szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A válság hatására jelentkező bizalomhiány és a rejtett gazdaság térnyerése nyomán nőtt meg a készpénzállomány Magyarországon - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden, egy Budapesten tartott konferencián.

A rejtett gazdaság terjeszkedése miatt a költségvetés bevételei csökkennek, ugyanakkor ez a pénzügyi közvetítő rendszert is sújtja - jelezte a jegybank alelnöke. A rejtett gazdaságban a versenyképesség nehezen mérhető, hiszen a munkaerő költsége nem, vagy alig kalkulálható. Sisak Balázs, az MNB szakértője példaként rámutatott: amíg a készpénzforgalom miatt Svédországban a GDP két százalékát nem lehet nyomon követni, addig Magyarországon ez a GDP hat százalékára igaz.
   
Az előadó a 2008. decemberében publikált MNB-szemlében olyan nyugat-európai példákat mutatott be, amelyek a készpénzt helyettesítő fizetési eszközök használatának ösztönzésére irányulnak. Az egyik belga példa arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy egy bizonyos összeg feletti fizetés lebonyolítása csekkel vagy átutalással történjen. Egy francia jogszabály ehhez hasonlóan külön összeghatárt jelöl meg a vállalkozások és a lakosság számára, amelynél nagyobb pénzösszegre kiállított számlát csak készpénz-helyettesítő eszközzel lehet kiegyenlíteni. 

Az olasz szabályozás szerint egy bizonyos összeghatár feletti készpénz közvetlen átadása csak az állam által ellenőrzött közvetítő intézményeken keresztül történhet. A közvetítőknek minden egyes esetben fel kell jegyezniük az összeget, a fizető személyét, az időpontot és a megvásárolt árut vagy szolgáltatást. Finnországban az albérleti díjat csak készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel lehet megfizetni.

Az MNB szakértőjének az a véleménye, hogy a magas készpénzhasználat több szempontból sem kedvező: az elrejtett jövedelmeken, illetve az adóelkerülésen keresztül egyszerűbbé teszi a rejtett gazdaság működését, valamint az alternatív fizetési módok szélesebb elterjedtségével szemben plusz költségekkel jár.
   
A vizsgált jogelőd nélkül újonnan alakuló vállalkozások 14 százaléka nem lelhető fel, azaz csalárd szándékkal, csak a fiktív számlázásra létesítették azokat - jelentette ki előadásában Dávida Marianna. Az APEH főosztályvezetője elmondta: a vagyonosodási vizsgálatok során született bírósági döntések szerint életszerű lehet, ha 30 éves munkaviszony után a nagyszülők 3-4 millió forint készpénzt adnak át gyermekeiknek vagy unokáiknak, de 120 millió forint adományozását már nem fogadja el az adóhatóság.
   
A vagyon eredetére válaszolók sokan az elévülési idő előttire tették a vagyonszerzés idejét, attól sem riadva vissza, hogy a vagyon (pénz) bűncselekményből származik. Például volt, aki sírrablást nevezett meg a vagyonszerzés eredetének, de bizonyíték nélkül ez nem fogadható el - tette hozzá.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!