Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az Országgyűlés 2010-ben szavazta meg az adóamnesztiával kapcsolatos törvénymódosítást. Eszerint ha valaki 2012. december 31-ig hazautalta külföldről származó vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott pénzét, és az összeg után itthon 10 százalék adót fizetett, akkor a pénz eredetét sem az adóhatóság, sem az igazságszolgáltatás nem firtathatta.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2011 januárja és 2012 novembere között összesen 6,7 milliárd forint adóbevételt hozott az amnesztia.
A 2011-ben elfogadott gazdasági stabilitási törvény alapján már nincs lehetőség a tavaly lejárt kedvezményes adólehetőség meghosszabbítására, és arra sem, hogy a jövőben új amnesztiaszabályokat fogadjanak el.
A kormány szerdán tekintette át az adóamnesztia eredményeiről szóló jelentést. A kormányszóvivői tájékoztatón a korábban ismert adatok hangzottak el, vagyis a két év alatt összesen 67 milliárd forint jött vissza az országba magánszemélyektől, és ez 6,7 milliárd forint adóbevételt hozott a költségvetésnek.
Legalább ezermilliárdot keresnek még, főleg Svájcban
A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint legalább ezermilliárd forint lehet még külföldön, de vannak olyan elemzések, amelyekben 1500-2000 milliárd forint szerepel. Magyarország mellett Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is vitáznak az országból kivitt pénzek megadóztatásáról. Ausztriában például 12-15 milliárd euró sorsát kutatják – mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Itthon munkacsoportot alakítanak a külföldön lévő ezermilliárd forint felkutatásához. Emellett hamarosan megkeresik a Svájci Államszövetséget, és kétoldalú tárgyalásokat kezdeményeznek arról, hogy a svájci bankok adjanak ki minden információt, adatot a magyar kötődésű bankszámlákról, betétekről. Teljes nyilvánosságot akarnak arról, kinek van betéte svájci bankokban, és visszamenőlegesen 35 százalékos forrásadóval tervezik megadóztatni ezeket a pénzeket – tette hozzá.
Lázár szerint anonim betétek Ausztriában is vannak, és az államtitkár érdekesnek nevezte még ebből a szempontból Ciprust, miután „néhányan a magyar közélet zászlóvivői közül Cipruson látták biztonságban pénzüket offshore formában”.
Lázár János arra a kérdésre, mennyi esélyt látnak arra, hogy Svájc együttműködik Magyarországgal, azt válaszolta: elképzelhetetlennek tartja, hogy Svájc nem a transzparencia, a pénzek átláthatósága oldalán állna. Emellett ha arról van szó, hogy egy banki betét bizonyíthatóan bűncselekményből származik, Svájc biztosan együttműködik az adatok kiadásában. Most ugyanakkor olyan pénzeket keresnek, amelyeket adóoptimalizálás miatt vittek ki az országból – tette hozzá.
