A régiós biztosítási díjbevétel alig harmada az uniós átlagnak

A bruttó hazai termékhez (GDP) mért biztosítási díjbevétel az EU-ban 8,9 százalék volt 2009-ben, a közép-kelet-európai régióban viszont csak 3,3 százalékot tett ki a biztosítási penetrációnak is nevezett arányszám - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján megjelent elemzésben.

  • MTI MTI
A régiós biztosítási díjbevétel alig harmada az uniós átlagnak

A növekedési lehetőséget külön vizsgálja az elemzés az élet és a nem élet jellegű üzletágban. Az előbbinél szembetűnő, hogy a hagyományos - folyamatos díjfizetésű, elérési és kockázati elemet is tartalmazó - életbiztosítások aránya mind az EU, mind pedig a régió 10 országának az átlagában 59 százalék. Ezek azok a biztosítások, amelyeket meghatározott összegre és időre kötnek, majd lejáratkor a biztosított - ha előbb meghal, akkor a kedvezményezett - kapja a biztosítási összeget.

A befektetéshez kötött életbiztosítások részaránya az EU-ban 33, míg a régióban 31 százalék. Magyarországon viszont 61 százalék, tehát éppen fordított a kétféle életbiztosítás aránya. A kifejezett nyugdíjbiztosítások az unióban az életbiztosítási díjbevétel 2,6 százalékát teszik ki. A régióban az ilyen biztosítások teljesen ismeretlenek, Magyarországon a magán-nyugdíjpénztárak minimálisra szorításával éppen most jönnek piacra a biztosítók ilyen termékekkel.

A nem életbiztosításoknál még jobban kirajzolódnak a régiós jellegzetességek. Például az autós biztosítások a régióban közel 60 százalékkal részesednek a nem életbiztosítási díjbevételből, az EU átlaga viszont nem éri el a 30 százalékot sem. Magyarországon a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás aránya 31, a cascóé 21 százalék. 

A lakásbiztosítások uniós aránya 15 százalék, míg a régióban ez már 20 százalék. Vagyis az autó- és a lakásbiztosítás "viszi el" a nem életbiztosításokat a régióban.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.