Tetszett a cikk?

Nem könnyű számszerűsíteni a Japán északkeleti partjain pusztító földrengés és szökőár gazdasági hatását. A becslést nehezíti, hogy a sorozatos atomerőmű-balesetek miatt egyelőre nem kizárt, hogy a legrosszabb még hátravan. Kétrészes sorozatunk első felvonásában a természeti katasztrófa Japán gazdaságra gyakorolt hatásáról olvashatnak.

Bár még mindig túl korainak tűnik pontos becslést adni a március 11-i földrengés és szökőár, valamint az ezeket követő nukleáris balesetsorozat gazdasági hatásáról, a korábbi természeti katasztrófák tapasztalatai némi fogódzót nyújtanak.

A gazdasági hatás az 1995-ös Kobe városban pusztító földrengés, a 2000. szeptember 11-i terrortámadás vagy a Katrina hurrikán után egy-két negyedéven keresztül volt különösen érezhető, és döntően a leginkább érintett régióra összpontosult. Két negyedévvel később – az újjáépítés beindulását követően – az események GDP-hozzájárulása már pozitív volt – emeli ki elemzésében Nariman Behravesh, az IHS Global Insight vezető közgazdásza, aki mindazonáltal úgy véli: Japánban az elektromosáram-ellátás fennakadásai miatt a hatás várthatóan nagyobb lesz.

Részletek az Ecoline.hu-n

 

 

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!