„Július 16-án kaptuk kézhez az értesítést, amelyben a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) közölte: nem kapunk méltányosságot, mert nem feleltünk meg maradéktalanul a felhívásban szereplő feltételeknek. Hogy pontosan minek nem feleltünk meg, azt nem közölte velünk se a levél, se azóta senki más” – meséli László, aki a főváros 22. kerületben az apjával vitt közösen trafikot. Az öreg már közel 35 éve dolgozott trafikosként.

A fiú szerint minden feltételnek megfeleltek, de azt, hogy esetleg minek nem, azt azóta is képtelen megtudni az NDN Zrt.-től. László hétfőn is próbálkozott: hosszas telefonbeszélgetést folytatott az ügyfélszolgálattal, ahol az ügyintéző előbb együttérzően mentegetőzött, majd perceken át csak maszatolt, végül azonban nem árulta el, hogy ki az, akihez magyarázatért lehet fordulni. „Az is lehet, hogy egyáltalán nincs ilyen” – mondja a férfi lemondóan.

Volt 270 újrázó

Mint ahogy arról folyamatosan beszámoltunk, az állam július elsejével alaposan átrendezte a hazai dohány-kiskereskedelmet: dohánytermékeket ma már csak nemzeti dohányboltoknak nevezett újonnan nyílt trafikokban lehet kapni, ezek alapítási jogát koncessziós pályázatokon döntötték el. Miután az eladóhelyek száma a hetedére csökken, a jelenlegi trafikosok nagy része pedig a pályázatát elbukta, a felzúdulás hatalmas volt. (Erről bővebben például itt, itt, itt, meg itt írtunk.) Ennek nyomán kaptak ígéretet a legalább húsz éve a dohányból élők, hogy amennyiben további korlátozó feltételnek megfelelnek, méltányosságból a kormány lehetővé teszi számukra a további működést. Maga Orbán Viktor nevezte ezt becsületbeli ügynek. Erre a lehetőségre mintegy 270 vesztes pályázó jelentkezett újra.

Fülöp Máté

Június végén a jelentkezők közül többek trafikjában megjelentek az NDN Zrt. alkalmazottai, akik a boltot kívül-belül lefotózták, mondván, ellenőrizni jöttek az üzlethelységeket. „Ha olvasták volna az első pályázatomat, abban találtak volna 6 darab fényképet a boltról, pont, ahogy lefotózták. De meg se lepődtem már azon, hogy erről a kiküldött illető mit sem tudott” – magyarázza egy 11. kerületi extrafikos, aki Lászlóékhoz hasonlóan másodszor is hoppon maradt.

A hvg.hu-nak megszólaló újrapályázók közül többen úgy mesélték, hogy a fényképező emberek elmondása szerint felkerültek arra a 63-as listára, amelyek méltányosságból megkapják a nyitvatartási engedélyt és a koncessziót is aláírhatják, és nekik valójában csak a méltányosság alapját kell visszaigazolniuk. "Bejött az üzletbe, elmondta, hogy neki, meg még pár kollégájának mi a feladata. Nem mentegetőzött, szóba se hozta az egész trafikbotrány-ügyet. Csak mint egy ingatlanfelmérő, érdeklődött, fotózott és mosolygott" – idézte fel a különös látogatást az extrafikos. László úgy emlékszik, hogy azzal váltak el, hogy a férfi szerint a dolog sínen van, mert látszik, hogy ebből élünk, és mindenféleképpen javasolni fogja, hogy támogassanak minket” – mondta László. Soroksáron is pont ugyanez történt.

A 63. te magad légy!

László összesen hat olyan régi trafikosról tud, akit a bűvös 63-as listával nyugtattak meg, és végül megint pórul jártak. Az NDN Zrt. nevében Gyulay Zsolt vezérigazgató egyébként 62 darab méltányosságból kiadott továbbműködési engedélyről nyilatkozott. A történet hivatalos olvasatának ismertetésére újonnan megkerestük az NDN Zrt.-t . "A megadott határidőn belül beérkezett jelentkezési anyagokat és a csatolt mellékleteket, beadványokat, kimutatásokat a Zrt. megvizsgálta, az üzleteket meglátogatta, ellenőrizte, majd ezt követően a feltételeknek megfelelő 62 jelentkezőt dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére kijelölte" – írták a válaszukban. Arra azonban, hiába kérdeztük, nem tértek ki, hogy mindez hogyan jött ki.

Így nem tudjuk, hogy milyen szempontok alapján lett a lista éppen ilyen hosszú, és hogy mi lett a 63. nyertes sorsa. Azt sem tudjuk, hogy a listára való kollektív hivatkozás nem csupán azt a célt szolgálta-e, hogy a trafikokban fotózgatókat mentesítsék az esetleges atrocitások alól. „Kínomban sem tudok nevetni azon, hogy hatunk közül volt, akinek napokig az járt a fejében, hogy csak ő egyedül maradt ki, mert elrontott valamit. Hogy mindenki más megkapta, csak ő nem” – meséli László, aki inkább hajlik arra, hogy senki nem rontott el semmit. És hogy a könyvelőjének van igaza: nem a papírokon múlt.

A két pályázat között ugyanis alapvető különbség volt, hogy míg az első megírásához pályázatírói segítségre is szükség volt – és ezt Lászlóék igénybe is vették –, a másodikhoz viszont főként csak a könyvelő kellett. Számok és tények, teljesítések kerültek a lapokra, nem tervek meg víziók. Az utóbbi öt év üzleti adatait kérték be, ami Lászlóék esetében több mint 50 oldalnyi pénztárgépzárási dokumentumot, lezárt éves mérleget jelentett. „Apám rokkant, közel 35 éve trafikos, és 30 éve egy helyen, változatlan tulajdonosi viszonyokkal üzemelő dohányboltot vitt. Az összforgalom 83 százaléka a dohányeladáshoz kapcsolódott. Mi volt a baj?” – hangzik el vádlón a kérdés.

Ennek a vesztes pályázónak a képe csak illusztráció, a cikkben nem ő szólal meg

Fülöp Máté

Társulástól se riadt volna vissza

Lászlóék már túl voltak azon az élményen, hogy az április 22-i eredményhirdetést követően, amikor megtudták, nem nyertek, bejött a boltba egy húszas évei végén járó férfi, és közölte, ő igen. Majd felajánlotta, hogy dolgozzanak együtt. „Azt mondta, a társulástól se riadna vissza. Köpni-nyelni nem tudtunk, de végül elhajtottuk” – meséli a volt trafikos. A „méltányossági szakaszban” a fiatalember megint felbukkant, kicsit talán nyersebb is volt, de mivel Lászlóék ekkor már készpénznek vették a 63-as listára kerülést, továbbra sem fogadták el az ajánlatot.

A férfiről időközben megtudták, hogy saját néven nyert két trafikot, a barátnőjén keresztül pedig, aki köztisztviselő, egy harmadikat. Ugyanabban az üzletházban, ahol Lászlóék trafikja van, aztán kinyitotta az egyik dohányboltját. „Persze, nem ül bent egyikük sem a boltban, alkalmazottakkal dolgoztatnak” – morog a férfi maga elé.

Kérdésünkre, hogy tényleg reménykedett-e abban, hogy a dolgok még jóra fordulhatnak, a válasz határozottan az volt, hogy „teljes mértékben”. Az első kudarcos pályázati kör után hallotta Orbán Viktortól a rádióban, hogy a legalább 20 éve dohányboltból élőknek megadják a lehetőséget a folytatásra. "Én meg akkora hülye voltam, hogy elhittem" – mondja László, majd kínosan felnevet.

A méltányossági eljárás eredményéről egy utolsó pillanatban kézbesített levélből értesültek. „Július 16-án kaptuk meg a levelet. Addigra finoman, de precízen kivéreztettek minket: lényegében elfogyott az árunk, és ott ültünk az üres üzletben. Az apám kórházba került, és most már nincs semmink” – mondta a férfi maga elé. Annyi maradt hátra, hogy a megmaradt készletet, némi pipadohányt és főként dohánykellékeket, visszavásároltassák. Ez az NDN Zrt. tájékoztatása szerint nem ütközhet akadályba.