Csökkenő termelés, apadó állami bevételek, zsugorodó közkiadások – így jellemezhető a jövő évi költségvetés tervezete. A legtöbb területen az állami finanszírozás a tavalyi mértéket sem éri el.

Jövőre már ismét majdnem akkora lesz Magyarország forintban kifejezett hazai összterméke (GDP), mint 2008-ban volt. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy a gazdaság, lebirkózván a válságot, 2010-re visszatornázná magát a két évvel korábbi szintre, hiszen az idén elszenvedett veszteség „bepótlása” csak aktuális árakon számítva következik be. Változatlan árszinten – vagyis az inflációs hatástól megtisztítva – a jövő évi GDP a prognózisok szerint még csaknem 8 százalékkal elmarad a tavalyitól, és nem éri el a 2006-os mértéket sem.

HVG
A gazdasági visszaesést nem csupán a lakossági és az üzleti szektor sínyli meg, hiszen ahogy az ő jövedelmük csökken, úgy jut kevesebb bevételhez az állam is. Márpedig a tavaly őszi hónapokban a termelést szinte hetek alatt szétzilálva és gyors zuhanásba taszítva beköszöntő válság elhúzódóan növekvő munkanélküliséggel jár. Ebből adódóan a foglalkoztatottak adó- és járulékbefizetései is apadnak, az állástalanok pedig egyre több támogatást igényelnek a költségvetéstől. A Pénzügyminisztérium (PM) friss prognózisa szerint a foglalkoztatottak száma az idén 2,2 százalékkal, jövőre további 1,3 százalékkal csökken, a munkanélküliség pedig 10,5 százalékosra duzzad. Összességében az állami-önkormányzati szektornak a jövő évi büdzsé tervezete szerint mintegy 350 milliárd forinttal kisebb bevételből kell gazdálkodnia, mint tavaly; az általuk finanszírozott feladatokra – reálértéken számolva, átlagosan – több mint 10 százalékkal kevesebb pénz jut.

HVG
A gazdálkodó szervezetek befizetéseiből a legutóbbi tárcaprognózis szerint az idén a tervezett 1250 milliárd forint helyett csupán 1110 milliárd folyik be. A 2010-es előirányzat ennél is kevesebb, 1060 milliárd, és még e téren is lehetnek kockázatok. Bár nem súlyos tétel, meghökkentő, hogy társasági adóból idén júliusban és augusztusban a visszatérítések meghaladták a befizetéseket, amire eddig még nem volt példa. A jövőre 19 százalékos társasági adóból 610 milliárd forint bevételre számít a pénzügyi tárca, 120 milliárd forinttal kevesebbre, mint amennyit az idei költségvetés a 16 százalékos társasági és a megszűnő, 4 százalékos vállalati különadóból együttesen betervezett. Egyszerűsített vállalkozói adóból is csak 183 milliárdot vár az idei 173 milliárdos előirányzattal szemben, holott az adókulcs 25-ről 30 százalékra nő.

Az általános forgalmi adóból várt 2332 milliárd forintos bevétel legalább 230 milliárd forintos többletet jelenthet az ideihez viszonyítva; ennek forrása azonban nem a forgalom bővülése, hanem az, hogy a normál adókulcs 20-ról 25 százalékra nőtt (bár az alapvető élelmiszereké 20-ról 18-ra csökkent). A szintén megemelt jövedékiadó-kulcsok következtében eme adónem előirányzata csaknem 900 milliárd forint, 70 milliárddal több az ideinél. Mivel a gépkocsipiacon az eladások példátlan mértékben zuhannak, regisztrációs adóból az idei első nyolc hónapban csupán 25 milliárd forint bevétele volt a büdzsének, szemben a tavaly ugyanekkor befolyt 60 milliárddal. A 2010-re tervezett 40 milliárd forintos regadó-bevétel arról árulkodik, hogy a pénzügyi tárca jövőre sem számít az idei pangó autópiaci kereslet felfutására.

A lakosság befizetéseiből a PM az idei költségvetésben eredetileg 2226 milliárdot várt, ám a válság miatt elszenvedett jövedelemcsökkenés miatt most már csak 2067 milliárdra számít. Jövőre az szja-kulcsok mérséklődnek, a sávhatár eltolódik, a legjobb keresetű magánszemélyek 4 százalékos különadója megszűnik, és megváltozik az adószámítás módszere is. E hatások együttes eredményeképpen a lakossági befizetések 2010-es előirányzata 2050 milliárd, amin belül 50 milliárdot tenne ki az egyes vagyontárgyak adója. Vagyis a lakosság a tervek szerint jövőre csaknem ugyanannyi adót fizet, mint az idén, csak más megoszlásban – feltéve, hogy a nagyobb házak és lakások, luxus-személygépkocsik, jachtok és magánrepülők megadóztatása sikeres lesz.

HVG
A központi költségvetés bevételei jövőre nagyjából 200 milliárddal, kiadásai 150 milliárddal mérséklődnek. A legnagyobb kurtítást az önkormányzati szektor, a közösségi közlekedés és az agrárium szenvedi el (HVG, 2009. szeptember 5.), a gazdákat azonban a növekvő uniós szubvenció és a megnyesni tervezett hazai kiegészítés összesítése után – legalábbis átlagosan – nem éri megrázó veszteség. Az Országgyűlésnek múlt pénteken benyújtott tervezet azt sugallja, a kormány bízik abban, hogy e szigorításokat az érintettek előzetes felzúdulása dacára el tudja fogadtatni a képviselők többségével. A megkerülhetetlen tételek közül az államadósság után fizetendő kamatok 1150 milliárdot visznek el, ezenfelül a pénzpiaci zavarok esetleges újraéledése, a kamatok meglódulása esetére a kormányzat további 50 milliárd forintot tartalékol; a kettő együtt nagyjából megfelel az idén e célra szánt summának. A lakásépítési támogatásokra fordítható összeg az év közepén történt szigorítások következtében az idei 205 milliárdról 147 milliárdra apad. Fogyasztóiár-kiegészítésre 2 milliárddal több jut, mint az idén, 108 milliárd, ám a lakossági energiaköltségekhez – a hanyatló gázárak reményében – csupán 20 milliárddal járul hozzá az állam. Családi támogatásokra és szociális juttatásokra pedig csaknem annyit – 643 milliárdot – szán, mint 2008-ban, miután a legtöbb ilyen tételt két évre befagyasztotta.

Drága mulatságnak bizonyul az állam és a magánszektor beruházói együttműködése, a ppp. Az autópályák üzemeltetőinek fizetendő rendelkezésre állási díj az idei 55 milliárdról 75 milliárdra, az egyetemi-főiskolai szektorban megvalósult beruházások utáni bérleti díj 7 milliárdról 8,4 milliárdra, a Művészetek Palotájának „tarifája” pedig 7,3 milliárdról 8,6 milliárdra nő. Az egyetemek, főiskolák állami támogatása jövőre 183 milliárd forint, 2008-hoz képest a mínusz csupán 2 milliárd, viszont az intézmények saját bevétele a büdzsé tervezete szerint 192 milliárdról 202 milliárdra nő, a hallgatói-kollégiumi normatívák pedig változatlanok. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése 34 milliárdról 30 milliárdra csökken, és bár a rendőrség 189 milliárd helyett 195 milliárd forintból gazdálkodhat, reálértéken ez is csökkenést jelent. Még a költségvetés uniós fejlesztések elnevezésű fejezete is csaknem 10 százalékkal vékonyabb, mint tavaly: a mintegy 700 milliárdos kiadáson belül 150 milliárd az önrész. A 2010-es parlamenti és önkormányzati választásokra az állam 11 milliárdot különít el.

HVG
Fölöttébb megterheli a központi költségvetést, hogy a munkaadók számára a foglalkoztatást megdrágító társadalombiztosítási járulékok csökkennek, emiatt a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alapot az adóbevételekből jövőre minden korábbinál nagyobb összeggel kell kipótolnia. Az E-Alap 610 milliárdot kap, szemben az idei 314 milliárddal, s ebből is csupán a 2009-es ellátási keretek szinten tartására futja. Ehhez adódik még az alap 53 milliárdra tervezett hiánya. Mindez némi leegyszerűsítéssel annyit tesz, hogy a járulékbevételek már csupán 7-7,5 hónapra fedezik az E-Alap kiadásait. A Nyugdíjbiztosítási Alap még valamennyire tartja magát, miután a 13. havi ellátás sztornírozása több mint 200 milliárd forinttal tehermentesítette. A megtakarítás egy része azonban itt is elapad: a magánnyugdíjpénztárakba átlépők után és a járulékkal nem fedezett kifizetések kipótlására az alap az idei 580 milliárd forintos kiegészítést követően jövőre is csaknem 500 milliárdot kap a központi költségvetésből. Összességében a két tb-alap működése annyi adóbevétel átcsatornázását igényli, amennyit az állam az adóssága utáni kamatfizetésekre költ, a kettő együtt megközelíti a GDP 9 százalékát. Ez önmagában is nagyon súlyos akadálya annak, hogy az államháztartási hiányt le lehessen faragni, az államadósság növekedését meg lehessen állítani.

Jövőre az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a büdzsé tervezete szerint 870 milliárd forint lesz. Ezenfelül az önkormányzati szféra – amelynek állami támogatását ugyancsak megfaragta a kormány – deficitje 190 milliárd forint, a kettő együtt a GDP 4 százaléka. Az ettől eltérően számított uniós hiánymutató 3,8 százalék lehet. Egy ennél lazább, a tavalyi kiadásokat legalább reálértéken szinten tartó államháztartás deficitje – változatlan bevételeket feltételezve – meghaladná az 1600 milliárd forintot, a GDP 6 százalékát. Ezzel Magyarország az uniós országok középmezőnyébe tartozna, nem produkálna sokkal rosszabb eredményt például Lengyel- és Csehországnál. Ám van egy lényeges különbség: utóbbiak adósságmutatói, nemzetközi hitelkockázati besorolásai sokkal jobbak. Így a költségvetési tervezet elfogadása és betartása esetén is legfeljebb azzal büszkélkedhet a magyar kormány, amit a tekintélyes JP Morgan már a múlt héten megelőlegezett neki: a következő években a régióban Magyarország költségvetési helyzete lesz a legjobb, riválisait egy évvel megelőzve vezetheti be az eurót. Feltéve – jegyzik meg a bankcsoport londoni elemzői –, hogy a 2010-es választások után megalakuló kormány is megfontolt költségvetési politikát folytat majd.

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orbán helytartót nevezett ki a Puskás-stadion és a foci-Eb élére

Orbán helytartót nevezett ki a Puskás-stadion és a foci-Eb élére

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Egy portugál történész cikke hozta felszínre az eddig be nem vallott rasszizmust

Egy indonéz férfi 700 kilométert gyalogolt hátrafelé az esőerdők megmentéséért

Egy indonéz férfi 700 kilométert gyalogolt hátrafelé az esőerdők megmentéséért

Halálos baleset percekkel az esküvő után

Halálos baleset percekkel az esküvő után

Nem találtak sugárfertőzést az arhangelszki orvosoknál, legalább is ez a hivatalos verzió

Nem találtak sugárfertőzést az arhangelszki orvosoknál, legalább is ez a hivatalos verzió

Űrbűncselekménnyel gyanúsítanak egy amerikai asztronautát

Űrbűncselekménnyel gyanúsítanak egy amerikai asztronautát