Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Mit tegyünk, ha csökkenteni szeretnénk a munkanélküliséget? Gerjesszünk inflációt, gyengítsük a pénzünket, vagy pumpáljunk új hiteleket? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A munkanélküliség korunk egyik legégetőbb gazdasági problémája, különösen itt Európában, ahol nem ritkák a 20 százalék fölötti értékek sem. A nagy kérdés az, hogy mit tehet a gazdaságpolitika annak érdekében, hogy csökkentse a munkanélküliséget. Pörgesse fel az inflációt, csökkentve ezzel a reálbéreket? Gyengítse a devizát, bízva abban, hogy az exportszektor felpörgése munkahelyeket hoz létre? Támogassa a hitelezést, ami új vállalkozásokat és így munkahelyteremtést ígér? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Közgazdász kutatók – Guillermo Calvo, Fabrizio Coricelli, Pablo Ottonello – egy tanulmány keretében azt vizsgálták, hogy ez a három gazdaságpolitikai eszköz – infláció felpörgetése, devizaleértékelés, hitelkínálat növelés – sikeresen alkalmazható-e a munkanélküliség csökkentése érdekében. A vizsgálatok a feltörekvő piacokra irányultak, így Magyarország is szerepel a mintavételben. Az eredmények néhol igencsak meglepőek.
Az infláció felpörgetése például kimutathatóan csökkenti a munkanélküliséget, elsősorban azért, mert az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbéreket, vagyis a vállalatoknak relatíve olcsóbbá válik a munkaerő. Logikus, ha a reálbérek csökkennek, a munka ára csökken, akkor az iránta jelentkező kereslet emelkedik. A hazai deviza leértékelése, és az exportszektor fellendülése ugyanakkor csalóka, önmagában ez az eszköz ugyanis nem csökkenti kimutathatóan a munkanélküliséget. Abban az esetben viszont igen, ha a deviza leértékelése felpörgeti az inflációt, vagyis a fókusz itt ismét az infláción és a reálbéreken van. A harmadik eszköz, a hitelezés felpörgetése viszont megint csak alkalmas a munkanélküliség csökkentésére. A kutatók itt tanácsot is adnak: a bankszektort érdemes megszabadítani a veszteségektől és a rossz hitelektől, a nemzetközi szervezetek segítségül hívása pedig ugyancsak hasznos lehet, ami megnyugtatóan hat a befektetőkre és csökkenti a nagymértékű tőkekivonás veszélyét.
Mit kell tehát tennie – a tanulmány alapján – egy feltörekvő országnak, hogy csökkentse a munkanélküliséget? Engednie kell felpörögni az inflációt, ha ezt elősegíti, akkor gyengítheti a hazai devizát, engednie kell, hogy a reálbérek csökkenjenek, és végül gondoskodnia kell arról, hogy a hitelállomány növekedjen, illetve érdemes a nemzetközi szervezetek támogatását is (és megnyugtató méretű devizatartalékot képezni) megnyerni a külföldi befektetők megnyugtatásához.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.