Az igazgató rámutatott: a befektetők ellenkező esetben megtagadják az ország finanszírozását, annyi belső tartalék pedig nincs, amiből a hiányt finanszírozni lehetne. Úgy vélekedett, hogy a lazítás következményeit elsőként a lakosság szenvedné el, amíg ily mértékben ki van téve a devizafinanszírozásnak. Ezzel a kártyával nem szabad játszani, mert életveszélyes - jelentette ki.

Magyarország tavaly októberben leszakadt a kelet-közép-európai országoktól, komoly pénzügyi válságba került, a nemzetközi szervezetek segítsége nélkül árfolyamválság következett volna be. "Január óta újra egy cipőben járunk - a nagy belső piaccal rendelkező Lengyelországot kivéve -, az ország pénzügyi sebezhetősége azonban még mindig nagy, a felhők még nem szálltak el, felelőtlen gazdaságpolitika esetén visszatérhetnek" - mondta.

Magyarország gazdasági sebezhetőségének három eleme van a professzor szerint: a külpiaci függés, az ágazati sebezhetőség és a gazdaság duális szerkezete. A külpiaci függés csökkentése érdekében meg kell keresni azokat a dinamikus piacokat, ahová a magyar export egy részét át lehet irányítani. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a magyar gazdaságnak alapvető érdeke, hogy a térség stabil legyen és fejlődjön.

Az ágazati függésről szólva elmondta: Magyarország rossz, válságérzékeny termékekre (például autóipar) szakosodott. Úgy vélekedett: a magyar mezőgazdaságban óriási tartalékok vannak a foglalkoztatás és az export szempontjából is, élni kellene az óriási édesvíz kinccsel.

Inotai András szerint a társadalmi, tudati sebezhetőség is nagy, amit a rugalmasság, a szolidaritás vagy például a válságtűrő képesség mértéke jelez. Amíg nincs meg a társadalmi tőke, nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni - mondta.

A professzor szerint a növekedés tartósan áttolódott Ázsiába, az üzleti körök ezt már felismerték, az európai társadalom és politika azonban még nem látja ezt a változást. "Pedig, ha nem szokunk hozzá, hogy erős verseny alakult ki, a következő 10-15 évben nehéz helyzetbe kerül a kontinens" - jelentette ki.

Az EU-ban alig van olyan, aki tartja a maastrichti kritériumokat - Magyarország most az öt legjobb között van -, a költségvetési hiányok jövőre is megmaradnak, s az állami eladósodottság sem csökken - mondta. Úgy vélekedett, hogy a túlzott deficiteljárást valószínűleg nem veszik majd olyan szigorúan.

A lehetséges megoldásokról szólva elmondta: a dekonjunktúra gyengítése érdekében munkahelyeket teremtő programokra lehet költeni. Durván meg lehet nyirbálni a költségvetési kiadásokat, erre azonban a politikusok feltehetően nem szánják rá magukat. A költségvetési bevételek magasabb adók kivetésével való növelése pedig a várható csekély növekedést is megfojtja. Az Egyesült Államokban a 11 százalékos költségvetési hiányt a kutató szerint vélhetően csak felpörgetett inflációval lehet megoldani.

A válságkezelés költségeit valakinek meg kell majd fizetnie - mutatott rá Inotai András. Ehhez nélkülözhetetlen a generációk közötti jövedelem-újraelosztás, amihez a generációk közötti őszinte párbeszédre van szükség, különben konfliktusok sora következik.

A professzor úgy vélekedett: Kelet-Közép-Európában megbomlott a jogok és felelősségek egyensúlya, azt várják, hogy az állam vállaljon felelősséget mindenki felelőtlenségéért.

Az elmúlt években a térségben és Magyarországon is koraszülött fogyasztói társadalom alakult ki, mindenki a fejlettebb mintákat akarja követni. Társadalmi tudatváltás szükséges ahhoz, hogy felismerjék: a következő időszakban nem a fogyasztás, hanem a beruházások bővülésére van szükség - tette hozzá.