Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Akár az ambiciózus európai bioüzemanyag-felhasználási célokat is megkérdőjelezhetik azok az uniós dokumentumok, amelyek nyilvánossá tételéért nemrég több európai zöld szervezet bírósághoz fordult. A bioüzemanyagok előállításának és felhasználásának növekedését globálisan elemző egyik – a minap a HVG birtokába került – átfogó uniós jelentéstervezet szerint környezeti károkat okozhat a másfél éve az EU energia- és klímacsomagjának részeként elfogadott, 2020-ra tervezett bioüzemanyag-használati arány. Az Európai Bizottság megrendelésére készült dokumentum szerint az esőerdőkre, lápokra, mocsarakra és folyóvölgyekre visszafordíthatatlan hatással lesz, ha az unió ragaszkodik a kitűzött célhoz. Vagyis ahhoz, hogy a járművek által elégetett minden tíz liter üzemanyagból legalább egy liter alternatív forrású, elsősorban bioeredetű legyen.
A zöldek már a célok elfogadásakor amellett érveltek, hogy a tervezett bioüzemanyag-arány nem segít érdemben a klímaváltozás elleni küzdelemben, hiszen a növekvő felhasználás nyomán például fokozódó esőerdő-pusztítás és az élelmiszerárak emelkedése várható. Most már a bizottsági szakértői tanulmány is ugyanezt erősíti meg. A fő kockázat, hogy a növekvő igények miatt Ázsiában és Dél-Amerikában az eddiginél is nagyobb területen termelnek majd élelmiszer helyett üzemanyagnak való növényeket, tovább pusztítva például az esőerdőket. „Nagy a veszély, hogy visszafordíthatatlan károkat okozunk” – figyelmeztet a tervezet. Az írás szerint az évtized végére Európát az orosz gázfüggőség mellett újabb függőség szorítja majd, mégpedig az amerikai kontinensről származó bioüzemanyag-import. Az USA nettó bioüzemanyag-exportőrré válik, míg Brazília a világ etanoligényének kielégítésére további élelmiszer-termesztésre használható földeken vet majd gabonafélék helyett cukornádat.
Günther Oettinger, az EU német energiaügyi biztosának szóvivője a környezetvédők aggályaira azzal válaszolt, hogy szerinte a részletekbe menő tanulmányok azt bizonyítják, a bizottság komolyan veszi az áttételes földhasználat következményeit. Ez azt jelenti, hogy mindegy, hol találhatók a kőolajpótló termékek alapanyagai, azok a területek élelmiszer-alapanyagok termesztésére használt földekkel versenyeznek. Ez világszerte azt eredményezi, hogy a farmerek növelik a megművelt területek nagyságát. Márpedig az EU bioüzemanyag-céljainak eléréséhez további 5,2 millió hektárnyi, vagyis Hollandiánál nagyobb területet kell termelésbe vonni.
A bizottság a minap cáfolta, hogy visszatartanák a dokumentumok közzétételét, a négy zöld szervezet – ClientEarth, Transport and Environment, European Environmental Bureau és BirdLife International – bírósághoz fordulását pedig elhamarkodottnak tartja. Brüsszel szerint összesen 8 ezer oldalnyi, több részből álló dokumentumról van szó, és nem mindig világos, melyik kérelemre milyen határidők vonatkoznak. A bizottságnak minden egyes adatkérésre 15 napon belül kell reagálnia, amit követően további 15 nap türelmi időt kérhet.
„Alapvetően fontos információkról van szó, amelyek nyilvánosságra hozatala mindenképpen szükséges ahhoz, hogy Európa a tudományos adatok ismeretében dönthessen klímaszabályozásának megalapozottságáról” – mondta a HVG-nek Tim Grabiel, a ClientEarth jogásza. A pert március elején elindító Grabiel azt is hozzátette, hogy az adatkérési folyamat kezdetétől számított 144 nap után maga a bizottság tájékoztatta szervezetüket a perelés lehetőségéről, és a környezetvédők ezután döntöttek az addig sikertelen adatkérés jogi útra tereléséről.
FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL
