Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A múlt év negyedik negyedében 5,3 százalékkal 5 685 milliárd forintra nőt a Budapesti Értéktőzsdén jegyzet részvények kapitalizációja (összesített piaci értéke). A 276 milliárd forint negyedéves növekmény szinte teljes egészében átértékelődésből (árfolyam emelkedésből) származott – egyebek mellett ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden kiadott értékpapír piaci statisztikáiból.
A kapitalizáció negyedik negyedévi emelkedése eltörpül az előző negyedévi 1240, vagy a második negyedévi 915 milliárd forint mögött, de sokkal jobb a múlt év első negyedénél, amikor 283 milliárd forint veszteséget szenvedtek el a tőzsdei befektetők. Az utolsó negyedév adataiban csekély szerepet játszott az is, hogy három új részvényt vezettek be a tőzsdére.
Az év végén a tőzsdei részvények 72,8 százaléka, 4 139 milliárd forint értékben külföldi befektetők kezében volt, 152 milliárd forinttal több, mint szeptember végén és 1 698 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A jegyzett részvények 5,5 százaléka volt lakossági, 8,3 százalék pénzintézeti kézben, míg a nem pénzügyi vállalatok a részvények 9,6 százalékát tartották saját befektetéseik között nyilván. A külföldiek és a vállalatok aránya egy év alatt 3,6, illetve 1,0 százalékponttal nőtt, miközben a lakosságé 1,8 a pénzintézeteké pedig 2,6 százalékponttal csökkent.
Miközben a háztartások tőzsdei részvényekben fekvő pénzügyi vagyona a negyedik negyedévben mindössze 7,4 milliárd forinttal nőtt a negyedik negyedévben, a befektetési jegyekben tartott megtakarítások 154 milliárd forinttal híztak. Az év egészét tekintve viszont befektetési jegyek lakossági kézben lévő állományának 17,5 milliárdos emelkedésével szemben a részvényvagyon 53 milliárdos emelkedése áll.
A befektetési jegyek állományának növekedéséhez mindössze 1,5 milliárddal járult hozzá az átértékelődési nyereség, azaz majdnem az összes bővülés friss vásárlásokból táplálkozott a negyedik negyedévben. Az év első háromnegyedében pedig a lakossági befektetők 116 milliárd forint értékben vonultak ki a befektetési jegyekből és kevesebb mint nyolc milliárd forint nyereséget könyveltek el értéknövekedésből.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.