Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az energiainfo friss posztja szerint az észt védelmi miniszter, Urmas Reinsalu azt kérte a kormánytól, hogy az ne engedélyezze, hogy az Északi Áramlat harmadik és negyedik ága az országukon haladjon keresztül. A külügyminiszternek írt levél azt követően született, hogy egy hónapja a gázvezetéket építő német-orosz konzorcium engedélyt kért az Észtországhoz tartozó tengerfenék tanulmányozására.
Hasonló kérést öt éve már visszautasított a balti oszág, akkor környezetvédelmi és biztonsági okokra hivatkozva. Az energiainfo azt írja: Oroszország azért próbálkozik újból az észt vizeken építkezni, mert jóval olcsóbb megoldás lenne, mint a Finnország fennhatóságához tartozó, sziklás mederben lefektetni a két új vezetéket az első kettő mellé.
Indul az Észkai Áramlat - Nyugat-Európa várja
MTI
Az Északi Áramlat két újvezetékével megduplázódna a Gazprom gázexport kapacitása Németoszág felé, és akár évi 110 milliárd köbmétert is eladhatna a négy vezetéken keresztül. Az észt érintettségben most a szűk keresztmetszetet az jelenti, hogy Moszkva fenntartaná magának akár a katonai beavatkozási jogát is abban az esetben, ha úgy látja, hogy bármelyik vezetéke veszélybe került, márpedig ez a konzervatívabb észt politikai vezetők számára aggályos.
Németország az Európai Unióban gyakorolt befolyása révén biztosíthatná az Észtországba tervezett LNG-fogadóállomás támogatását, így megnyerve Tallinn bizalmát. Észtország a szintén a Berlin által nagymértékben irányított eurózóna legkisebb tagja, ez a másik ütőkártya Németország kezében abban a játszmában, amelyben szeretné az észt vezetést tárgyalóasztalhoz ültetni. Emellett Oroszország harmadik legnagyobb üzleti partnere Észtországnak, amely nem feltétlenül ragaszkodik a gazdaságilag jó ideje hanyatló Unióval való újabb üzleti kapcsolatok kialakításának.
