A rejtett gazdaság terjeszkedése miatt a költségvetés bevételei csökkennek, ugyanakkor ez a pénzügyi közvetítő rendszert is sújtja - jelezte a jegybank alelnöke. A rejtett gazdaságban a versenyképesség nehezen mérhető, hiszen a munkaerő költsége nem, vagy alig kalkulálható. Sisak Balázs, az MNB szakértője példaként rámutatott: amíg a készpénzforgalom miatt Svédországban a GDP két százalékát nem lehet nyomon követni, addig Magyarországon ez a GDP hat százalékára igaz.
   
Az előadó a 2008. decemberében publikált MNB-szemlében olyan nyugat-európai példákat mutatott be, amelyek a készpénzt helyettesítő fizetési eszközök használatának ösztönzésére irányulnak. Az egyik belga példa arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy egy bizonyos összeg feletti fizetés lebonyolítása csekkel vagy átutalással történjen. Egy francia jogszabály ehhez hasonlóan külön összeghatárt jelöl meg a vállalkozások és a lakosság számára, amelynél nagyobb pénzösszegre kiállított számlát csak készpénz-helyettesítő eszközzel lehet kiegyenlíteni. 

Az olasz szabályozás szerint egy bizonyos összeghatár feletti készpénz közvetlen átadása csak az állam által ellenőrzött közvetítő intézményeken keresztül történhet. A közvetítőknek minden egyes esetben fel kell jegyezniük az összeget, a fizető személyét, az időpontot és a megvásárolt árut vagy szolgáltatást. Finnországban az albérleti díjat csak készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel lehet megfizetni.

Az MNB szakértőjének az a véleménye, hogy a magas készpénzhasználat több szempontból sem kedvező: az elrejtett jövedelmeken, illetve az adóelkerülésen keresztül egyszerűbbé teszi a rejtett gazdaság működését, valamint az alternatív fizetési módok szélesebb elterjedtségével szemben plusz költségekkel jár.
   
A vizsgált jogelőd nélkül újonnan alakuló vállalkozások 14 százaléka nem lelhető fel, azaz csalárd szándékkal, csak a fiktív számlázásra létesítették azokat - jelentette ki előadásában Dávida Marianna. Az APEH főosztályvezetője elmondta: a vagyonosodási vizsgálatok során született bírósági döntések szerint életszerű lehet, ha 30 éves munkaviszony után a nagyszülők 3-4 millió forint készpénzt adnak át gyermekeiknek vagy unokáiknak, de 120 millió forint adományozását már nem fogadja el az adóhatóság.
   
A vagyon eredetére válaszolók sokan az elévülési idő előttire tették a vagyonszerzés idejét, attól sem riadva vissza, hogy a vagyon (pénz) bűncselekményből származik. Például volt, aki sírrablást nevezett meg a vagyonszerzés eredetének, de bizonyíték nélkül ez nem fogadható el - tette hozzá.