Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Saját üzletlánccal egészítené ki élelmiszer-ipari érdekeltségeit Csányi Sándor OTP-vezér. A HVG információi szerint éppen a legnagyobb boltszámú hazai hálózatra vetett szemet a többek között a Pick Zrt.-t is birtokló agrár- és élelmiszer-ipari óriás Bonafarm-csoport tulajdonosa. (A Coop-lánc kereskedelmi igazgatója, Boros Péter és a Csányi Sándor OTP-vezér élelmiszer-ipari és -kereskedelmi cégeit tömörítő Bonafarm cáfolta a hírt a Népszabadságnak - a szerk.) Az üzletláncok forgalom szerinti rangsorában stabilan a harmadik helyen álló, több mint ötezer boltot számláló Coop-csoport a válság egyik viszonylagos nyertese – és nem csak amiatt, hogy nem fizet válságadót. Bár a kiskereskedelmi forgalom a 2006 óta tartó visszaesés után még az idei első félévben is fél százalékkal csökkent, egyre erősödő tendencia, hogy a fogyasztók a lakóhelyükhöz közeli boltokban vásárolnak, így a kormány által kedvezményezett hazai láncok felértékelődhetnek a befektetők szemében.
HVG
Idén júniusban a hazai üzletek 658 milliárd forintnyi árut forgalmaztak, ami a mennyiséget tekintve 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest, az első félévben pedig stagnálást. A kereskedők reményei szerint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésétől várható némi élénkülés a karácsony előtti forgalomban, ám félő, hogy ennek hatását a svájci frank drágulása miatt megemelkedett törlesztőrészletek kioltják. Az AC Nielsen Piackutató Kft. élelmiszer-, háztartási vegyi ipari és kozmetikumforgalomra vonatkozó adatai szerint a második negyedéves 3 százalék körüli értékbeni növekedés mögött átlagosan 5 százalékos áremelkedés és 2 százalékos volumencsökkenés húzódik meg. Miközben az idényáras élelmiszerek fogyasztói ára a KSH szerint 4,3 százalékkal csökkent egy év alatt, néhány alapvető cikk drasztikus drágulása jócskán megdobta az indexet: a liszt ára például 67, a cukoré 64, az étolajé pedig 27 százalékkal emelkedett.
A válság nyerteseinek a hazai láncok mellett az agresszíven terjeszkedő diszkontok látszanak. Utóbbiak növelték a legnagyobb mértékben – 5 százalékkal – az élelmiszer-forgalmukat, amihez döntően járultak hozzá a két német kemény diszkont, a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi piacot az utóbbi pár évben jócskán átszabó Lidl és Aldi sorozatos boltnyitásai. Mindkét cég évi 15-20 bolttal bővíti hálózatát. Így a Lidl ma már csaknem 150 üzletet működtet, és az év végére eléri a 80-as boltszámot a magyar piacon csak 2008-ban megjelent Aldi is, amely mostanában főként a budapesti agglomerációban és a kisebb vidéki városokban terjeszkedik.
„A válságban a fogyasztók 70 százaléka olcsóbb élelmiszerekre váltott” – magyarázta a tendenciát a HVG-nek Szalókyné Tóth Judit, az AC Nielsen Piackutató Kft. igazgatója. Az üzletláncok úgynevezett saját márkás, a márkás áruknál 20-30 százalékkal olcsóbb termékei a teljes élelmiszer-forgalomból már 23 százalék körüli arányt képviselnek. „A vevők nagy része minden forinton spórol, és láthatóan a legalacsonyabb árú termékekre is van kereslet” – mutatott rá a HVG-nek Boros Péter, a Coop Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója. Ugyanakkor jól példázza a fogyasztói szokások változását az az abszurditás, hogy az év végére a nemrég még a sznobok privilégiumának számító kapszulás kávégépek forgalmazásában is piacvezetővé válhat az Aldi. A tavasszal piacra dobott, 20 ezer forint körüli áron kínált olasz kávégépeket egyre szélesebb rétegek vásárolják, s olyan, jóval drágább márkáktól csábulnak el a potenciális vevők, mint a Nespresso vagy az Illy.
Némileg ellentmondani látszik a fokozódó árérzékenységnek, hogy egyre többen vásárolnak a lakóhelyükhöz közeli szupermarketekben, ahelyett hogy az ezeknél átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb élelmiszerárakkal operáló városszéli hipermarketekben költenének. „A magas benzinárak miatt inkább helyben, többször, és alkalmanként kevesebbet vásárolnak” – jelezte Szalókyné Tóth Judit. Egyes láncok jó üzleti érzékkel lovagolják meg az új fogyasztói szokásokat. A Tesco például egy év alatt nyitott mintegy harminc új üzletének több mint a fele belvárosi, kisebb alapterületű szupermarket vagy Tesco Expressz. A hatalmas területű Intersparok szaporítása helyett 2006 óta inkább a szupermarketekre koncentrál a Spar Magyarország Kft. is, amely 2008-ban a 177 üzletből álló Plus-hálózat akvizíciójával a Nielsen-rangsorban az ötödikről a negyedik helyre került. Igaz, a boltátalakítási boom kicsit lassulni látszik. Tavaly mindössze 57 Plus avanzsált szupermarketté, a cég forgalma azonban ezzel egy időben 16 milliárd forinttal visszaesett.
Legújabban belvárosi szupermarketeket és diszkontüzleteket nyit a CBA is, amely évek óta stabilan ezüstérmes a lánc összforgalma alapján. Miközben a központi tulajdonosi kör az igényes, jó helyen lévő szupermarketeket szaporítja, a lánc diszkontjainak többek között a vidéki, gyér látogatottságú plázákban van létjogosultságuk. A Kanizsa Plázában például az üzletek nagy része vásárló híján bezárt, ma már jóformán csak a Háda turkáló és a CBA Cent diszkontbolt állja a sarat. Az elmúlt egy évben vidéken nagyjából 200 CBA-üzletet kellett bezárniuk a lánchoz csatlakozó franchise-partnereknek. A Coop 840 franchise-boltjának és 2000 körüli saját tulajdonú üzletének száma viszont lényegében évek óta stabil, igaz, kisebb akvizíciók a csoporton belül is történtek, legutóbb például a Coop Szolnok Zrt. kebelezte be a Coop Győr Zrt.-t. A volt áfészes csoport forgalma tavaly szinten maradt, ám az idei első félévben az összpiaci stagnálás ellenére 1-1,5 százalékkal nőtt.
Pár éve még teljesen átszabta a piacot a nagy hipermarketek terjeszkedése, azóta viszont a napi fogyasztási cikkek teljes forgalmából ma mintegy 30 százalékot kihasító óriásboltok száma lényegében változatlan. Várhatóan inkább kisebb szupermarketeket, illetve diszkontokat nyit majd az Auchan is azon a mintegy fél tucat 30–50 hektáros ingatlanon, amelyeket korábban nyilvánvalóan hipermarket-építésre vásárolt fel. A pár éve még 36 tagú hálózatról és 900 milliárd forint körüli éves forgalomról álmodó francia lánc egyelőre parkolópályára tette magyarországi bővítési terveit. A cég utoljára 2009 elején nyitott üzletet, Maglódon, s egyelőre 11 millió euróra rúgó válságadóját is az anyacég fizeti, miután a leányvállalat vesztesége tavaly 8,4 milliárd forintra nőtt az előző évi 7,9 milliárdról.
Nem sok babér termett az utóbbi években a mindössze hét hipermarketjével korábban rendre évi 100 milliárd forint körüli forgalmat elérő Cora hipermarketláncnak sem, amely 2008-ban még nyereséges volt, ám 2009-ben 2,2 milliárd, tavaly pedig már 3,6 milliárd forintos veszteséget könyvelt el. Időnként felröppennek a hírek a hét Cora mellett a hazai Match szupermarketeket és a Profi diszkontokat is tulajdonló, 2008 óta egyetlen új boltot sem nyitó francia Delhaize-cégcsoport lehetséges kivonulásáról, ám az eladást nehezíti, hogy a tulajdonosok egyben válnának meg a három különböző profilú lánctól. Szakmai körökben mostanság leginkább a magyar hipermarketek megjelenését sürgető Demján Sándor nagyvállalkozót emlegetik a Corák potenciális vevőjeként.
G. TÓTH ILDA
