Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az elmúlt években különösen felerősödött a közgazdászok közötti vita, mely szerint hasznos-e, és ha igen, kinek az egyes gazdasági régiók közötti migráció. Pró és kontra érvek, no meg aggodalmak mindkét oldalon vannak – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja. Azok az országok ugyanis, ahonnan folyamatosan vándorol el a munkaerő, a társadalom elöregedésével szembesülnek, ami nyomás alatt tartja a GDP-t, és veszélybe sodorja a nyugdíjrendszert. A külföldön dolgozók ugyanakkor esetenként hazautalják a fizetésük egy részét, ez jótékonyan hat a hazai gazdaságra.
A fogadó országban ugyanakkor másképp látják a képet, ők örülnek a képzett bevándorlóknak, akik minőségi munkát végeznek, a "rendbontó bevándorlókat" viszont nem látják szívesen. Közgazdász kutatók egy csoportja igyekezett választ adni a kérdésre, hogy ki jár jól és rosszul a migrációval. Megvizsgálták, hogy az OECD országokban hogyan alakulna a jólét és a népességszám, ha egyáltalán nem lenne migráció.
Először is, a fejlett országok hosszú távon akár 10-20 százalékkal is alacsonyabb népességgel rendelkeznének, ami az általános jólétet is csökkentené. Másodsorban, rövid távon a fejlett országok a kisebb népesség ellenére nem szenvednének el a hosszú távhoz hasonló jóléti visszaesést, aminek oka az, hogy a vállalati szektor alkalmazkodási folyamata tipikusan hosszú távú folyamat. Harmadszor, az alacsony jövedelmű országok akár 10-20, sőt szélsőséges esetben akár 30 százalékkal is magasabb népességgel bírnának, ami azonban sem hosszú, sem rövid távon nem járna magasabb jóléttel. Ennek legfőbb oka az, hogy ezen országok kivándorlói szinte kivétel nélkül gazdagabb országokba költöznek, ahonnan jelentős összegeket utalnak haza az anyaországban élő rokonaiknak. Ezek a pénzek az alacsonyabb jövedelmű országokban érezhetően pörgetik az anyaország gazdaságát, ami bőven ellensúlyozza a kisebb népesség és a zsugorodó hazai piac negatív hatásait.
Úgy tűnik, hogy minél fejlettebb egy ország, hosszú távon annál inkább megéri bevándorlókat fogadnia, a szegény országokban ugyanakkor mind a kivándorlóknak, mind az otthon maradt családtagoknak, mind a teljes gazdaságnak jó, ha minél többen próbálnak szerencsét külföldön. Magyarország úgy fest, a két vizsgált eset között helyezkedik el.
