Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nemzetközi becslés szerint a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékát teszik ki a visszaélések okozta károk, ami Magyarországon évi 1 800 milliárd forintot jelent − ismertette az üzletágvezető. Az Ernst & Young felmérése a világ 36 országára terjedt ki, és több mint 1 400 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszadók 76 százaléka egyre jobban tart a visszaélés, vesztegetés, illetve korrupció miatt megnövekedett személyes felelősség kockázatától.
A szakértők a felmérés nyomán arra következtetnek, hogy a recesszió elmúltával nagyobb teljesítménykényszer alá kerülnek az alkalmazottak, így növekszik a visszaélések száma. Pintér Zoltán menedzser erre azt a példát hozta, hogy az egyik bank ügynökét azon kapták, az ügyfél nevét maga hamisította a szerződésre. A főnöke azonban ezt nem szankcionálta, mivel az illető volt a legjobb ügynöke.
A felmérés szerint a magyar cégek 42 százaléka indított vizsgálatot, vagy fegyelmi eljárást a visszaélés észlelésekor, a világ átlag 46 százalék. Bíró Ferenc felhívta a figyelmet, hogy − becslések szerint − világ átlagban a visszaélések 10 százaléka kerül nyilvánosságra, a felmérés adatai csak ezeket tartalmazzák. A probléma eredeti okának feltárására Magyarországon a vezetők 14 százaléka hajlik, a régióban ez az arány 31, a világban pedig 48 százalék.
Miután a visszaélések feltárásának 70 százalékára belső információ nyomán kerül sor, megnézték, hogy erre milyen eszközöket használnak a cégek. Hatékonynak tűnt a belső etikai forró drót alkalmazása, amelyen az alkalmazottak a felső vezetésnek jelenthetik, ha visszaélést tapasztaltak. Magyarországon a megkérdezett cégek 20 százalékánál van ilyen, a régióban 22, míg a világban 42 százalék ez az arány.
