Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az őszi EU csúcs brit és holland nyilatkozatai nyomán úgy látszott esélytelen még az év vége előtt tető alá hozni a tagállamok és az európai intézmények által is elfogadható uniós költségvetési megállapodást a 2011-es esztendőre.
Miközben ugyanis az Európai Parlament a Lisszaboni Szerződés életbe lépése miatt kibővült feladatkörei miatt indokoltnak érezte a költségvetés hat százalékkal való növelését, azt a tagállamok többsége ellenezte. A nemzeti kormányok többségének álláspontja szerint a válság miatt takarékossági intézkedéseket bevezető tagállamok nem tudják eladni szavazóiknak, hogy miközben otthon megszorítások vannak, az unióra többet költenek.
Novemberben végül az Európai Bizottság (EB) javaslatának elutasítása után, az uniós intézmények közötti tárgyalások zátonyra futottak, s ennek nyomán jövő januártól a szabályok szerint az új költségvetési megállapodás elfogadásáig mindenki havonta az idei költségvetési keretszámok egy tizenkettedével kellett volna, hogy gazdálkodjon. Ez azonban veszélybe sodorhatta volna számos közösségi finanszírozású projekt megvalósulását, de gondot okozott volna a januártól felálló Európai Külügyi Szolgálat finanszírozásában is. Érthető okok miatt a tárgyaló felek igyekeztek elkerülni a büdzsé teljes zátonyra futását, s az EB módosított tervezete alapján a képviselők szerdán strasbourgi plenáris ülésükön belementek a költségvetés 2,91 százalékos bővítésébe. Eszerint jövőre a teljes büdzsé 126,5 milliárd euróra rúg a Huszonhetekben. A közös európai költségvetés átlagosan összesen a tagállamok GDP-jének egy százalékát teszi ki.
A jövő évi keretszámok mellett az EP eredetileg szerette volna a korábbinál nagyobb beleszólását is szövegbe foglalni a 2014 és 2020 közötti következő hét éves költségvetési időszak megtárgyalása során. S noha ezt a hatáskörének túllépéseként értelmezte néhány tagállam mégis sikerült alkut kötniük. Eszerint azért cserébe, hogy a képviselők elfogadják a 2,9 százalékos célszámot, érdemi beleszólást kapnak a következő „pénzügyi perspektíva” jövőre induló egyeztetése során. Ennek ellenére a hosszú távú büdzséről a végső szót továbbra is a tagállamok vezetői mondják ki.
A megállapodás létrejötte jelentős terheket vesz le az januárban induló feladatokkal és célokkal amúgy is bőven ellátott magyar EU elnökség válláról. Ráadásul mivel az alkut immár csak formálisan kell jóváhagynia az állam- és kormányfőknek, a csütörtökön Brüsszelben kezdődő év végi EU csúcson nem vonja majd el a figyelmüket a végleges válságkezelési alap és az ahhoz szükséges alapszerződés módosítás megtárgyalásáról.
