A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy az államadósságok, és a versenygyengeségi problémák nem egyik napról a másikra keletkeznek, azok rendszerint évekig, sőt akár évtizedekig tartó hibás gazdaságpolitika következményei. Éppen ezért egy súlyos gazdasági helyzetben lévő ország szanálása nem történhet meg "egyetlen éjszaka alatt", hanem "nagy lélegzetvételt" kíván a lakosság, a politika és a hitelezők részéről.

Az újság szerint Magyarország példája tipikus esete annak, hogy a hatalomátvétel után növekszik az új kormány késztetése arra, hogy elhatárolja magát az előd takarékossági irányvonalától. Fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió ezt a  politikát ne tolerálja, de ne is támogassa − vélekedett a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hangsúlyozva, hogy a "kemény magatartás" a dél-európai gazdaságok szanálása érdekében is fontos.

Az újság utalt arra, hogy Görögország, de más déli országok is lépéseket tettek pénzügyi helyzetük javítására. Ezt a politikát nem szabad idő előtt megszakítani − mutatott rá a lap, hozzáfűzve: még az is előfordulhat, hogy egyik vagy másik országban még szigorítani is kell azt. Vigasztaló, hogy a legújabb gazdaságtörténelem nem csupán kudarcokat ismer, hanem sikeres szanálásokat is − írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A Die Welt kommentárjának címében azt emelte ki, hogy az IMF nyomást gyakorol Magyarországra és támogatja Athént. A lap emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette a Magyarországgal folytatott tárgyalásokat, mert elégedetlen a budapesti kormány takarékossági intézkedéseivel. Ezzel szemben Görögország esetében az IMF munkatársai dicsérték az eddig elérteket. A valutaalap ezzel nem csupán Budapestet helyezte "óriási nyomás" alá, illetve Athénnak nyújtott támaszt − vélte a lap. Az újság szerint a washingtoni szervezet mindezzel határozottan demonstrálta azt is: az Európai Unió helyesen cselekedett akkor, amikor a Nemzetközi Valutaalapot bevonta az uniós tagállamok támogatását célzó mentőakciókba.

Az IMF ugyanis képes arra, amire az európai partnerek egymás között aligha: hogy nyomást gyakoroljon és kemény maradjon, mindenekelőtt akkor, amikor a milliárdos hitelekről folytatott tárgyalások már befejeződtek, és a közös megállapodással létrejött takarékossági programok megvalósítása a tét.

Az új magyar vezetés nyilvánvalóan nem kívánja vállalni elődjének ígéreteit. A Nemzetközi Valutaalap éppen ezért visszatartja a következő hitelrészletet, mégpedig abból  a célból, hogy a budapesti kormányt további takarékossági engedményekre sarkallja. A valutaalap ennek során  számít arra, hogy a forint a nemzetközi pénzpiacokon értékéből erőteljesen veszíthet.

Ilyen jellegű hatékony nyomást az Európai Bizottság aligha tudna kialakítani, mint ahogy az euróövezet államai sem. Az európai klubban ugyanis a nemzeti érzékenységek és a különböző politikai szövetségek legalább olyan erős szerepet játszanak, mint a gazdasági tények − fogalmazott a Die Welt, emlékeztetve arra is: amikor a mentőcsomagról folytak a tárgyalások, politikusok és gazdasági szakértők többször is utaltak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezik a szükséges szakértelemmel a válságos méretű eladósodással küszködő országok szanálásához.