Jövőre már ismét majdnem akkora lesz Magyarország forintban kifejezett hazai összterméke (GDP), mint 2008-ban volt. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy a gazdaság, lebirkózván a válságot, 2010-re visszatornázná magát a két évvel korábbi szintre, hiszen az idén elszenvedett veszteség „bepótlása” csak aktuális árakon számítva következik be. Változatlan árszinten – vagyis az inflációs hatástól megtisztítva – a jövő évi GDP a prognózisok szerint még csaknem 8 százalékkal elmarad a tavalyitól, és nem éri el a 2006-os mértéket sem.

HVG

A gazdasági visszaesést nem csupán a lakossági és az üzleti szektor sínyli meg, hiszen ahogy az ő jövedelmük csökken, úgy jut kevesebb bevételhez az állam is. Márpedig a tavaly őszi hónapokban a termelést szinte hetek alatt szétzilálva és gyors zuhanásba taszítva beköszöntő válság elhúzódóan növekvő munkanélküliséggel jár. Ebből adódóan a foglalkoztatottak adó- és járulékbefizetései is apadnak, az állástalanok pedig egyre több támogatást igényelnek a költségvetéstől. A Pénzügyminisztérium (PM) friss prognózisa szerint a foglalkoztatottak száma az idén 2,2 százalékkal, jövőre további 1,3 százalékkal csökken, a munkanélküliség pedig 10,5 százalékosra duzzad. Összességében az állami-önkormányzati szektornak a jövő évi büdzsé tervezete szerint mintegy 350 milliárd forinttal kisebb bevételből kell gazdálkodnia, mint tavaly; az általuk finanszírozott feladatokra – reálértéken számolva, átlagosan – több mint 10 százalékkal kevesebb pénz jut.

HVG

A gazdálkodó szervezetek befizetéseiből a legutóbbi tárcaprognózis szerint az idén a tervezett 1250 milliárd forint helyett csupán 1110 milliárd folyik be. A 2010-es előirányzat ennél is kevesebb, 1060 milliárd, és még e téren is lehetnek kockázatok. Bár nem súlyos tétel, meghökkentő, hogy társasági adóból idén júliusban és augusztusban a visszatérítések meghaladták a befizetéseket, amire eddig még nem volt példa. A jövőre 19 százalékos társasági adóból 610 milliárd forint bevételre számít a pénzügyi tárca, 120 milliárd forinttal kevesebbre, mint amennyit az idei költségvetés a 16 százalékos társasági és a megszűnő, 4 százalékos vállalati különadóból együttesen betervezett. Egyszerűsített vállalkozói adóból is csak 183 milliárdot vár az idei 173 milliárdos előirányzattal szemben, holott az adókulcs 25-ről 30 százalékra nő.

Az általános forgalmi adóból várt 2332 milliárd forintos bevétel legalább 230 milliárd forintos többletet jelenthet az ideihez viszonyítva; ennek forrása azonban nem a forgalom bővülése, hanem az, hogy a normál adókulcs 20-ról 25 százalékra nőtt (bár az alapvető élelmiszereké 20-ról 18-ra csökkent). A szintén megemelt jövedékiadó-kulcsok következtében eme adónem előirányzata csaknem 900 milliárd forint, 70 milliárddal több az ideinél. Mivel a gépkocsipiacon az eladások példátlan mértékben zuhannak, regisztrációs adóból az idei első nyolc hónapban csupán 25 milliárd forint bevétele volt a büdzsének, szemben a tavaly ugyanekkor befolyt 60 milliárddal. A 2010-re tervezett 40 milliárd forintos regadó-bevétel arról árulkodik, hogy a pénzügyi tárca jövőre sem számít az idei pangó autópiaci kereslet felfutására.

A lakosság befizetéseiből a PM az idei költségvetésben eredetileg 2226 milliárdot várt, ám a válság miatt elszenvedett jövedelemcsökkenés miatt most már csak 2067 milliárdra számít. Jövőre az szja-kulcsok mérséklődnek, a sávhatár eltolódik, a legjobb keresetű magánszemélyek 4 százalékos különadója megszűnik, és megváltozik az adószámítás módszere is. E hatások együttes eredményeképpen a lakossági befizetések 2010-es előirányzata 2050 milliárd, amin belül 50 milliárdot tenne ki az egyes vagyontárgyak adója. Vagyis a lakosság a tervek szerint jövőre csaknem ugyanannyi adót fizet, mint az idén, csak más megoszlásban – feltéve, hogy a nagyobb házak és lakások, luxus-személygépkocsik, jachtok és magánrepülők megadóztatása sikeres lesz.

HVG

A központi költségvetés bevételei jövőre nagyjából 200 milliárddal, kiadásai 150 milliárddal mérséklődnek. A legnagyobb kurtítást az önkormányzati szektor, a közösségi közlekedés és az agrárium szenvedi el (HVG, 2009. szeptember 5.), a gazdákat azonban a növekvő uniós szubvenció és a megnyesni tervezett hazai kiegészítés összesítése után – legalábbis átlagosan – nem éri megrázó veszteség. Az Országgyűlésnek múlt pénteken benyújtott tervezet azt sugallja, a kormány bízik abban, hogy e szigorításokat az érintettek előzetes felzúdulása dacára el tudja fogadtatni a képviselők többségével. A megkerülhetetlen tételek közül az államadósság után fizetendő kamatok 1150 milliárdot visznek el, ezenfelül a pénzpiaci zavarok esetleges újraéledése, a kamatok meglódulása esetére a kormányzat további 50 milliárd forintot tartalékol; a kettő együtt nagyjából megfelel az idén e célra szánt summának. A lakásépítési támogatásokra fordítható összeg az év közepén történt szigorítások következtében az idei 205 milliárdról 147 milliárdra apad. Fogyasztóiár-kiegészítésre 2 milliárddal több jut, mint az idén, 108 milliárd, ám a lakossági energiaköltségekhez – a hanyatló gázárak reményében – csupán 20 milliárddal járul hozzá az állam. Családi támogatásokra és szociális juttatásokra pedig csaknem annyit – 643 milliárdot – szán, mint 2008-ban, miután a legtöbb ilyen tételt két évre befagyasztotta.

Drága mulatságnak bizonyul az állam és a magánszektor beruházói együttműködése, a ppp. Az autópályák üzemeltetőinek fizetendő rendelkezésre állási díj az idei 55 milliárdról 75 milliárdra, az egyetemi-főiskolai szektorban megvalósult beruházások utáni bérleti díj 7 milliárdról 8,4 milliárdra, a Művészetek Palotájának „tarifája” pedig 7,3 milliárdról 8,6 milliárdra nő. Az egyetemek, főiskolák állami támogatása jövőre 183 milliárd forint, 2008-hoz képest a mínusz csupán 2 milliárd, viszont az intézmények saját bevétele a büdzsé tervezete szerint 192 milliárdról 202 milliárdra nő, a hallgatói-kollégiumi normatívák pedig változatlanok. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése 34 milliárdról 30 milliárdra csökken, és bár a rendőrség 189 milliárd helyett 195 milliárd forintból gazdálkodhat, reálértéken ez is csökkenést jelent. Még a költségvetés uniós fejlesztések elnevezésű fejezete is csaknem 10 százalékkal vékonyabb, mint tavaly: a mintegy 700 milliárdos kiadáson belül 150 milliárd az önrész. A 2010-es parlamenti és önkormányzati választásokra az állam 11 milliárdot különít el.

HVG

Fölöttébb megterheli a központi költségvetést, hogy a munkaadók számára a foglalkoztatást megdrágító társadalombiztosítási járulékok csökkennek, emiatt a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alapot az adóbevételekből jövőre minden korábbinál nagyobb összeggel kell kipótolnia. Az E-Alap 610 milliárdot kap, szemben az idei 314 milliárddal, s ebből is csupán a 2009-es ellátási keretek szinten tartására futja. Ehhez adódik még az alap 53 milliárdra tervezett hiánya. Mindez némi leegyszerűsítéssel annyit tesz, hogy a járulékbevételek már csupán 7-7,5 hónapra fedezik az E-Alap kiadásait. A Nyugdíjbiztosítási Alap még valamennyire tartja magát, miután a 13. havi ellátás sztornírozása több mint 200 milliárd forinttal tehermentesítette. A megtakarítás egy része azonban itt is elapad: a magánnyugdíjpénztárakba átlépők után és a járulékkal nem fedezett kifizetések kipótlására az alap az idei 580 milliárd forintos kiegészítést követően jövőre is csaknem 500 milliárdot kap a központi költségvetésből. Összességében a két tb-alap működése annyi adóbevétel átcsatornázását igényli, amennyit az állam az adóssága utáni kamatfizetésekre költ, a kettő együtt megközelíti a GDP 9 százalékát. Ez önmagában is nagyon súlyos akadálya annak, hogy az államháztartási hiányt le lehessen faragni, az államadósság növekedését meg lehessen állítani.

Jövőre az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a büdzsé tervezete szerint 870 milliárd forint lesz. Ezenfelül az önkormányzati szféra – amelynek állami támogatását ugyancsak megfaragta a kormány – deficitje 190 milliárd forint, a kettő együtt a GDP 4 százaléka. Az ettől eltérően számított uniós hiánymutató 3,8 százalék lehet. Egy ennél lazább, a tavalyi kiadásokat legalább reálértéken szinten tartó államháztartás deficitje – változatlan bevételeket feltételezve – meghaladná az 1600 milliárd forintot, a GDP 6 százalékát. Ezzel Magyarország az uniós országok középmezőnyébe tartozna, nem produkálna sokkal rosszabb eredményt például Lengyel- és Csehországnál. Ám van egy lényeges különbség: utóbbiak adósságmutatói, nemzetközi hitelkockázati besorolásai sokkal jobbak. Így a költségvetési tervezet elfogadása és betartása esetén is legfeljebb azzal büszkélkedhet a magyar kormány, amit a tekintélyes JP Morgan már a múlt héten megelőlegezett neki: a következő években a régióban Magyarország költségvetési helyzete lesz a legjobb, riválisait egy évvel megelőzve vezetheti be az eurót. Feltéve – jegyzik meg a bankcsoport londoni elemzői –, hogy a 2010-es választások után megalakuló kormány is megfontolt költségvetési politikát folytat majd.

FARKAS ZOLTÁN