Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mit tegyünk, ha csökkenteni szeretnénk a munkanélküliséget? Gerjesszünk inflációt, gyengítsük a pénzünket, vagy pumpáljunk új hiteleket? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A munkanélküliség korunk egyik legégetőbb gazdasági problémája, különösen itt Európában, ahol nem ritkák a 20 százalék fölötti értékek sem. A nagy kérdés az, hogy mit tehet a gazdaságpolitika annak érdekében, hogy csökkentse a munkanélküliséget. Pörgesse fel az inflációt, csökkentve ezzel a reálbéreket? Gyengítse a devizát, bízva abban, hogy az exportszektor felpörgése munkahelyeket hoz létre? Támogassa a hitelezést, ami új vállalkozásokat és így munkahelyteremtést ígér? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Közgazdász kutatók – Guillermo Calvo, Fabrizio Coricelli, Pablo Ottonello – egy tanulmány keretében azt vizsgálták, hogy ez a három gazdaságpolitikai eszköz – infláció felpörgetése, devizaleértékelés, hitelkínálat növelés – sikeresen alkalmazható-e a munkanélküliség csökkentése érdekében. A vizsgálatok a feltörekvő piacokra irányultak, így Magyarország is szerepel a mintavételben. Az eredmények néhol igencsak meglepőek.
Az infláció felpörgetése például kimutathatóan csökkenti a munkanélküliséget, elsősorban azért, mert az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbéreket, vagyis a vállalatoknak relatíve olcsóbbá válik a munkaerő. Logikus, ha a reálbérek csökkennek, a munka ára csökken, akkor az iránta jelentkező kereslet emelkedik. A hazai deviza leértékelése, és az exportszektor fellendülése ugyanakkor csalóka, önmagában ez az eszköz ugyanis nem csökkenti kimutathatóan a munkanélküliséget. Abban az esetben viszont igen, ha a deviza leértékelése felpörgeti az inflációt, vagyis a fókusz itt ismét az infláción és a reálbéreken van. A harmadik eszköz, a hitelezés felpörgetése viszont megint csak alkalmas a munkanélküliség csökkentésére. A kutatók itt tanácsot is adnak: a bankszektort érdemes megszabadítani a veszteségektől és a rossz hitelektől, a nemzetközi szervezetek segítségül hívása pedig ugyancsak hasznos lehet, ami megnyugtatóan hat a befektetőkre és csökkenti a nagymértékű tőkekivonás veszélyét.
Mit kell tehát tennie – a tanulmány alapján – egy feltörekvő országnak, hogy csökkentse a munkanélküliséget? Engednie kell felpörögni az inflációt, ha ezt elősegíti, akkor gyengítheti a hazai devizát, engednie kell, hogy a reálbérek csökkenjenek, és végül gondoskodnia kell arról, hogy a hitelállomány növekedjen, illetve érdemes a nemzetközi szervezetek támogatását is (és megnyugtató méretű devizatartalékot képezni) megnyerni a külföldi befektetők megnyugtatásához.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ha elmaradt volna az alku annak komoly hatása lett volna az 1700 milliárd dollárt kitevő kétoldalú kereskedelemre.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
Több ember életét vesztette egy Délnyugat-Németországban bekövetkezett vonatbalesetben.