A Bank of England az euróövezeten kívüli legnagyobb uniós gazdaság központi bankja. 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, és elemzők szerint a brit gazdaság helyzetét tekintve még hosszú ideig nem is lesz opció a kamatemelés.

A mostani döntés, csakúgy mint a korábbiak, egyben azt is tükrözi, hogy a központi bank fontosabbnak tartja a gazdaság élénkítését, mint a magas infláció elleni harcot. A bank kényes helyzetben van, tekintettel egyrészt a brit gazdaság rendkívül gyenge teljesítményére, másrészt a kitartóan magas inflációra.

A Bank of England jelenleg 1,8 százalékos idei gazdaságnövekedést prognosztizál. A brit statisztikai hivatal adatai szerint 2011 első negyedévében 0,5 százalékkal emelkedett a brit hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest, a második negyedévben pedig az előzetes becslések szerint közel stagnált.

A tizenkét havi infláció júniusban 4,2 százalék volt a májusi 4,5 százalék után, több mint duplája a 2 százalékos inflációs küszöbnek.

A továbbra is magas adósságszintek mellett a hosszú távú kamatlábak emelkedése súlyos következményekkel járhat - mondta Mervyn King, a brit  jegybank szerepét betöltő Bank of England kormányzója korábban. A brit jegybankelnök, aki egyben az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) kormányzó-helyettese úgy vélekedett: miközben a bankok csökkenteni tudták adósságállományukat, az államadósságok nőttek, ahogyan egyes országokban a fogyasztói és vállalati hitelek állománya is. A kamatlábak emelése növelné mindezen adósságok teljesítésének költségeit - tette hozzá. Mint mondta, ha megváltozna a kamatok jelenlegi alacsony szintje, a magas eladósodottság még súlyosabb gazdasági teherrel járna.