Bankbetét helyett jönnek a befektetési alapok

Eddig is volt leírás a hazai kibocsátású alapok mellé, de jellemzően akár száz oldalas, ami nem könnyítette meg a választást, de januártól KIID-nek nevezett (Key Investor Information) rövid tájékoztató ismerteti a befektetési alapról a legfontosabb tudnivalókat, és kockázati szempontból 1-7-ig sorolja be a befektetéseket ( A 7-es a legkockázatosabb) – derül ki Az én pénzem oldaláról.

A folyamatosan csökkenő betéti kamatok miatt a lakosság egyre inkább keres alternatív befektetést. A statisztikák az mutatják, hogy az elmúlt két hónapban megnőtt a befektetési alapokba áramló pénz. A várhatóan jövőre is kapós abszolút hozamú alapokat a válság hívta életre, mert  a hagyományos eszközalapok (részvény, kötvény, pénzpiaci) esetében a befektetők nehezen tudták megítélni, hogy mikor érdemes váltani. Az abszolút hozamú alapoknál azonban a felelősség a termék készítőjét (az alapkezelőt) terheli. A hazai abszolút hozam kínálatban 3 kategóriát lehet megkülönböztetni: azokat, amelyek a legbiztonságosabb megtakarítások (betét, állampapír) hozamát kívánják felülmúlni; amelyek erősen szabályozottan, modell alapon működnek és úgy hoznak többletet; és amelyek az ún. total return befektetési stratégiát követik. Ezek az alapok erősen kötődnek a kezelőjük személyéhez, ezért érdemes megnézni, hogy az alap kezelője korábbi alapokkal milyen teljesítményt ért el.