"Amikor úgy tűnt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozata, amely szerint 'megalázó elbánásban' részesül a Mol Horvátországban, csupán egy egyszeri figyelmeztetés lehet a horvát kormány számára, Budapestről szerdán újabb reakció érkezett: a magyar kormány úgy ítéli meg, hogy a Molhoz fűződő kérdések kiemelt fontosságúak, s ezért úgy véli, hogy a vállalatnak meg kell tartania a részvényesi szerződés szerinti jogait" - írja a horvát napilap a kormányszóvivői iroda szerdai közleményről.

A lap megállapítása szerint a nyilatkozatból világos: a magyar kormány nem hagyja egyedül a Molt. A magyar állam a Mol-részvények 24,6 százalékával rendelkezik, s ezért a Novi list szerint nem hagyja, hogy a cég egyedül nézzen szembe a horvát kormánytagoktól egyre gyakrabban érkező kritikákkal.

A horvát napilap állítja: a miniszterelnök korábbi nyilatkozata után szerdán a diplomáciai körök azzal csillapították a feszültséget, hogy más európai államok kapcsolataiban sem szokatlan, hogy felszínre kerülnek valamely cég problémái, de nem szabad, hogy az ilyen esetek az átfogó bilaterális kapcsolatokat fenyegessék. A délutáni, Budapestről érkező hírek azonban a vita mélyülésére utalnak - írja a Novi list.

A lap úgy tudja, hogy az INA egy szindikált hitel refinanszírozása céljából kötvényeket akart kibocsátani, de Slavko Linic pénzügyminiszter azt üzente a vállalatnak, hogy ezt a kormány nem fogja támogatni, hozzátéve, hogy kölcsönt felvenni külföldön kell, a hazai hiteleket pedig meghagyni a hazai cégeknek. A magyar miniszterelnök nyilatkozatát INA-közeli források leginkább erre az elutasító üzenetre adott reakcióként értékelik.

Linic így voltaképpen azt üzente a Molnak, hogy hitelt az INA számára a magyar cégnek kell kérni egyedül, méghozzá külföldön - állapítja meg a lap, amely visszautal a miniszter másik, korábbi kritikájára, miszerint Horvátország elegendő földgázzal rendelkezik ahhoz, hogy fedezze a saját szükségleteit, s ezért meg kellene nyitni a létező tíz adriai gázkutat.

A lap közli, az hogy Horvátország elegendő földgázzal rendelkezik a saját szükségletei fedezésére, évek óta ismert. Mint ahogyan az is, hogy "1997-ben arra szerződtünk, hogy az olaszoknak, akik az INA-val közösen befektettek a kitermelőszigetekbe, kötelesek vagyunk átadni a kitermelt földgáz egy részét." Így amit Horvátország az olaszoknak kiszállít, azt behozatallal pótolja, méghozzá ugyanazon cégtől, az olasz ENI-től importálva, amellyel együttműködve termeli ki az adriai földgázt. Horvátország 2002 és 2008 között szükségleteinek 75-95 százalékát fedezte hazai termelésből, a befektetésért cserébe azonban ennek harmadát ki kell kiszállítania az olaszoknak.

Horvátországnak az Adrián 19 kitermelőszigete van, ebből 17 az INA és az ENI közös tulajdona, 2 pedig az INA és az olasz Edison Gas tulajdona - ismerteti a cikk.

Kutatásba és termelésbe a horvát cégnek az idén 975 millió kunát kellene befektetnie, de az első félévben 504 millió kuna helyett csak 271 milliót fektetett be. Az INA nem hivatalos közlése szerint a többi között azért nem fektet be többet az adriai földgázmezőkbe, mert a piacon hiány van fúrógarnitúrákból, amelyeket az INA bérel.

A vállalat az Észak-Adrián két kutatófúrást tervez, amelyeken már tavaly meg kellett volna kezdeni a munkát, de a dolgok jelenlegi állása szerint ez legkorábban jövőre kezdődhet - írja  a lap, megjegyezve, hogy tavaly már a volt horvát kormány elvett három szárazföldi fúrásra vonatkozó koncessziót az INA-tól, mert lejárt a munka megkezdéséhez adott határidő. Linic pedig munkaengedélyek megvonását helyezte kilátásba újabb szankcióként - állapítja meg a Novi list.