Az Országos Érdekegyeztető Tanács szeptember 18-i plenáris ülésén a munkavállalói oldal bruttó 80.000 forintos minimálbérre tett javaslatot, amelyet a munkaadók - figyelembe véve a gazdasági helyzetet - irreálisnak tartanak.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint sem reális a munkavállalók 80 ezer forintos minimálbér-javaslata a jelenlegi gazdasági helyzetben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fontos a minimálbér reálértékének megőrzése, így egy infláció mértékével történő emelés indokolt és szükséges. A 2010-re prognosztizált 4,1 százalékos infláció mellett így 74 500 forint körüli minimálbér lehetséges jövőre.

A szakember kiemelte: a reálérték megőrzése mellett az is fontos, hogy a minimálbér ne szakadjon el az átlagkeresettől. Európában általában az átlagkeresetek 60 százaléka a minimálbér, míg Magyarországon évről évre 40 százalék alatt van ez az arány - mondta a kutatásvezető.

A kormány az OÉT szeptember 18-i ülésén azt javasolta, hogy 2010-ben csak az alacsony kereseti sávokban növekedjen a bruttó kereset. Adler Judit erről úgy vélekedett, hogy nem jövedelem, hanem teljesítmény alapján kellene differenciálni, és azon munkavállalók keresetét növelni, akik a legjobban hozzá tudnak járulni a cég talpon maradásához. Hozzáfűzte: a versenyszférában egyébként is eltérhetnek az OÉT-ajánlástól, az állami szférában pedig az utóbbi évek bárbefagyasztását követően célszerű lenne korrigálni - növelni - a kereseteket.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója úgy vélekedik, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben egyáltalán nem, még az infláció mértékével sem szükséges emelni a minimálbért. Hangsúlyozta, hogy a munkahelyek megtartását kell prioritásként kezelni, és a szolidaritás elve alapján azokat a munkavállalókat segíteni, akiknek igazán szüksége van rá.

Rózsa Gergely, az Ecostat osztályvezetője elképzelhetőnek tart egy infláció mértékével, vagy kicsit afeletti minimálbér-emelést, azt azonban valószínűtlennek tartja, hogy egyáltalán ne emeljék a minimálbért. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közvélekedéssel ellentétben a munkavállalóknak csak kis része - az 5 fő feletti vállalkozások foglalkoztatottainak 4-5 százaléka - kap minimálbért. Hozzáfűzte: 2009-ben azonban az "Út a munkához" program keretében további 50 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren, és a mikrovállalkozásoknál is magasabb lehet a minimálbéresek aránya a nagyobb vállalkozásokhoz képest.

A szakember elmondta, hogy a válság különösen súlyosan érintette az alacsony bérrel vagy minimálbérrel - legtöbbször fizikai dolgozókat - foglalkoztató cégeket, így nem teljesen megalapozott az az érvelés, hogy a munkaadóknak a járulékcsökkenés miatt lenne forrása a minimálbér emelésére.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a kormány és a szociális partnerek képviselői csütörtökön folytatják a bérekről szóló vitát.