Peter Watsonnak a német szellem sikertörténetéről írott könyve ihlette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter írását a héten, amely a Heti Válaszban jelent meg.

A miniszter a könyvre támaszkodva kijelenti, Németország sikerének alapja az egyszerűségre, a befelé fordulásra, a világ megjavítására koncentráló pietizmus, valamint a XVII-XVIII. századi "protestáns szellemi forradalom", amely a francia politikai forradalommal szemben kulturális és intézményi reformokban valósul meg. Matolcsy szerint ezek a reformok vezettek végül a németek tudományos sikereihez, valamint a XIX. századi második ipari forradalomhoz.

A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, a német szellemi és gazdasági térnek része a mindenkori magyar gazdaság is, azóta pedig, hogy a német gazdaság az utóbbi években kilépett a globális térbe, és emellett Közép-Európába is, a magyar gazdaság sorsát a jövőben inkább a német városok fogják meghatározni, mint Brüsszel.

Matolcsy úgy véli, az Európai Unió ma megismétli az első harmincéves háborúhoz vezető politikai hibákat, a hosszú pénzügyi és gazdasági válság után azonban majd egyszer eljön a béke, és ahogy egykor a harmincéves háború után Németország elődje, Poroszország, úgy a megmaradt eurózóna is elindul majd felfelé.

A magyar nemzetpolitikának a miniszter szerint ezért többlépcsős stratégiát kell követnie: az elkövetkezendő "két évtizedes háborús szakaszban" euró nélkül kell erősíteni a gazdaságot, az "új béke" után szabad csak az eurózónába belépni, hogy aztán Magyarország együtt emelkedhessen az "új protestáns" német, lengyel, cseh, szlovák, balti és skandináv gazdaságokkal.

Matolcsy szerint a válság után a német példát követve oktatási forradalom, államreform, a középosztály megerősödése, valamint a családok és közösségek erősítésével új szellemi felemelkedés jöhet Közép-Európában, még ha az eurózóna válsága véget is vet az európai birodalmi álmoknak.