Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Deloitte tanácsadócég nemrégiben közzétett felmérési eredményei szerint Közép-Európa kockázatitőke-befektetői óvatosan bizakodóak. Ez az elemzés szerint részben annak köszönhető, hogy a megkérdezettek személyes tapasztalata alapján a régióban egyre inkább élénkül a befektetési tevékenység, másrészt, hogy a kockázatitőke-befektetés szempontjából aktív országokban (például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) komolynak nevezhető GDP-növekedés figyelhető meg.
Deloitte
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: „Már vannak arra mutató jelek, hogy egy olyan új korszak küszöbén állunk, amely meghozhatja a felvásárlások várt élénkülését. Jelentősen megnőtt ugyanis azoknak a kockázatitőke-befektetőknek a száma, akik az elkövetkezendő néhány hónapban inkább befektetnének, mint eladnának, 77 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ideje nagy részét új befektetési lehetőségek felkutatására fordítja. Mindazonáltal a jelentésben ismertetett tranzakciók egy részének nagyságrendje is egy mérsékelten pozitív változás irányába mutat.”
A kockázatitőke-befektetők fő célja a felmérés szerint az elkövetkezendő hat hónapban az új befektetési lehetőségek felkutatása lesz. A döntő többség szerint a Visegrádi 4-ek országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lesz a legtöbb befektetési lehetőség.
Seres Béla szerint a mostani kiadásban az egyik legfigyelemreméltóbb adat az, hogy az érintettek közül a korábbinál sokkal többen (49 százalék) vélik úgy, hogy a régiós befektetők körében a feltörekvő, valamint a középvállalkozások számíthatnak a legnagyobb érdeklődésre.
Deloitte
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) minap tartott konferenciáján pedig arról beszélt, hogy a javuló befektetői bizalmat azért sikerült elérniük, mert Magyarország elkezdi törleszteni a nemzetközi szervezetektől 2008-tól felvett hiteleket, másrészt jelentős adósságcsökkentésbe kezd a Széll Kálmán-terv segítségével, továbbá az államháztartási hiány lefaragásában is tovább halad, a tavalyi 4 százalék körüli GDP-arányos hiány idén 3 százalék alá csökken.
Az ország helyzetét azonban nem mindenki látja ennyire pozitívan. A Seeking Alpha befektetési blogon Nikhil Raheja, a Keystone State Capital Corporation pénzügyi elemzője hosszú elemzést közölt arról, hogy miért nem szabad Magyarországon befektetni egyetlen fillért sem. (A Raheja-t foglalkoztató pennsylvaniai cégről tudni kell, hogy elsősorban kisebb – de legalább 20 ezer dollár értékű – összegeket kezel befektetési megbízások alapján.)
Nikhil Raheja nagyon gyengének minősítette a forint árfolyamának stabilitását a dollárhoz képest. Az árfolyam fluktuációja, amely néha az 50 százalékot is eléri, komoly veszteségeket okozhat – jegyezte meg. Majd elég meglepő megállapításokkal folytatta. Szerinte a kormány „szocialista természete” miatt kevés a biztosíték, hogy a külföldi tőkét nem fogják korlátozni. „A kormány nem volt képes a komolyságát igazolni az adósságcsökkentésben, és fenntartja a korábban mért deficitet.”
Mindent egybevetve Magyarország nagyon kockázatos ország maradt annak ellenére, hogy az utolsó két negyedévben a gazdaság felélénkült. Ha Magyarország versenyezni akar a legnagyobb feltörekvő piacokkal, a fiskális politikában fegyelmet kell tanúsítania – állapította meg a Keystone State Capital elemzője.
A magyarországi helyzet ellentmondásosságára utal az IMD versenyképességi rangsorában való lecsúszásunk is, amelyben a kormányzati teljesítmény romlása igen jelentős szerepet játszott. De hasonlóan figyelmeztető jel, hogy a GKI konjunktúraindexe is visszaesett, elsősorban a drasztikusan romló ipari várakozások miatt.
A Financial Times pedig arról ír, hogy Magyarország a felzárkózó piacok „meglepetéssztárja” az idén, olyan erősödések élvonalában halad a közép- és kelet-európai valuta-, részvény- és kötvénypiacokon, amilyeneket kevés megfigyelő jósolt. Mindez azonban nem jelenti, hogy Budapest már kint lenne a vízből. A Moody's hitelminősítő a múlt hónapban hét magyar bank osztályzatait rontotta a devizaalapú hitelállomány hosszú távú kihatásaival kapcsolatos aggodalmaira hivatkozva. Magyarország ugyan megtiltotta a lakossági devizaalapú hitelfolyósítást a globális válság óta, ám a Moody's szerint a rendszerben meglévő kockázatok még több évig fennmaradnak, tekintettel a bankok jelenlegi jelzálog-portfólióinak hosszú futamidejére – idézte a Financial Times írása a hitelminősítő véleményét.
