Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az ágazat szempontjából nagyon fontos esemény a törvényjavaslat benyújtása, fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára. Üdvözlik a lépést, mert remélik, hogy végre egységes szabályozás lesz. A törvénymódosító kimondja, hogy ezentúl állami, illetve önkormányzati társulások lehetnek közműtulajdonosok. Igaz, ez visszamenőleg nem érvényes, tehát a jelenleg magánkézben levő szolgáltatók nem válnak állami tulajdonúvá.
Egy ideig jól járhat a lakosság
Egyik legfontosabb, a lakosságot közvetlenül érintő rendelkezése az árszabályozással kapcsolatos. E szerint a szolgáltatási díjak (víz- és csatornadíj) kéttényezős lehet: alapdíj és fogyasztással arányos díj. A fizetendő díjak megállapítása a jövőben nem önkormányzati rendelettel fog történni, hanem az illetékes miniszter hirdeti ki úgy, hogy a Magyar Energia Hivatal készít egy javaslatot, majd azt benyújtja a fejlesztési miniszternek.
A díjszerkezetet egy kormányrendelet fogja megállapítani, de a képletet csak 2014-től alkalmaznák, addig átmeneti időszak zajlana. Ezért azt javasolja Bánki Erik, fideszes parlamenti képviselő, a módosító benyújtója, hogy az elkövetkezendő két évben legfeljebb 2,56 százalékkal emeljék a víz- és csatornadíjat.
Nehéz korszak jön – áll a hazai, körülbelül 400 vízközműszolgáltató negyedét tömörítő MaVíz tájékoztatójában, és nem tévednek nagyot. A csatornadíj emelése nem lesz inflációkövető, a munkabéreket viszont emelni kell a jövőre életbe lépő bérkompenzáció miatt, így kérdés, hogy mennyi pénz marad a kasszában karbantartásra, felújításra, fejlesztésre.
Júliusi felújítás a Kazinczy utcában
Hernádi Levente
Nem fog ugyanannyiba kerülni
Indokolt volt már, hogy egységes árképzést alakítsanak ki, jelentette ki Bánhidy Péter, a MaVíz társelnöke, ám azt még nem tudni, hogy a díjakat meghatározó képlet pontosan hogyan is fog kinézni. Az azonban sejthető, hogy nem a mostani díjak alapján fognak számolni, az pedig tudható, hogy a díjmegállapításkor a szolidaritás elvét is alkalmazni fogják.
Ez nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanannyit fognak fizetni a vízért, hangsúlyozták, nem a díj lesz egységes, hanem a díjképzés. Több tényező is befolyásolja azt, hogy mennyibe kerül egy köbméter víz – az például tény, hogy minél több ember lakik minél kisebb területen, annál olcsóbb a víz. Ezért Budapesten kedvezőbb áron lehet vízhez jutni, mint egy alföldi tanyán. Az egymással szomszédos települések esetében azonban konszolidálódhat a helyzet.
A törvény bevezetése az egészen kicsi, egy-két települést magában foglaló közművek fenntartása veszélybe kerülhet, mert nem tudják teljesíteni a feltételeket. Így ugyan nem lesz összevonási kötelezettség, de a körülmények mégis erre kényszeríthetik az érintett önkormányzatokat.
Rendeznék a helyzetet
A jogszabály több területen is változásokat hozhat, említette Bánhidy. Rendezi a szolgáltatók, valamint a fogyasztók jogait és kötelességeit, valamint elősegíti a kapcsolattartást. Biztosítja a fenntartható fejlődés feltételeit, így a költséghatékonyság és a környezetvédelem elvei is érvényesülhetnek, illetve a víziközművek átlátható, objektív szabályozást kapnak.
A MaVíz több fontos újdonságot is kiemelt a készülő víziközmű-törvényben. Ilyen például, hogy a deklarált célja a nemzeti vízkincs, a fogyasztóvédelem és a nemzeti víziközművagyon védelme. A tulajdonosi jogokat és az ellátási felelősséget az önkormányzatokhoz és az államhoz telepíti. Ez azért lényeges, mert jelenleg is állandó problémát jelentenek a keresztfinanszírozások az egyes szolgáltatások között.
Azt is a javaslat előnyeként hozták fel, hogy véglegesen rendezné a tulajdoni viszonyokat a fejlesztési beruházások tekintetében is. Meghatározza az üzemeltetési formákat (koncesszió, vagyonkezelés, bérleti üzemeltetés), azok feltételeit, rendezi a közművagyon és a működtető vagyon elválasztását és nyilvántartását.
Küldölfön egyébként van jól működő példa a centralizált és a szétaprózottabb vízszolgáltatásra is. A 60 milliós lakosságú Nagy-Britanniában összesen 8 víziközmű szolgáltató van, míg Ausztriában 3000. Romániában már néhány évvel ezelőtt érvénybe léptettek egy hasonló törvényt, ott kb. 30 szolgáltató van.
