Utáljuk a bankárt, de szeressük a bankot?

A válság alatt felerősödő bank(ár)ellenes hangulat közepette hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a nyugati világ elmúlt ezer évének fejlődését pont a bankszektor és a hitel lehetősége alapozta meg.

  • hvg.hu hvg.hu
Utáljuk a bankárt, de szeressük a bankot?

"A válságot a bankárok okozták, most fizessenek ők!" – hangzik az általános felháborodás, amivel szemben áll a bankárok védőbeszéde: "Ha korlátoztok minket, akkor nem lesz sem hitel, sem új munkahely, sem növekedés!". Az igazság valahol a kettő között van Raghuram Rajan, a University of Chicago közgazdász professzora szerint, aki hangsúlyozza, hogy a bankárra lehet haragudni, a bankrendszerre viszont hiba lenne.– írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

A professzor rámutat, hogy mindkét szemben álló vélemény hibás, és a megoldásnak, ami a nyugati világ elmúlt ezer évének fejlődését is biztosította, valahol a két szélsőség között kellene elhelyezkednie. Az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavart bankszakmai vitája ugyanis arra összpontosult, hogy kell-e, és ha igen, milyen mértékben szigorítani a bankok működését. Biztonságosabb lenne-e a bank, ha több saját tőkével működne?

A bankárok szerint, ha több tőkével működnének, akkor semmivel sem lenne biztonságosabb a rendszer, sőt a több tőke emelkedő tőkeköltséget jelentene, amire válaszul kénytelenek lennének emelni a hitelkamatokat. Ez pedig kevesebb hitellel és lassabb gazdasági növekedéssel járna. A bankárellenes vélemények szerint azonban tarthatatlan, hogy a bankok egy jelentős része rövid távú hitelekkel finanszírozza a működését, ami veszélyes és összeomlással fenyeget. Ha kevesebb hitellel és több tőkével működnének a bankok, akkor kevesebb lenne a bankcsőd és kisebb lenne az adófizetők által finanszírozott bankmentő akciók költsége is.

Raghuram Rajan szerint ugyanakkor mindkét szemben álló (szélsőséges) vélemény hibás. Egyfelől a bank átlagos finanszírozási költségei nem emelkednének, ha több tőkével működnének, ennek megfelelően a beígért hitelkamat-emelésre sem lenne semmi szükség. Másrészt valóban igaz, hogy ha több tőkével működnének a bankok, akkor kevesebb lenne a bankcsőd, az ugyanakkor már nem, hogy maga a rendszer kevesebb kockázattal működne. A rendszernek ugyanis része a csőd és a bukás lehetősége, ami hosszú távon nem hogy csökkenti, de egyenesen növeli a hatékonyságot. Elég csak elképzelni, hogy mekkora károkat okozhatna az a bankár, aki pontosan tudja, hogy csak egészen szélsőséges esetben mehet csődbe. A közgazdász úgy véli, a bankszektor szabályozásánál meg kell maradni egy egészséges középút mellett, és semmiképp sem szabad egyik szélsőség felé sem elmozdulni.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Mikor jó egy céges hitelajánlat?

Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.