Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Magyarországon nem drága a gyógyszer - mondta Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. Jelenleg 4 ezer államilag támogatott gyógyszer van a piacon, melyeknek havi adagja kevesebbe kerül mint a megszokott hétköznapi kiadási tételek: egy BKV-vonaljegynél például 1642 gyógyszer havi adagja olcsóbb jelenleg, egy liter benzinnél 1897, egy doboz cigarettánál pedig 2522. A legtöbb támogatott gyógyszernél jellemzően magasabb a havi mobil- vagy a TV-előfizetésünk is.
Az egyesület vezetője szerint az a közvélekedés sem állja meg a helyét, hogy a gyógyszeripar extraprofitokra tehet szert manapság. Mint érvelt, a világ 500 legnagyobb vállalata között csak 10 gyógyszergyártó céget találunk, és a legnagyobb csak a 103. helyen áll.
Magyarország potyautas
Magyarországon még kevéssbé tehetnek szert extraprofitra a gyógyszercégek: az ágazatot sújtó extra adók és befizetések ugyanis 25-100-szor nagyobbak mint más szektorok válságadói – mondta Leitner György. Így nem meglepő, hogy a teljes magyar gyógyszerpiac nem éri el a legnagyobb hazai élelmiszerlánc bevételét. Ráadásul a gyógyszeripar az egyetlen, amely az extraadót nem háríthatja át önkényesen a betegekre, csak annyit amennyit az állam enged, hiszen szigorú árszabályozásnak kell megfelelniük. Leitner György szerint a gyógyszeriparra rakódó többletterhek az egyes termékek árában 50 százalékot is kitesznek. Így a gyógyszerek árában az egyik legnagyobb részt az államnak köszönhetjük.
Nem vénynek való vidék
Túry Gergely
Ha ilyen lenne a helyzet mindenütt, akkor a gyógyszeripar már sehol nem fejlesztene. Az Egyesült Államokban, Kanadában, vagy például Japánban azonban nem ez a helyzet, mint ahogyan Európa nyugati országaiban sem jellemző. Magyarország igy potyautasként vesz részt a gyógyszerek globális fejlesztésében Leitner György szerint. A terápiás előnyöket ugyanis élvezné, de az innováció költségét nem akarja megfizetni (ami egyébként egyre inkább trend az európai országokban).
Nem jó a gyógyszerkassza szűkítése
A támogatott gyógyszerek árának legfontosabb eleme az állami gyógyszertámogatás. A Széll Kálmán-terv alapján a kormány jelentősen csökkenti ezt a támogatást: a 2011-es 376 milliárd forintról idén 278 milliárdra, jövőre pedig 187 milliárd forintra szűkül. Ezzel az állam jövő évi gyógyszerkiadásai az 1994-es szint 50 százalékára esnek reálértéken (miközben ma sokkal több gyógyszer van, mint 18 éve). A gyógyszerkassza a kétezres évekig volt nagyjából ezen a szinten, a kétezres évek elejétől ezek a közkiadások emelkedtek, majd az utóbbi két évben drámaian csökkentek. A gyógyszergyártók állami többletterhe egyébként 2007 óta növekszik markánsan.
A gyógyszertámogatást azonban a kormány nem tudja úgy csökkenteni, hogy a betegek terhei ne növekedjenek. Aki például nem a kabinet által preferált készítményt veszi be, annak drágábbak lesznek a gyógyszerei. Nehezebben lehet hozzájutni majd a bőrgyógyászati, köhögés elleni készítményekhez és az antipszichotikumokhoz, a megváltozott finanszírozási rendszer miatt.
A gyógyszergyártók szerint a a kormány azért nyúlt a gyógyszerkassza szűkítéséhez, mert viszonylag egyszerűen tud költségvetési megtakarítást elérni, és a gyógyszeripar hasonlóan könnyű célpont, mint a bankszektor. A mérleg másik oldalán viszont a gyógyszeripar társadalmi-gazdasági hasznossága áll, és ez a megszorítás miatt csökkent az elmúlt időszakban - állítják a gyártók. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szeptember elején tud adatokkal, becslésekkel szolgálni arról, milyen mértékű a negatív gazdasági hatás.
| Nekiment a kormány a gyógyszergyártóknak |
A kormány a tavaly tavasszal publikált Széll Kálmán-tervben a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését tűzte ki célul. Eltökélte azt is, hogy csökkenti „a gyártók rendkívül magas marketingköltségeit”, ellenőrzi a gyógyszeráremelkedést, valamint a generikus gyógyszerekkel árcsökkenést idéz elő. Ezen a terven belül kezdte meg a gyógyszerkassza szűkítését, vagyis a gyógyszerek árának társadalombiztosítási támogatásának csökkentését, ugyanis a kormány szerint a gyógyszerek támogatására fordított forrásaink messze meghaladják a régió átlagát, rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek, a támogatás pedig „egy átláthatatlan, korrupt rendszeren keresztül a gyógyszergyárakhoz kerül”. |
Az új gyógyszerek leginkább azért értékesek a társadalom számára, mert hozzájárulnak az egészségügyi kiadások csökkenéséhez (például kevesebb embert kell ellátni kórházakban), emellett segítik az élethossz és a termelékenység növekedését is. Németországban például 2001-2007 között 1,4 évvel nőtt a várható élettartam, amit a gyógyszergyártók részben a gyógyszerinnováció hatásának ttulajdonítanak. Magyarországon nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. Ugyanakkkor nem csak a társadalom, az állam sem járt jól a megszorításokkal a gyógyszergyártók szerint: az ágazat 20 ezer alkalmazottjából minden nyolcadik embert elbocsátottak, ami az adóbevételek csökkenésével jár.
Miből áll még a gyógyszer ára?
A gyógyszerek árát leginkább a jelentős kutatás-fejlesztési költségek befolyásolják. A gyógyszergyártás K+F kiadásai ugyanis a legnagyobbak az összes szektor közül: a cégek ebben az ágazatban a nettó árbevételük több mint 15 százalékát fordítják fejlesztésre, míg a napjainkban dübörgő szoftveripar például kevesebb mint 10 százalékát költi erre bevételéből.
Egy gyógyszer kifejlesztése 4-11 milliárd dollárba került átlagosan az elmúlt 15 évben az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete gyűjtése szerint. További költségelem, hogy nagyon sok kutatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Egy új gyógyszermolekula fejlesztése 8-12 évig is eltart, de közben sok a kudarc: 10 ezer szintetizált molekulából, illetve 5 humán vizsgálatban tesztelt hatóanyagból csak egy darab éri meg a piacra jutást, három bevezett termékből pedig általában csak egy nyereséges.
A befektetett pénz megtérülési ideje viszont legtöbb esetben rövid. Ritka, hogy egy gyógyszer 100 évig is megmarad a terápiában, mint például az aszpirin. Emellett az a folyamat is sokáig tart, amíg az új gyógyszer eljut az emberekhez. A felfedezés és a forgalomba hozatal között akár 8-15 év is eltelhet. Eközben rengeteg szakember dolgozik rajta, aminek szintén költsége van, és ez megjelenik a gyógyszer árában.
Az egyik – egyébként társadalmilag hasznos - tényező, ami megnyújtja a bevezetés idejét, a gyártókkal szembeni szabályozói-hatósági elvárások, ilyenek például a biztonsági kritériumok, vagy az, hogy bizonyítani kell a gyógyszer klinikai eredményességét. A gyártóknak mindemellett fel kell mutatniuk azt is, hogy az új gyógyszer költséghatékonyabb egy már létező, lejárt szabadalmú, olcsóbb termékhez képest, ezért érdemes bevezetni. A vizsgálat itt sem ér véget, a gyártóknak piacon is folyamatosan monitorozniuk kell, hogy valóban beválik-e a gyógyszer.
Drágítja a gyógyszert az is, hogy a pénzügyi kockázatot általában a gyártó viseli, és az is, hogy mekkora populációt tud elérni. A ritka betegségek gyógyszerei drágábbak, a népbetegségeké olcsóbbak, mert a fejlesztési költségük nagyjából ugyanolyan, de kevesebb embernek tudják eladni.
A marketingköltség is jelentős a gyógyszerek bevezetésénél. Korábban 20 százalék körül volt, de az elmúlt három évben 15 százalék környékére csökkent. A marketingköltségen belül mindössze 3-6 százalék körüli a hagyományos marketingköltés, a maradék részt az orvoslátogatói kiadások teszik ki. A gyártók az orvoslátoigatói létszámot körülbelül harmadára csökkentették az elmúlt években, részben az orvoslátogatói díj megemelése miatt (a cégeknek minden orvoslátogatójuk után 10 millió forintot kell fizetniük az államnak).
