Vége a közös bormarketingnek?

„Mivel nem különítettek el forrásokat a működésre, most mindenki azon gondolkodik, hogyan lehet fenntartani a céget” – magyarázta a HVG-nek Karakas János, korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő, az agrártárca borügyekben illetékes miniszteri tanácsadója. A szakmai szervezetek által 2005-ben alapított Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. múlt szerdai taggyűlése után nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a cég elementáris bajban van: dolgozóinak háromhavi bérrel tartozik, és 11 millió forintos kintlévőséget halmozott fel. Karakas szerint jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti, az Önkormányzati, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közötti egyeztetésen múlik, hogy a kht-ként létrehozott, idén júliusban kft-vé alakított Bormarketing a jelenlegi formájában folytathatja-e a munkáját. A cég közleménye szerint a december 16-án megtartandó újabb taggyűlés ennek fényében dönt majd a felszámolásról, illetve a további működésről.

Az agrártárca 2006 elején egyezett meg a borászati szakmai szervezetekkel, hogy a literenként 8 forintos jövedéki adó megszűnése után az ugyanekkora mértékű forgalomba hozatali járulék 60 százalékát – az FVM tulajdonában lévő Agrármarketing Centrum Kht.-n keresztül – a Bormarketing kapja meg az ágazat piacainak erősítésére. (Az átlagosan évi 1,2 milliárd forintra taksált összeg fennmaradó 40 százaléka a minőség-ellenőrzést szolgálja.) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, a Magyar Borakadémia és a Pannon Bormíves Céh 20-20 százalékos, valamint további kilenc kisebb szakmai szervezet együttesen szintén 20 százalékos tulajdonrészével alapított Bormarketing Kft. finanszírozásáról 2007 nyarán a bortörvény alapján született miniszteri rendelet gondoskodott. Ám ez a működésre nem határozott meg konkrét összeget, csupán azt, hogy a büdzsé nem lehet több az éves marketingkeret – szakmai előkészítésre és koordinációra fordítható – 5 százalékánál (1,2 milliárdos járulékbevétel esetén 36 millió forintnál). A kft ellehetetlenüléséhez az vezetett, hogy az idei évtől ezt az összeget, közelebbről meg nem magyarázott ok miatt, közbeszerzési eljárás keretében kellett volna a cégnek megpályáznia – csakhogy a HVG információi szerint az FVM ilyet nem írt ki. A tulajdonosok pedig a hatfős szervezet működtetése érdekében nem akartak a zsebükbe nyúlni, arra hivatkozva, hogy a céget a járulékbefizetésekből kell eltartani.

„A 2007-ről és 2008-ról áthozott járulékbevételekkel együtt bruttó 1,5 milliárd forint folyt be az FVM bormarketingszámlájára” – mondta a HVG-nek Nemes Richárd, a Bormarketing Kft. három évvel ezelőtt kinevezett, idén leköszönő ügyvezetője. Tavaly alig 40 millió forintot költöttek el képzésre, borfesztiválok támogatására, illetve az idei kampányok pályázatait megalapozó reprezentatív piackutatásra. Az idén már 402 millió forintot szántak a belföldi és 172,5 milliót a külhoni népszerűsítésre, míg a borrégiók 385 milliót pályáztak meg, elsősorban rendezvényekre. A borászati szakma és az agrártárca közötti megállapodás értelmében országos és külhoni promóciós hadjáratokra a marketingbüdzsé 60 százalékát lehetett fordítani, a fennmaradó részre a borvidékek pályázhattak. A kiíró minden esetben az Agrármarketing Centrum volt, az ajánlatokat a hétfős Bormarketing Bizottság bírálta el, amelybe az agrártárca is delegált egy tagot. Az utalásokat és az ellenőrzést szintén az Agrármarketing Centrum végezte. A HVG információi szerint a kifizetések olykor fél évet is késtek.

„A közösségi kampányok hatása legfeljebb jövőre lesz mérhető” – mondja Nemes. Az összesen 235 millióba kerülő akciók – a vendéglátóhelyi fogyasztásra koncentráló Borszerda, a hazai borvidékeket bemutató Borturizmus online, a sörfogyasztás alternatíváját kínáló Fröccskultúra és a Magyar bor mindenkor – mellett a leginkább vitatott esemény a külhoni borpiacokat megismertető, kóstolókkal megspékelt tanfolyam volt. Ezen a 3 millió forintos költségvetésű magyarországi rendezvényen 170 hazai szakember vett részt, míg „az osztrák mezőgazdasági kamarák által alapított Österreich Wein Marketing GmbH nyolcszáz tanfolyamát tavaly 18 ezren látogatták, ezek közül közel százon a konkurens országok borai és stratégiái kerültek terítékre” – mondja Rigler Zsolt, a Sopronban e héten bormarketing-konferenciát szervező Bormarketing Műhely Kft. ügyvezetője. Pedig a konkurencia ismerete legalább olyan fontos, mint a hazai piac feltérképezése. Ennek jegyében a lapunk megjelenésével egy időben kezdődő, háromnapos soproni ankét előadói között a mára az angliai polcokról a spanyol, olasz és francia butellákat is kiszorító chilei nedűk imázsát megalapozó Michael Cox is szerepel, aki szerint az újvilági borok térhódításának sikere a megbízható és állandó minőségen túl egyértelműen a marketing-nyomulásnak köszönhető.

VAJNA TAMÁS