A G20-csoport vezetői torontói csúcstalálkozójukon vasárnap megállapodtak: a legfejlettebb gazdaságok 2013-ig megpróbálják felére csökkenteni az államháztartási hiányt. Nem született ugyanakkor megegyezés sem a banki különadók bevezetéséről, sem a tőkemegfelelési követelmények szigorításáról.
A világ legfejlettebb és vezető feltörekvő országait tömörítő csoport egy jövőbeni válság elkerülése érdekében azt a célt tűzte ki: a fejlett gazdaságok úgynevezett növekedésbarát költségvetési fegyelem megvalósítására fognak törekedni − tartalmazza a zárónyilatkozat tervezete. A fejlett gazdaságok ezen kívül kötelezték magukat arra, hogy 2016-ig stabilizálják vagy csökkentik a GDP-arányos államadósságot. A tervezet szerint a "közelmúltbeli események" rámutattak az állami költségvetés egyensúlyának fontosságára.
Nem született megegyezés sem a banki különadók bevezetéséről, sem a tőkemegfelelési követelmények szigorításáról a torontói G-20 csúcson. Az év végén Szöulban megrendezendő újabb G20 csúcsra viszont tervbe vették a Bázeli Bizottság akkorra elkészülő, a tőkemegfelelési szabályozás változtatására vonatkozó ajánlásainak megtárgyalását. Azaz nem kizárt, hogy még ebben az évben előrelépés lesz ezen a téren - hívja fel a figyelmet hétfői elemzésében a Concorde Értékpapír Zrt.
A banki különadók kérdésében az európai vezetők egységes álláspontot tudtak ugyan képviselni, de a motivációk részben eltérnek. Míg a frissen hivatalba lépett brit kormány egyszerűen a költségvetési stabilizáció eszközének tartja a banki adót, addig német és francia részről egy olyan "válság-alap" feltőkésítését tervezik ebből az adóból, amely a következő pénzügyi válság esetén a bankrendszer állami megsegítésének forrása lehet - írja Kovács Krisztián, a Concorde elemzője.
Az európai szándékokkal szemben az amerikai banki különadó egy korlátozott időtartamra, néhány évre szóló konstrukció lenne, melynek célja az adófizetők kompenzálása a bankok által a legutóbbi válságban felhasznált költségvetési forrásokért. Japán és Kína elzárkózott a G20-csúcson a banki különadótól, több kisebb gazdasággal egyetemben. Ebből az következik, hogy lesznek regionálisan alkalmazott, leginkább mérlegfőösszegre kivetett banki különadók, de a globálisan összehangolt, nemzetközi válságalapot feltőkésítő tranzakciós adó ötletének megvalósítására belátható időn belül semmi esély sincs.
A bankrendszer szabályozásával kapcsolatos változtatási szándékok másik - sokkal fontosabb - témája a tőkemegfelelési követelmények szigorítása. A szabályozás iránya az lenne, hogy a rendszerkockázat csökkentése érdekében a bankok a jelenleginél kisebb maximális tőkeáttételt alkalmazhassanak, ezáltal csökkenjen a kockázatvállalási hajlandóságuk a konjunktúra ciklusok felfelé ívelő szakaszában, illetve erősödjön a veszteségtűrő képességük válságok idején.
A hétvégi G20 csúcson a téma felvetője az Egyesült Államok volt, ahol is a kormányzat éppen a találkozó hetében tudta kieszközölni a Kongresszusban a vonatkozó amerikai szabályozási változásokat lehetővé tevő kompromisszumokat. Az új amerikai szabályozás lehetőséget ad a bankfelügyeletnek a tőkemegfelelési követelmények rugalmas alakítására, ez a minta azonban nem aratott sikert a többi G20 ország vezetőinek körében.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
