Hangsúlyozta, hogy a válság miatt nemzetközi szinten megnőtt az innováció pénzügyi támogatása. Példaként említette Franciaországot, ahol évente 1,8 milliárd euróval támogatják az innovációt, és az oktatásra, valamint a kutatás-fejlesztésre is egyre több költségvetési forrás jut.

Az elnökhelyettes egy németországi felmérésre hivatkozva elmondta: az Európai Unió legnagyobb gazdaságában a válság nyomán a cégek 57 százaléka erősíti innovációs magatartását, és 72 százalék szerint nő az innovatív termékek iránti kereslet.

A MISZ-nek a közgyűlés alkalmából kiadott állásfoglalása szerint a legfontosabb célkitűzés, hogy az innovációt a központba állító gazdaságpolitika révén a magyarországi gazdasági növekedés 5 éven belülérje el vagy haladja meg  az Európai Unió (EU) tagállamainak átlagát. A szövetség szerint ennek a célnak az eléréséhez elengedhetetlen, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési ráfordítása 2015 végére - folyamatos évi 0,1-0,2 százalékpontos növekedéssel - a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékára nőjön.

Az állásfoglalás szerint ennek eléréséhez olyan tudomány-, technológia- és innovációs politikára van szükség, amely kijelöli azokat a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) prioritásokat és gazdasági ágazatokat, amelyek az egész gazdaság húzóterületeivé válhatnak. Ezenkívül a k+f pályázati rendszert egyszerűsíteni kell, és bürokráciamentessé kell tenni, továbbá kiemelt támogatásban kell részesíteni a piacközeli stádiumban lévő fejlesztési eredmények hasznosulását és piacra jutását. A MISZ hangsúlyozza: a 2011-ben esedékes soros magyar EU-elnökség elszalaszthatatlan lehetőség az ország innováció iránti elkötelezettségének felmutatására.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a közgyűlésen elmondta: innováció nincs önmagában, meg kell vizsgálni, hogy hogyan épül be a rendszerbe. Hangsúlyozta: az innováció nemcsak műszaki eredményeket, hanem szervezeti innovációt is jelent, mivel a szervezeti megújulás megnövelheti a vállalatok hatékonyságát. Magyarországon nagy probléma az innováció alacsony szintje, ennek pedig részben az az oka, hogy azokat a forrásokat, amelyeket termelő beruházásokba kellene befektetni, más, látványosabb beruházásokra költik. Ehelyett olyan vállalkozásoknak kellene adni ezeket, amelyek a beruházások révén értéket termelnek és versenyképessé teszik a magyar gazdaságot. A fejlesztés és később az innováció bázisát a jól működő oktatási rendszer tudja megalapozni, ám ez nem biztosíték rá, hogy innovációba fordul át. Fontosak a megvalósítható ötletek – hangsúlyozta az akadémia elnöke.