2011. november. 29. 14:02 2011. november. 29. 16:28 Gazdaság

Leminősítés után: kamatot emelt a jegybank

A Monetáris Tanács 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Ez megfelelt a piaci várakozásoknak, kérdés elég lesz-e az euróválság és a magyar leminősítés ellen.

Kamatdöntő ülést tartott ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ezen 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A Monetáris Tanács utoljára január végén módosított az irányadó kamaton, amikor egy tavaly november vége óta tartó kamatemelési periódus végén több lépcsőben 5,25-ről 6 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A Monetáris Tanács a döntést elsődleges feladatával, az árstabilitás biztosításával magyarázta, vagyis azzal, hogy az infláció a három százalékos cél felé közelítsen.

A forint kissé gyengült a kamatemelésre. Az eurót 15 perccel a bejelentést követően 309,07 forinton jegyezték a bejelentést megelőző 308,42 forint után. A svájci frank jegyzése 251,64 forint lett 251,10 forint után, a dollárt 231,78 forinton jegyzik 231,09 forint után, a japán jent pedig 2,9775 forinton 2,9723 forint helyett.

A Moody’s leminősítési lépése után nagyobb mértékű kamatemelésre számítottak az elemzők. A vélemények többsége 50 és 100 bázispontos emelés között szóródott, azzal a fenntartással, hogy további emelés is elképzelhető még az év végéig. A kamatemelés most nem az inflációval, hanem a pénzügyi stabilitással függ össze. A leminősítés után hatalmas hozamugrást lehetett megfigyelni az állampapírpiaci hozamokban, a forint az euróval szemben pedig ismét 317-ig gyengült; az elmúlt fél évben a forint a legroszabbul tejesítő deviza volt Európában. Hétfőn ugyan a forint is visszaerősödött kicsit és az ország adósságkockázatát jelző CDS-felár is csökkent, de ez részben azzal is összefüggésben van, hogy a piac már felkészült a kamatemelésre.

Túry Gergely

Lassulásra és magasabb inflációra számít a monetáris tanács

A monetáris tanács indoklásában azt írja, a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése. A közlemény kifejti, hogy az adóemelések és a forint elmúlt hónapokban végbement gyengülése emeli az inflációt. A leértékelődés a pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor - írja az mt közleménye. Simor András az ülés utáni sajtótájékoztatón szintén meglebegtette a további kamatemelés lehetőségét.

Miért emel kamatot a jegybank?

A nemzeti banknak a jegybanktörvény szerint elsőrendű feladata az árstabilitás biztosítása, vagyis az infláció letörése és alacsony pozitív szinten tartása. Ennek hátterében az az elképzelés áll, hogy a magas infláció árt a gazdaságnak: költségei az alacsony érdekérvényesítő képességű rétegeket sújtják leginkább (mivel a bérek és a nyugdíjak általában késve és gyakran nem teljesen követik a pénzromlás mértékét), de árt a vállalkozásoknak is, mert az árak kiszámíthatatlansága nehezebbé és kockázatossabbá teszi a beruházásokat és a hosszú távú befektetéseket, mindez pedig a gazdasági növekedés visszaesését vonja maga után).

Emiatt, ha a pénzromlás mértéke eltávolodni látszik a jegybank inflációs céljától, akkor a Monetáris Tanácsnak kamatot kell emelnie (illetve amíg magas az infláció, nem csökkentheti). A magasabb alapkamat visszafogja a keresletet, és ezáltal fékezi az árak emelkedését. Az infláció mellett a Monetáris Tanács döntéseinél figyelembe veszi a magyar gazdaság növekedési kilátásainak változását és nemzetközi megítélését, a költségvetés kockázatait és a pénzügyi rendszer stabilitását. A mostani kamatemelésben az utóbbiak játszhattak kulcsszerepet.

A globális növekedés lassulása, az európai perifériális országok adósságának fenntarthatósági problémái, valamint a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafoghatja.

A háztartások elhúzódó mérlegkiigazítása, a bizonytalan jövedelemkilátások, az adóemelések inflációs hatása, valamint a gyengébb forint-árfolyam miatt tartósan alacsony fogyasztási keresletre lehet számítani. A jövő évben várható költségvetési kiigazítás is fékezi a belföldi kereslet növekedését.

Az MNB és a forint

A jegybank kamatpolitikájával az infláció alakulása mellett a forint (pénzpiaci) árfolyamára is hatással van, bár hivatalosan nincs árfolyamcélja. Mégis megfigyelhető: ha tartósan gyengül a hazai fizetőeszköz, akkor a befektetőket emelkedő kamatokkal tudja az MNB a forintbefektetések megtartására bírni. A növekvő kamattal párhuzamosan – ideális esetben – nőhet a forinteszközök iránti kereslet, ami erősítheti a forintot vagy stabilizálhatja az árfolyamot. Ez pedig a forint „belső” árfolyamán is érződik: erősödő forint esetén kevesebbet fizetünk a külföldről behozott termékekért (pl. a benzinért), míg gyengülő forintnál többet kell a kasszáknál hagynunk.

Árt a végtörlesztés

A tanács közleménye kitér arra is, hogy a belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. A hazai bankok ugyanis nehezebben és nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből fakadó banki veszteség is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét.

Mindemellett a bankok hitelezési hajlandósága is alacsony. Ezek a folyamatok a hitelkínálati korlátok szigorodását eredményezhetik, amit a legutóbbi hitelezési felmérés is alátámaszt – fogalmaznak.

Egyezzen ki a kormány az IMF-fel és a bankokkal!

A monetáris tanács szerint a magyar kockázati felár emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása és láthatóan a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is.

A kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, ami a magyar államadósság Moody’s által történt leminősítése után ismét romlott. Ebben a helyzetben a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Bankszövetség között.

Miért fontos az alapkamat?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bank által meghatározott kamatszint ritkán köszön vissza pontosan a kereskedelmi bankok által fizetett kamatokban. A jegybanki kamatdöntések pusztán igazodási pontot jelentenek, amihez a kereskedelmi bankok üzletpolitikájuknak – jelenlegi helyzetüknek és céljaiknak – megfelelően igazodhatnak.

A kereskedelmi bankrendszer azonban igen szoros kapcsolatban áll az MNB-vel, és kamatdöntéseihez középtávon igazodik. Ha tehát az MNB kamatot emel, akkor ennek hatása előbb-utóbb a lakossági forintbetétek kamatainak emelkedésén keresztül minden betétesnél lecsapódik. Ha nagyobb a jegybanki alapkamat – vagy tartósan növekedési pályán van – akkor egyre inkább érdemes a kockázatosabb befektetési formák helyett – kötvények, részvények – a bankbetétet választani. A kamatemelési periódus azonban csak a betéteseknek kedvező, tehát azoknak, akiknek megtakarításaik vannak.

A kamatemelés a forinthitelekre is hatással van, drágítja azokat. Ezt azok, akik korábban vettek fel hiteleket és kötött kamatperiódusú hitelük van, nem fogják egyből érzékelni, akik azonban éppen forintban készülnek eladósodni, jobb, ha igyekeznek, mielőtt a kereskedelmi bankok az emelkedő kamathoz igazodnak hitelfeltételeikben.