szerző:
hvg.hu

A közvélekedéssel ellentétben Magyarországon nem drága a gyógyszer, és a gyógyszercégek szerint extraprofitokat sem zsebelhetnek be. A helyzet inkább az, hogy az állam mindenki másnál jobban megsarcolja őket, nem hagy pénzt fejlesztésre, viszont részesülni akar a máshol feltalált új gyógyszerek előnyeiből.

Magyarországon nem drága a gyógyszer - mondta Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. Jelenleg 4 ezer államilag támogatott gyógyszer van a piacon, melyeknek havi adagja kevesebbe kerül mint a megszokott hétköznapi kiadási tételek: egy BKV-vonaljegynél például 1642 gyógyszer havi adagja olcsóbb jelenleg, egy liter benzinnél 1897, egy doboz cigarettánál pedig 2522. A legtöbb támogatott gyógyszernél jellemzően magasabb a havi mobil- vagy a TV-előfizetésünk is.

Az egyesület vezetője szerint az a közvélekedés sem állja meg a helyét, hogy a gyógyszeripar extraprofitokra tehet szert manapság. Mint érvelt, a világ 500 legnagyobb vállalata között csak 10 gyógyszergyártó céget találunk, és a legnagyobb csak a 103. helyen áll.

Magyarország potyautas

Magyarországon még kevéssbé tehetnek szert extraprofitra a gyógyszercégek: az ágazatot sújtó extra adók és befizetések ugyanis 25-100-szor nagyobbak mint más szektorok válságadói – mondta Leitner György. Így nem meglepő, hogy a teljes magyar gyógyszerpiac nem éri el a legnagyobb hazai élelmiszerlánc bevételét. Ráadásul a gyógyszeripar az egyetlen, amely az extraadót nem háríthatja át önkényesen a betegekre, csak annyit amennyit az állam enged, hiszen szigorú árszabályozásnak kell megfelelniük. Leitner György szerint a gyógyszeriparra rakódó többletterhek az egyes termékek árában 50 százalékot is kitesznek. Így a gyógyszerek árában az egyik legnagyobb részt az államnak köszönhetjük.  

Nem vénynek való vidék
©

Ha ilyen lenne a helyzet mindenütt, akkor a gyógyszeripar már sehol nem fejlesztene. Az Egyesült Államokban, Kanadában, vagy például Japánban azonban nem ez a helyzet, mint ahogyan Európa nyugati országaiban sem jellemző. Magyarország igy potyautasként vesz részt a gyógyszerek globális fejlesztésében Leitner György szerint. A terápiás előnyöket ugyanis élvezné, de az innováció költségét nem akarja megfizetni (ami egyébként egyre inkább trend az európai országokban).

Nem jó a gyógyszerkassza szűkítése

A támogatott gyógyszerek árának legfontosabb eleme az állami gyógyszertámogatás. A Széll Kálmán-terv alapján a kormány jelentősen csökkenti ezt a támogatást: a 2011-es 376 milliárd forintról idén 278 milliárdra, jövőre pedig 187 milliárd forintra szűkül. Ezzel az állam jövő évi gyógyszerkiadásai az 1994-es szint 50 százalékára esnek reálértéken (miközben ma sokkal több gyógyszer van, mint 18 éve). A gyógyszerkassza a kétezres évekig volt nagyjából ezen a szinten, a kétezres évek elejétől ezek a közkiadások emelkedtek, majd az utóbbi két évben drámaian csökkentek. A gyógyszergyártók állami többletterhe egyébként 2007 óta növekszik markánsan.

A gyógyszertámogatást azonban a kormány nem tudja úgy csökkenteni, hogy a betegek terhei ne növekedjenek. Aki például nem a kabinet által preferált készítményt veszi be, annak drágábbak lesznek a gyógyszerei. Nehezebben lehet hozzájutni majd a bőrgyógyászati, köhögés elleni készítményekhez és az antipszichotikumokhoz, a megváltozott finanszírozási rendszer miatt.

A gyógyszergyártók szerint a a kormány azért nyúlt a gyógyszerkassza szűkítéséhez, mert viszonylag egyszerűen tud költségvetési megtakarítást elérni, és a gyógyszeripar hasonlóan könnyű célpont, mint a bankszektor. A mérleg másik oldalán viszont a gyógyszeripar társadalmi-gazdasági hasznossága áll, és ez a megszorítás miatt csökkent az elmúlt időszakban - állítják a gyártók. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szeptember elején tud adatokkal, becslésekkel szolgálni arról, milyen mértékű a negatív gazdasági hatás.

Nekiment a kormány a gyógyszergyártóknak

A kormány a tavaly tavasszal publikált Széll Kálmán-tervben a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését tűzte ki célul. Eltökélte azt is, hogy csökkenti „a gyártók rendkívül magas marketingköltségeit”, ellenőrzi a gyógyszeráremelkedést, valamint a generikus gyógyszerekkel árcsökkenést idéz elő. Ezen a terven belül kezdte meg a gyógyszerkassza szűkítését, vagyis a gyógyszerek árának társadalombiztosítási támogatásának csökkentését, ugyanis a kormány szerint a gyógyszerek támogatására fordított forrásaink messze meghaladják a régió átlagát, rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek, a támogatás pedig „egy átláthatatlan, korrupt rendszeren keresztül a gyógyszergyárakhoz kerül”.

Az új gyógyszerek leginkább azért értékesek a társadalom számára, mert hozzájárulnak az egészségügyi kiadások csökkenéséhez (például kevesebb embert kell ellátni kórházakban), emellett segítik az élethossz és a termelékenység növekedését is. Németországban például 2001-2007 között 1,4 évvel nőtt a várható élettartam, amit a gyógyszergyártók részben a gyógyszerinnováció hatásának ttulajdonítanak. Magyarországon nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. Ugyanakkkor nem csak a társadalom, az állam sem járt jól a megszorításokkal a gyógyszergyártók szerint: az ágazat 20 ezer alkalmazottjából minden nyolcadik embert elbocsátottak, ami az adóbevételek csökkenésével jár.

Miből áll még a gyógyszer ára?

A gyógyszerek árát leginkább a jelentős kutatás-fejlesztési költségek befolyásolják. A gyógyszergyártás K+F kiadásai ugyanis a legnagyobbak az összes szektor közül: a cégek ebben az ágazatban a nettó árbevételük több mint 15 százalékát fordítják fejlesztésre, míg a napjainkban dübörgő szoftveripar például kevesebb mint 10 százalékát költi erre bevételéből.

Egy gyógyszer kifejlesztése 4-11 milliárd dollárba került átlagosan az elmúlt 15 évben az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete gyűjtése szerint. További költségelem, hogy nagyon sok kutatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Egy új gyógyszermolekula fejlesztése 8-12 évig is eltart, de közben sok a kudarc: 10 ezer szintetizált molekulából, illetve 5 humán vizsgálatban tesztelt hatóanyagból csak egy darab éri meg a piacra jutást, három bevezett termékből pedig általában csak egy nyereséges.

A befektetett pénz megtérülési ideje viszont legtöbb esetben rövid. Ritka, hogy egy gyógyszer 100 évig is megmarad a terápiában, mint például az aszpirin. Emellett az a folyamat is sokáig tart, amíg az új gyógyszer eljut az emberekhez. A felfedezés és a forgalomba hozatal között akár 8-15 év is eltelhet. Eközben rengeteg szakember dolgozik rajta, aminek szintén költsége van, és ez megjelenik a gyógyszer árában.

Az egyik – egyébként társadalmilag hasznos - tényező, ami megnyújtja a bevezetés idejét, a gyártókkal szembeni szabályozói-hatósági elvárások, ilyenek például a biztonsági kritériumok, vagy az, hogy bizonyítani kell a gyógyszer klinikai eredményességét. A gyártóknak mindemellett fel kell mutatniuk azt is, hogy az új gyógyszer költséghatékonyabb egy már létező, lejárt szabadalmú, olcsóbb termékhez képest, ezért érdemes bevezetni. A vizsgálat itt sem ér véget, a gyártóknak piacon is folyamatosan monitorozniuk kell, hogy valóban beválik-e a gyógyszer.

Drágítja a gyógyszert az is, hogy a pénzügyi kockázatot általában a gyártó viseli, és az is, hogy mekkora populációt tud elérni. A ritka betegségek gyógyszerei drágábbak, a népbetegségeké olcsóbbak, mert a fejlesztési költségük nagyjából ugyanolyan, de kevesebb embernek tudják eladni.

A marketingköltség is jelentős a gyógyszerek bevezetésénél. Korábban 20 százalék körül volt, de az elmúlt három évben 15 százalék környékére csökkent. A marketingköltségen belül mindössze 3-6 százalék körüli a hagyományos marketingköltés, a maradék részt az orvoslátogatói kiadások teszik ki. A gyártók az orvoslátoigatói létszámot körülbelül harmadára csökkentették az elmúlt években, részben az orvoslátogatói díj megemelése miatt (a cégeknek minden orvoslátogatójuk után 10 millió forintot kell fizetniük az államnak).

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Lexus újraértelmezi a gigantikus hűtőrács fogalmát

A Lexus újraértelmezi a gigantikus hűtőrács fogalmát

A zsidók deportálása előtt elásott kincseket találtak egy keszthelyi ház pincéjében

A zsidók deportálása előtt elásott kincseket találtak egy keszthelyi ház pincéjében

Tarlós: Érdemes bevezetni a dugódíjat

Tarlós: Érdemes bevezetni a dugódíjat

Rítusokkal búcsúzik a japán császári pár a tróntól

Rítusokkal búcsúzik a japán császári pár a tróntól

Kormányhivatalok: van, ahol már mindenki felmondott

Kormányhivatalok: van, ahol már mindenki felmondott

Videó: A hangja elég meggyőző az új BMW M3-asnak

Videó: A hangja elég meggyőző az új BMW M3-asnak