Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Csökkenő termelés, apadó állami bevételek, zsugorodó közkiadások – így jellemezhető a jövő évi költségvetés tervezete. A legtöbb területen az állami finanszírozás a tavalyi mértéket sem éri el.
Jövőre már ismét majdnem akkora lesz Magyarország forintban kifejezett hazai összterméke (GDP), mint 2008-ban volt. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy a gazdaság, lebirkózván a válságot, 2010-re visszatornázná magát a két évvel korábbi szintre, hiszen az idén elszenvedett veszteség „bepótlása” csak aktuális árakon számítva következik be. Változatlan árszinten – vagyis az inflációs hatástól megtisztítva – a jövő évi GDP a prognózisok szerint még csaknem 8 százalékkal elmarad a tavalyitól, és nem éri el a 2006-os mértéket sem.
HVG |
HVG |
Az általános forgalmi adóból várt 2332 milliárd forintos bevétel legalább 230 milliárd forintos többletet jelenthet az ideihez viszonyítva; ennek forrása azonban nem a forgalom bővülése, hanem az, hogy a normál adókulcs 20-ról 25 százalékra nőtt (bár az alapvető élelmiszereké 20-ról 18-ra csökkent). A szintén megemelt jövedékiadó-kulcsok következtében eme adónem előirányzata csaknem 900 milliárd forint, 70 milliárddal több az ideinél. Mivel a gépkocsipiacon az eladások példátlan mértékben zuhannak, regisztrációs adóból az idei első nyolc hónapban csupán 25 milliárd forint bevétele volt a büdzsének, szemben a tavaly ugyanekkor befolyt 60 milliárddal. A 2010-re tervezett 40 milliárd forintos regadó-bevétel arról árulkodik, hogy a pénzügyi tárca jövőre sem számít az idei pangó autópiaci kereslet felfutására.
A lakosság befizetéseiből a PM az idei költségvetésben eredetileg 2226 milliárdot várt, ám a válság miatt elszenvedett jövedelemcsökkenés miatt most már csak 2067 milliárdra számít. Jövőre az szja-kulcsok mérséklődnek, a sávhatár eltolódik, a legjobb keresetű magánszemélyek 4 százalékos különadója megszűnik, és megváltozik az adószámítás módszere is. E hatások együttes eredményeképpen a lakossági befizetések 2010-es előirányzata 2050 milliárd, amin belül 50 milliárdot tenne ki az egyes vagyontárgyak adója. Vagyis a lakosság a tervek szerint jövőre csaknem ugyanannyi adót fizet, mint az idén, csak más megoszlásban – feltéve, hogy a nagyobb házak és lakások, luxus-személygépkocsik, jachtok és magánrepülők megadóztatása sikeres lesz.
HVG |
Drága mulatságnak bizonyul az állam és a magánszektor beruházói együttműködése, a ppp. Az autópályák üzemeltetőinek fizetendő rendelkezésre állási díj az idei 55 milliárdról 75 milliárdra, az egyetemi-főiskolai szektorban megvalósult beruházások utáni bérleti díj 7 milliárdról 8,4 milliárdra, a Művészetek Palotájának „tarifája” pedig 7,3 milliárdról 8,6 milliárdra nő. Az egyetemek, főiskolák állami támogatása jövőre 183 milliárd forint, 2008-hoz képest a mínusz csupán 2 milliárd, viszont az intézmények saját bevétele a büdzsé tervezete szerint 192 milliárdról 202 milliárdra nő, a hallgatói-kollégiumi normatívák pedig változatlanok. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése 34 milliárdról 30 milliárdra csökken, és bár a rendőrség 189 milliárd helyett 195 milliárd forintból gazdálkodhat, reálértéken ez is csökkenést jelent. Még a költségvetés uniós fejlesztések elnevezésű fejezete is csaknem 10 százalékkal vékonyabb, mint tavaly: a mintegy 700 milliárdos kiadáson belül 150 milliárd az önrész. A 2010-es parlamenti és önkormányzati választásokra az állam 11 milliárdot különít el.
HVG |
Jövőre az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a büdzsé tervezete szerint 870 milliárd forint lesz. Ezenfelül az önkormányzati szféra – amelynek állami támogatását ugyancsak megfaragta a kormány – deficitje 190 milliárd forint, a kettő együtt a GDP 4 százaléka. Az ettől eltérően számított uniós hiánymutató 3,8 százalék lehet. Egy ennél lazább, a tavalyi kiadásokat legalább reálértéken szinten tartó államháztartás deficitje – változatlan bevételeket feltételezve – meghaladná az 1600 milliárd forintot, a GDP 6 százalékát. Ezzel Magyarország az uniós országok középmezőnyébe tartozna, nem produkálna sokkal rosszabb eredményt például Lengyel- és Csehországnál. Ám van egy lényeges különbség: utóbbiak adósságmutatói, nemzetközi hitelkockázati besorolásai sokkal jobbak. Így a költségvetési tervezet elfogadása és betartása esetén is legfeljebb azzal büszkélkedhet a magyar kormány, amit a tekintélyes JP Morgan már a múlt héten megelőlegezett neki: a következő években a régióban Magyarország költségvetési helyzete lesz a legjobb, riválisait egy évvel megelőzve vezetheti be az eurót. Feltéve – jegyzik meg a bankcsoport londoni elemzői –, hogy a 2010-es választások után megalakuló kormány is megfontolt költségvetési politikát folytat majd.
FARKAS ZOLTÁN
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
Közel 36 millió eurót, azaz mintegy 14 milliárd forintot kér a felszámoló a Dunaferr padlót fogott hengerművének életképes részeiért.
Az viszont még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A magyar miniszterelnök hatalma veszélyben van, de nem úgy, ahogyan azt várnánk.