyereséget mutatott ki, ami az év végére 303 milliárd forintra olvadt. A 78 milliárd forintos különbséget feltehetően az év végi céltartalékolás magyarázza.
A szektor tavalyi előzetes adózott profitja papírforma szerint 6,6 százalékkal - 21,7 milliárd forinttal - kisebb a 2007. évi 324,7 milliárd forintos nyereségnél. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy abból - az OTP Bank profitjának részeként - 121,4 milliárd forint nettó eredmény az OTP-Garancia Biztosító tavalyi értékesítésének volt köszönhető, a szektor adózott nyeresége 181,8 milliárd forint, 56 százaléka az előző évinek.
