Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Átmenetileg befagyasztaná a víz- és csatornadíjakat, ha elfogadnák azt a pénteki törvényjavaslatot, amely alapján víziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletéta a Magyar Energia Hivatal gyakorolná, és ő állapítaná meg az árakat is. A szakmai szövetség örül a javaslatnak.
Az ágazat szempontjából nagyon fontos esemény a törvényjavaslat benyújtása, fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára. Üdvözlik a lépést, mert remélik, hogy végre egységes szabályozás lesz. A törvénymódosító kimondja, hogy ezentúl állami, illetve önkormányzati társulások lehetnek közműtulajdonosok. Igaz, ez visszamenőleg nem érvényes, tehát a jelenleg magánkézben levő szolgáltatók nem válnak állami tulajdonúvá.
Egy ideig jól járhat a lakosság
Egyik legfontosabb, a lakosságot közvetlenül érintő rendelkezése az árszabályozással kapcsolatos. E szerint a szolgáltatási díjak (víz- és csatornadíj) kéttényezős lehet: alapdíj és fogyasztással arányos díj. A fizetendő díjak megállapítása a jövőben nem önkormányzati rendelettel fog történni, hanem az illetékes miniszter hirdeti ki úgy, hogy a Magyar Energia Hivatal készít egy javaslatot, majd azt benyújtja a fejlesztési miniszternek.
A díjszerkezetet egy kormányrendelet fogja megállapítani, de a képletet csak 2014-től alkalmaznák, addig átmeneti időszak zajlana. Ezért azt javasolja Bánki Erik, fideszes parlamenti képviselő, a módosító benyújtója, hogy az elkövetkezendő két évben legfeljebb 2,56 százalékkal emeljék a víz- és csatornadíjat.
Nehéz korszak jön – áll a hazai, körülbelül 400 vízközműszolgáltató negyedét tömörítő MaVíz tájékoztatójában, és nem tévednek nagyot. A csatornadíj emelése nem lesz inflációkövető, a munkabéreket viszont emelni kell a jövőre életbe lépő bérkompenzáció miatt, így kérdés, hogy mennyi pénz marad a kasszában karbantartásra, felújításra, fejlesztésre.

Nem fog ugyanannyiba kerülni
Indokolt volt már, hogy egységes árképzést alakítsanak ki, jelentette ki Bánhidy Péter, a MaVíz társelnöke, ám azt még nem tudni, hogy a díjakat meghatározó képlet pontosan hogyan is fog kinézni. Az azonban sejthető, hogy nem a mostani díjak alapján fognak számolni, az pedig tudható, hogy a díjmegállapításkor a szolidaritás elvét is alkalmazni fogják.
Ez nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanannyit fognak fizetni a vízért, hangsúlyozták, nem a díj lesz egységes, hanem a díjképzés. Több tényező is befolyásolja azt, hogy mennyibe kerül egy köbméter víz – az például tény, hogy minél több ember lakik minél kisebb területen, annál olcsóbb a víz. Ezért Budapesten kedvezőbb áron lehet vízhez jutni, mint egy alföldi tanyán. Az egymással szomszédos települések esetében azonban konszolidálódhat a helyzet.
A törvény bevezetése az egészen kicsi, egy-két települést magában foglaló közművek fenntartása veszélybe kerülhet, mert nem tudják teljesíteni a feltételeket. Így ugyan nem lesz összevonási kötelezettség, de a körülmények mégis erre kényszeríthetik az érintett önkormányzatokat.
Rendeznék a helyzetet
A jogszabály több területen is változásokat hozhat, említette Bánhidy. Rendezi a szolgáltatók, valamint a fogyasztók jogait és kötelességeit, valamint elősegíti a kapcsolattartást. Biztosítja a fenntartható fejlődés feltételeit, így a költséghatékonyság és a környezetvédelem elvei is érvényesülhetnek, illetve a víziközművek átlátható, objektív szabályozást kapnak.
A MaVíz több fontos újdonságot is kiemelt a készülő víziközmű-törvényben. Ilyen például, hogy a deklarált célja a nemzeti vízkincs, a fogyasztóvédelem és a nemzeti víziközművagyon védelme. A tulajdonosi jogokat és az ellátási felelősséget az önkormányzatokhoz és az államhoz telepíti. Ez azért lényeges, mert jelenleg is állandó problémát jelentenek a keresztfinanszírozások az egyes szolgáltatások között.
Azt is a javaslat előnyeként hozták fel, hogy véglegesen rendezné a tulajdoni viszonyokat a fejlesztési beruházások tekintetében is. Meghatározza az üzemeltetési formákat (koncesszió, vagyonkezelés, bérleti üzemeltetés), azok feltételeit, rendezi a közművagyon és a működtető vagyon elválasztását és nyilvántartását.
Küldölfön egyébként van jól működő példa a centralizált és a szétaprózottabb vízszolgáltatásra is. A 60 milliós lakosságú Nagy-Britanniában összesen 8 víziközmű szolgáltató van, míg Ausztriában 3000. Romániában már néhány évvel ezelőtt érvénybe léptettek egy hasonló törvényt, ott kb. 30 szolgáltató van.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?