Horgászvíz. Célterület

horgasz.hu

A jelenleginél szigorúbb előírásokra van szükség és megerősített hatósági felügyeletre – mondta Bánki Erik egy szolnoki konferencia utáni sajtótájékoztatón. A változtatások részleteiről kijelentette: a súlyosabb kihágást elkövetőket örökre el kell tiltani a halászattól, illetve horgászattól, a halászatból élők számára pedig meg kell szabni egy kvótát, és megtiltani, hogy a halak ívási idejében halásszanak, illetve horgásszanak. Elengedhetetlen, hogy az őshonos halállományt telepítéssel gyarapítsák, illetve megóvják a természetes szaporodó helyeket – tette hozzá a politikus.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a konferencián elhangzott adatok azt jelzik, hogy talán az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megmenthetők Magyarország természetes vizei és azok faunája. Ráadásul ez nem csupán a mintegy 350 ezer hazai horgász, hanem a családtagjaikat beleszámolva több mint egymillió ember, sőt az egész társadalom érdeke – érvelt a politikus, és utalt rá, hogy Európa-szerte nagy a horgászturizmus iránti fizetőképes kereslet.

A konferencián előadóként részt vevő Soltész Miklós (KDNP) az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának alelnöke rámutatott: tarthatatlan, hogy a természetes vizek közelében élők többsége nyomorog, és ezeken a vidékeken a bűnözés is meghaladja az országos átlagot.

Megoldást jelentene erre – folytatta –, ha e vidékek vonzóbbá tételével az eddig külföldön nyaraló magyarok egy része is itt költené el pénzét. Az élővizek védelme a közmunkaprogram része lehetne – javasolta Soltész, hozzátéve, a következő kormány egyik elsődleges teendője a halászat és a horgászat jogi hátterének rendezése, ez tompíthatná az évtizedes halász-horgász ellentétet. Ehhez az érintett önkormányzatokra kell bízni a folyók, természetes tavak és holtágak kezelését – mondta Szalay Ferenc (Fidesz) Szolnok polgármestere.

Közben horgászok és halászok szakmai szervezeteinek vezetői szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon az állították, hogy bizonytalanná válik a magyar vizek horgászati hasznosítása, amennyiben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem a jogalkotó eredeti szándéka szerint értelmezi a horgászati és halászati törvényt.

Szabó Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke, Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa (Haltermosz) ügyvezető elnöke, valamint Csoma Gábor, a Magyar Agrárkamara Halgazdálkodási Alosztályának alelnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Tisza-tó horgászati hasznosítása már évek óta nem a jogszabálynak megfelelően történik. A szaktárca ugyanis egy közleményében lehetőséget adott arra, hogy a vízfelület újabb hasznosítója ne kártalanítsa elődjét a korábban végrehajtott beruházások utóbb jelentkező haszna miatt.

A szakemberek úgy vélik: a rendezetlenség oda vezethet, hogy a nagy hazai természetes vízfelületek – a Duna, a Tisza, a Balaton – hasznosításához esetleg gyenge tőkeerejű gazdasági társaságok jutnak hozzá, amelyek nem tudnak felelős gazda módjára bánni a rájuk bízott vagyonnal.

Szabó Imre elmondta: a korábbi hasznosító, a MOHOSZ és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által támogatott új hasznosító, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. között jogvita van, és több per is zajlik, hogy melyik szervezet tekinthető a tó jogszerű hasznosítójának.

A szervezetek az FVM általuk tévesnek tartott jogértelmezésére akarnak rámutatni. A horgászatról és a halászatról szóló 1997-es XLI. törvény 14. paragrafusának 3. bekezdése ugyanis kimondja: a korábbi hasznosítót kártalanítás illeti meg, amennyiben új hasznosítóhoz kerül a víz. Az FVM azonban úgy kívánja az új hasznosítót birtokba helyezni a Tisza-tavon, hogy a korábbi hasznosítót megillető kártalanítást az új hasznosító még nem fizette ki.

A MOHOSZ elnöke szerint ez a helyzet azzal fenyeget, hogy egy tőkeszegény társaság is nagy természetes vízfelületek hasznosítójává válhat, amelynek nem tud felelős gazdája lenni, másfelől pedig a korábbi hasznosító tönkremegy, mert nem kapja meg korábbi beruházásai ellenértékét.

Szabó Imre jelezte: a horgászatról és a halászatról szóló törvény 14. paragrafusának 3. bekezdését már többen is megtámadták az Alkotmánybíróságon, a taláros testület azonban nem állapított meg alkotmányellenességet. A MOHOSZ elnöke elismerte: a határozat indokolásban szerepel olyan szövegrész, amelyre hivatkozva egyesek más értelmezést adhatnak a rendelkezésnek, ez a felfogás azonban szerinte nincs összhangban a jogalkotói szándékkal.