Megkezdődhet a kis moduláris nukleáris erőművek hazai bevezetéséhez szükséges előkészítő munka, miután megállapodtak egy amerikai technológiát közvetítő céggel. Ezt szerdán jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. Ilyen erőmű még sehol nem épült, de akinek a térségbeli képviselőjével most megállapodást sikerült kötni, már legalább rendelkezik telepítési engedéllyel egy blokkra – Kanadában.
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával. A nukleáris ipar üdvöskéje körül azonban még nem tiszta a kép.
A reaktorok hűtésére használt Aare vize túlságosan meleg az erőmű működtetéséhez.
A miniszter szerint a következő évtized közepétől az ország képes lesz nagy részben maga előállítani a szükséges áramot.
Alekszej Likacsev azt követően szólalt meg, hogy Izrael bejelentette, csapást mértek a létesítményre.
Irán jelenlegi egyetlen működő atomerőművét, a buseri atomerőművet még az oroszok építették. Moszkva szerint nem lenne jó ötlet megtámadni a létesítményt.
A kormány ezzel akarja bebizonyítani, hogy a reaktor mellől elszállított föld biztonságos.
12 helyszínt vizsgált Kijev, ahol új atomreaktorokat lehetne építeni – ezek egyike a világ egyik legismertebb ukrán régiója, Csernobil, amelynek egyes területein mai napig magas a sugárzás.
A francia-holland Thorizon nevű cég a már kiégett fűtőelemekből nyerné ki a még bennük lévő energiát, amivel az atomhulladék kezelésének problémája is megoldódhat.
Bár a mesterséges intelligencia tudását senki sem vitatja, a megbízhatóságát illetően már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ezért is lehet elgondolkodtató a hír, amely szerint mesterséges intelligenciát kezdtek el alkalmazni egy amerikai atomerőműben. Most még ugyan csak dokumentumkeresési célokra, azonban több olyan vállalkozás is van, amely már keresi a MI bevezetésének egyéb lehetőségét az atomenergia területére.
Magyar-amerikai kétoldalú kérdéseket, így a kettős adóztatás ügyét és az energetikai együttműködést, valamint az ukrajnai konfliktus rendezése körüli amerikai erőfeszítéseket tekintette át Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Washingtonban John Coale-lal, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának európai ügyekért felelős főigazgatójával pénteken.
39 éve a mai napon következett be az emberiség történetének legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. A szomorú évforduló kapcsán megnéztük, mennyire van biztonságban az EU lakossága a felrobbant négyes reaktor maradványaiból fennmaradt radioaktív sugárzástól.
Őrült versenyfutás zajlik Amerika, valamint Oroszország és Kína között a Hold meghódításáért. A tét olyan energiahordozók kitermelése, amelyek hosszú távra meghatározhatják az űrbéli erőviszonyokat.
A bíróság szerint a katasztrófa elkerülhetetlen lett volna akkor is, ha a működtetők megteszik a biztonsági óvintézkedéseket.
A Paks2 kitelepülésein lehet majd találkozni a legóerőművekkel.
A drón éjjel robbant fel az atomerőmű szarkofágján, a sugárzás nem nőtt, a kár azonban jelentős.
Csak levált egy cementált sarok, állapítja meg aprólékos elemzésében a korábban a paksi bővítésért felelős államtitkári posztot is betöltő nukleáris szakember a január végén Paks II. építkezésén történt omlásról. Elismeri ugyanakkor, hogy az eset komoly figyelmet érdemel, annál is inkább, mivel a képek tanúsága szerint a kérdéses sarok pont a korábban földsánccal megtámasztott rézsűfal alatt vált le.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Barátságért orosz kitüntetés birtokosaként jócskán hajtja a Paks II. beruházást, de mintha annak elhúzódására is készülne. A múlt héten Londonban moduláris atomerőművek majdani megrendeléséről tárgyalt brit partnerével. Bár a Rolls-Royce még egy ilyet sem gyártott, megeshet, hogy képes megelőzni a fix áras szerződésből nemrég kihátrált Roszatomot.
Nem csak magyarok érintettek, hanem orosz, kazah, és török munkavállalók is.
Egy atomerőmű megvalósítását a bonyolult mérték utáni építés már önmagában megnehezíti, ráadásul az effajta projekteket általában más tényezők is bonyolítják – mutat rá a buktatókra a világ vezető megaprojekt-szakértőjeként számon tartott Flyvbjerg Bent. Szerkesztett részlet a Megvalósítás hatékonyan című könyvből.
