Gavra Gábor
főszerkesztő úr részére
 
Tisztelt Főszerkesztő úr!

Személyiségi jogommal élve kérem a HVG-on-line oldalán megjelent, rólam szóló, valótlanságokat tartalmazó és sugalló cikk helyreigazítását.
A szóban forgó írás címe: "Feketelistát vezetnek a nemkívánatos civil szervezetekről?"

1. Az érintett időszakban hatályos Civil törvény szerint alapítványom jogszerűen nyújthatott be igényt a NEA miniszteri keretére.
Az általam vezetett alapítvány kérelme a négyszáznál is több, a Civil Együttműködési Tanácskozásba (CET) tömörült szervezetek működésének és koordinálásának támogatására irányult. Amikor tudomásomra jutott, hogy az illetékes  miniszter érdemesnek talált a NEA Tanács vezetésére, a támogatási kérelmet visszavontam. Fontos momentum, hogy a cikkben közöltekkel ellentétben a Civil törvény e tárgybani módosítására csak jóval később került sor. Ezen lépésem - mint igazolható - nem jogi kényszer hatására, hanem erkölcsi indítékból történt.

2. A NEA Tanácsába kinevezettek közül az egyetlen voltam, aki az elektori választáson is vállalta a megmérettetést. Elért 6. helyezésem a Civil törvényt megelőző NCA törvény szerint azt jelentette volna, hogy civil küldöttként is a Tanácsba kerülök. Kinevezésemhez így vitathatatlan erkölcsi alapot is szereztem.

3. Az olvasók maradéktalan tájékoztatása érdekében szükséges megjegyezni, hogy az általam képviselt civil szervezet sem az NCA-ból (amely Tanácsának szintén elnöke voltam), sem a NEA-ból nem részesült támogatásban, bár az NCA-ra vonatkozó törvényi szabályozás ezt még nem zárta ki.

4. A jelenleg hatályos Civil törvény biztosítja a NEA Tanács és a Kollégiumok üléseinek nyilvánosságát, de értelemszerű, hogy a nyilvánosság a személyiségi jogokat nem sértheti. Ennek megfelelően az ülésekről felvétel is készíthető és a rögzített felvételek - vágás és manipuláció nélkül - felhasználhatók. Az ülésekről a nyilvánosság egyetlen esetben sem került kizárásra.

5. A közvélemény korrekt tájékoztatásához annak egyértelmű kimondása is hozzátartozik, hogy a NEA Tanács elnöke és tagjai a támogatási összegek odaítélésében nem vehetnek részt, a döntéseket a Tanácstól független Kollégiumok hozzák. A Tanácsnak a Kollégiumok irányában csak elvi irányító és koordináló szerepe van.

Tisztelt Főszerkesztő úr,
a megjelent cikk személyemet és a NEA-t lejárató hangvétele és sugalmazott mondandója elfogadhatatlan, tényszerűsége nemcsak vitatható, hanem konkrétan cáfolható. Megjegyzem, hogy a tanúnak nevezett rágalmazó védelme indokolatlan és személyének nyilvánosságra hozása közös érdekünk.

Kérem a sajtó-helyreigazítást és válaszom szó szerinti megjelentetését.

Köszönettel és barátsággal:

dr. Csizmadia László
a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának elnöke

A szerző válasza Csizmadia László, NEA tanácsa elnökének levelére 

Tisztelt Elnök Úr,

1) Ön azt írja, hogy jogszerűen kért pénzt a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) miniszteri keretéből és amikor tudomásár jutott, hogy NEA elnök lesz visszavonta - erkölcsi okoknál fogva - a kérelmét.

Ez azért meglepő, mert a NEA hivatalos honlapján, a civil.kormany.hu-n, még 2012. május 31-én is az Ön szervezete volt feltüntetve, mint a NEA miniszteri keretéből 10 000 000 forinttal támogatott szervezet. Történt ez úgy, hogy az Önt meg nem választó elektori gyűlésre 2012. március 23-án, a jegyzőkönyv aláírására március 24-én, a megbízólevelek átadására pedig március 29-én került sor. 

Tehát Ön eszerint egy, ha megengedőbbek vagyunk négy nap alatt vonta vissza „erkölcsi indítékból” a pályázatát. Ugyanakkor a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt 2012. április 3-án is még az alábbiak szerint érvelt (részlet a jegyzőkönyvből): A miniszteri egyedi támogatások vonatkozásában (azonban) a törvény értelmezési gondokat vet fel, mert az én olvasatom szerint a miniszter a 10 százalékos NCA-ból – (NEA-ból - a szerk.) – közvetíthető pénzek tekintetében szubjektív módon, nem pedig az összeférhetetlenség alapján azokat a szervezeteket is segítheti, „jutalmazhatja”, amelyek esetleg bent dolgoznak az elbírálás rendszerében, a kollégiumokban, illetőleg a tanácsban. Én jogászként azt tudom mondani, mintha a jogalkotónak az lett volna az elképzelése, hogy ne zárjon ki mindenkit. Vannak itt nagy szervezetek, amelyek az elmúlt évek során óriási munkát végeztek, és ha a miniszter úgy ítéli meg, hogy egyedi támogatásban részesíti ezeket a szervezeteket, akkor ez a törvény ezért született. Ezért a miniszternek is fel kell vállalnia a felelősséget, ő adott esetben egyik kollégiumi tagnak sem családtagja vagy rokona, mert akkor lehet összeférhetetlenség, egyébként véleményem szerint nem.”

Magyarán: a bizottság előtt Ön kezdeményezte a hatályos szabályozás megengedő értelmezését. Pedig az már akkor is egyértelműen fogalmazott, hiszen az állt benne, hogy „a Tanács elnökének és tagjainak (…) valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázata érvénytelen” (62. § (2)). Ez elég egyértelmű jogszabályi szakasz: a miniszteri keret a NEA része, a NEA-ba pedig nem pályázhat olyan szervezet, amelynek vezetői a NEA döntéshozói. Áprilisban aztán a törvény szövegét pontosították, hogy senkinek se támadjon kétsége afelől, hogy a döntéshozók és hozzátartózóik ácsingózhatnak-e a minisztériumi keretre (mely a törvény szerint az Alap támogatási forrásának tíz százalékát teszi ki, 56 § (2)). Az összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázata érvénytelen szövegrész helyébe az összeférhetetlennek jelzett szervezet támogatási igénye érvénytelen szövegrészt ültette. Más szervezettel kapcsolatban nem ismert, hogy hasonló helyzetben lett volna érintett. Így még az is kérdés, hogy mi ez, ha nem lex Csizmadia?

2) Ön azt írja, hogy a megszerzett 6. helyezése erkölcsi alapot teremt Önnek, hogy kormányzati kinevezett legyen a Tanácsban, hiszen a korábbi Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvény szerint bejutott volna a testületbe.

Igaz, valóban Ön egyedüli volt, aki vállalta a megmérettetést. De ha már az NCA rendszerét említette, még ott is a régiós és a szakmai elektori gyűlések csak 1-1 delegáltat adtak a Tanácsba, így az Ön bármely elektori gyűlésen megszerzett 6. helye, csak egy tíz kicsi néger-szerű Agatha Christie novellában remélhetne befutó helyet: ha az első öt elhullik. Ugyanakkor arról nem szabad megfeledkezni, hogy az Önt delegáló kormány csökkentette a civil kétharmados testületi többséget egyharmados kisebbséggé, tehát a megmérettetés eredménytelenségét először is ott kellene számon kérnie.

3) Arra szólít fel helyreigazításában, hogy a lap írja meg, hogy bár jogosult lett volna, az Ön szervezete nem kapott pénzt az NCA-ból sem.

Ilyesmi nem is jelent meg.  Másfelől a birosag.hu alapítványok és társadalmi szervezetek adatbázisa szerint az Ön szervezete 2009-es alapítású, azaz se 2009-ben, se 2010-ben nem vehetett részt a szervezet az NCA pályázatokban (ugyanis a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 3.§ (1) kimondja, hogy „Az Alapprogramból …az a civil szervezet jogosult támogatásra, amelyet a bíróság a pályázat kiírása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett”). Ennek megfelelően állítása, hogy az NCA szabályozás ne zárta volna ki szervezetét a kedvezményezetti körből, tényszerűen nem áll meg. Az Ön szervezete nem azért nem kapott támogatást, mert valamiféle önkontroll működött volna, hanem mert ezt jogszabály zárta ki!

4) Ön azt írja, hogy az ülésekről egyetlen esetben sem került kizárásra a nyilvánosság.

Ez sem állja meg a helyét. Az NCA Tanács 2010 október 13-án sikerrel távolította el a felvételkészítőket (akik maguk is civil szervezeti vezetők voltak), a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az ülésen Ön is jelen volt. A beszámolók szerint továbbá Ön volt, aki 2012. április 18-án kezdeményezte a felvétel készítőinek hasonló eltávolítását (lásd: 13/2012-es NEA Tanácsi döntés). Ez esetben valóban sikertelenül.

5) Ön azt állítja, hogy a NEA Tanács elnöke és tagjai nem vesznek részt a döntésekben.

Ezek szerint hogyan kellene értelmezni a civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) 61.§ (7) bekezdését? A jogszabályhely ugyanis azt mondja ki, hogy a pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. „Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt … végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyről a Tanács tizenöt napon belül köteles ülésén dönteni”. Valóban nem részese Ön és a Tanács a döntéshozatalnak? Nincs tehát Önnek, illetve a Tanácsnak vétójoga? Továbbá nem született a területet felügyelő helyettes államtitkártól Önnek címzett figyelmeztető levél, amely épp az elvi és koordináló jelleget hiányolja, s a konkrét beavatkozást sérelmezi?