Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nem könnyű számszerűsíteni a Japán északkeleti partjain pusztító földrengés és szökőár gazdasági hatását. A becslést nehezíti, hogy a sorozatos atomerőmű-balesetek miatt egyelőre nem kizárt, hogy a legrosszabb még hátravan. Kétrészes sorozatunk első felvonásában a természeti katasztrófa Japán gazdaságra gyakorolt hatásáról olvashatnak.
Bár még mindig túl korainak tűnik pontos becslést adni a március 11-i földrengés és szökőár, valamint az ezeket követő nukleáris balesetsorozat gazdasági hatásáról, a korábbi természeti katasztrófák tapasztalatai némi fogódzót nyújtanak.
A gazdasági hatás az 1995-ös Kobe városban pusztító földrengés, a 2000. szeptember 11-i terrortámadás vagy a Katrina hurrikán után egy-két negyedéven keresztül volt különösen érezhető, és döntően a leginkább érintett régióra összpontosult. Két negyedévvel később – az újjáépítés beindulását követően – az események GDP-hozzájárulása már pozitív volt – emeli ki elemzésében Nariman Behravesh, az IHS Global Insight vezető közgazdásza, aki mindazonáltal úgy véli: Japánban az elektromosáram-ellátás fennakadásai miatt a hatás várthatóan nagyobb lesz.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A választásokra megnyithatják az egykori Vizoviczki-birodalom ékkövét, az Event Hallt, de a Demeter Szilárd vezette vagyonkezelő alapítvány által ígért grandiózus fejlesztés elmarad, inkább kiadták gebinbe az Óbudai-szigetet. Íme a nyilvános tendereztetés nélkül kiválasztott bérlő tervei a sziget déli felére.