Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A befektetők tagadhatatlanul nagyobb szimpátiával fordulnak Magyarország felé, mint pár hónappal korábban. Sőt, felmérések szerint a térségünkben jelentős befektetési lehetőségek nyílnak meg a közeljövőben. A kisebb tétekben játszóknak azonban egyes szakértők egyáltalán nem ajánlják, hogy itt fialtassák a pénzüket, az elérhető magas hozamok ellenére.
A Deloitte tanácsadócég nemrégiben közzétett felmérési eredményei szerint Közép-Európa kockázatitőke-befektetői óvatosan bizakodóak. Ez az elemzés szerint részben annak köszönhető, hogy a megkérdezettek személyes tapasztalata alapján a régióban egyre inkább élénkül a befektetési tevékenység, másrészt, hogy a kockázatitőke-befektetés szempontjából aktív országokban (például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) komolynak nevezhető GDP-növekedés figyelhető meg.
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: „Már vannak arra mutató jelek, hogy egy olyan új korszak küszöbén állunk, amely meghozhatja a felvásárlások várt élénkülését. Jelentősen megnőtt ugyanis azoknak a kockázatitőke-befektetőknek a száma, akik az elkövetkezendő néhány hónapban inkább befektetnének, mint eladnának, 77 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ideje nagy részét új befektetési lehetőségek felkutatására fordítja. Mindazonáltal a jelentésben ismertetett tranzakciók egy részének nagyságrendje is egy mérsékelten pozitív változás irányába mutat.”
A kockázatitőke-befektetők fő célja a felmérés szerint az elkövetkezendő hat hónapban az új befektetési lehetőségek felkutatása lesz. A döntő többség szerint a Visegrádi 4-ek országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lesz a legtöbb befektetési lehetőség.
Seres Béla szerint a mostani kiadásban az egyik legfigyelemreméltóbb adat az, hogy az érintettek közül a korábbinál sokkal többen (49 százalék) vélik úgy, hogy a régiós befektetők körében a feltörekvő, valamint a középvállalkozások számíthatnak a legnagyobb érdeklődésre.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) minap tartott konferenciáján pedig arról beszélt, hogy a javuló befektetői bizalmat azért sikerült elérniük, mert Magyarország elkezdi törleszteni a nemzetközi szervezetektől 2008-tól felvett hiteleket, másrészt jelentős adósságcsökkentésbe kezd a Széll Kálmán-terv segítségével, továbbá az államháztartási hiány lefaragásában is tovább halad, a tavalyi 4 százalék körüli GDP-arányos hiány idén 3 százalék alá csökken.
Az ország helyzetét azonban nem mindenki látja ennyire pozitívan. A Seeking Alpha befektetési blogon Nikhil Raheja, a Keystone State Capital Corporation pénzügyi elemzője hosszú elemzést közölt arról, hogy miért nem szabad Magyarországon befektetni egyetlen fillért sem. (A Raheja-t foglalkoztató pennsylvaniai cégről tudni kell, hogy elsősorban kisebb – de legalább 20 ezer dollár értékű – összegeket kezel befektetési megbízások alapján.)
Nikhil Raheja nagyon gyengének minősítette a forint árfolyamának stabilitását a dollárhoz képest. Az árfolyam fluktuációja, amely néha az 50 százalékot is eléri, komoly veszteségeket okozhat – jegyezte meg. Majd elég meglepő megállapításokkal folytatta. Szerinte a kormány „szocialista természete” miatt kevés a biztosíték, hogy a külföldi tőkét nem fogják korlátozni. „A kormány nem volt képes a komolyságát igazolni az adósságcsökkentésben, és fenntartja a korábban mért deficitet.”
Mindent egybevetve Magyarország nagyon kockázatos ország maradt annak ellenére, hogy az utolsó két negyedévben a gazdaság felélénkült. Ha Magyarország versenyezni akar a legnagyobb feltörekvő piacokkal, a fiskális politikában fegyelmet kell tanúsítania – állapította meg a Keystone State Capital elemzője.
A magyarországi helyzet ellentmondásosságára utal az IMD versenyképességi rangsorában való lecsúszásunk is, amelyben a kormányzati teljesítmény romlása igen jelentős szerepet játszott. De hasonlóan figyelmeztető jel, hogy a GKI konjunktúraindexe is visszaesett, elsősorban a drasztikusan romló ipari várakozások miatt.
A Financial Times pedig arról ír, hogy Magyarország a felzárkózó piacok „meglepetéssztárja” az idén, olyan erősödések élvonalában halad a közép- és kelet-európai valuta-, részvény- és kötvénypiacokon, amilyeneket kevés megfigyelő jósolt. Mindez azonban nem jelenti, hogy Budapest már kint lenne a vízből. A Moody's hitelminősítő a múlt hónapban hét magyar bank osztályzatait rontotta a devizaalapú hitelállomány hosszú távú kihatásaival kapcsolatos aggodalmaira hivatkozva. Magyarország ugyan megtiltotta a lakossági devizaalapú hitelfolyósítást a globális válság óta, ám a Moody's szerint a rendszerben meglévő kockázatok még több évig fennmaradnak, tekintettel a bankok jelenlegi jelzálog-portfólióinak hosszú futamidejére – idézte a Financial Times írása a hitelminősítő véleményét.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.