Kamatdöntő ülést tartott ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ezen 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A Monetáris Tanács utoljára január végén módosított az irányadó kamaton, amikor egy tavaly november vége óta tartó kamatemelési periódus végén több lépcsőben 5,25-ről 6 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A Monetáris Tanács a döntést elsődleges feladatával, az árstabilitás biztosításával magyarázta, vagyis azzal, hogy az infláció a három százalékos cél felé közelítsen.

A forint kissé gyengült a kamatemelésre. Az eurót 15 perccel a bejelentést követően 309,07 forinton jegyezték a bejelentést megelőző 308,42 forint után. A svájci frank jegyzése 251,64 forint lett 251,10 forint után, a dollárt 231,78 forinton jegyzik 231,09 forint után, a japán jent pedig 2,9775 forinton 2,9723 forint helyett.

A Moody’s leminősítési lépése után nagyobb mértékű kamatemelésre számítottak az elemzők. A vélemények többsége 50 és 100 bázispontos emelés között szóródott, azzal a fenntartással, hogy további emelés is elképzelhető még az év végéig. A kamatemelés most nem az inflációval, hanem a pénzügyi stabilitással függ össze. A leminősítés után hatalmas hozamugrást lehetett megfigyelni az állampapírpiaci hozamokban, a forint az euróval szemben pedig ismét 317-ig gyengült; az elmúlt fél évben a forint a legroszabbul tejesítő deviza volt Európában. Hétfőn ugyan a forint is visszaerősödött kicsit és az ország adósságkockázatát jelző CDS-felár is csökkent, de ez részben azzal is összefüggésben van, hogy a piac már felkészült a kamatemelésre.

Túry Gergely

Lassulásra és magasabb inflációra számít a monetáris tanács

A monetáris tanács indoklásában azt írja, a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése. A közlemény kifejti, hogy az adóemelések és a forint elmúlt hónapokban végbement gyengülése emeli az inflációt. A leértékelődés a pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor - írja az mt közleménye. Simor András az ülés utáni sajtótájékoztatón szintén meglebegtette a további kamatemelés lehetőségét.

A globális növekedés lassulása, az európai perifériális országok adósságának fenntarthatósági problémái, valamint a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafoghatja.

A háztartások elhúzódó mérlegkiigazítása, a bizonytalan jövedelemkilátások, az adóemelések inflációs hatása, valamint a gyengébb forint-árfolyam miatt tartósan alacsony fogyasztási keresletre lehet számítani. A jövő évben várható költségvetési kiigazítás is fékezi a belföldi kereslet növekedését.

Árt a végtörlesztés

A tanács közleménye kitér arra is, hogy a belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. A hazai bankok ugyanis nehezebben és nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből fakadó banki veszteség is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét.

Mindemellett a bankok hitelezési hajlandósága is alacsony. Ezek a folyamatok a hitelkínálati korlátok szigorodását eredményezhetik, amit a legutóbbi hitelezési felmérés is alátámaszt – fogalmaznak.

Egyezzen ki a kormány az IMF-fel és a bankokkal!

A monetáris tanács szerint a magyar kockázati felár emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása és láthatóan a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is.

A kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, ami a magyar államadósság Moody’s által történt leminősítése után ismét romlott. Ebben a helyzetben a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Bankszövetség között.