A múlt év egyértelműen a rezsicsökkentés éve volt, a kormány sikeresen tematizálta ezzel a közbeszédet. De vajon mennyi lehetett egy átlagos háztartás teljes évi megtakarítása? Mennyit vett ki ugyanakkor a másik oldalon a kabinet a zsebünkből a tranzakciós illetékkel? A mérleg nyelve egyelőre a rezsicsökkentés felé billen.
A tavalyi a rezsicsökkentés éve volt, ezt senki sem tagadhatja. A kormány a háztartási energia és közműszolgáltatások drasztikus árcsökkentését határozta el 2012 decemberében, tavaly év elejétől pedig 10 százalékkal csökkent a lakossági földgáz, villamos energia és távhő ára. Ezt júliusban követte a második kör, amikor csökkentek a víz- és csatorna- (2013. januárjához képest mínusz 10 százalék), valamint a szemétszállítási díjak (mínusz 10 százalék), emellett olcsóbb lett a szennyvízszippantás (-10 százalék), a PB-gáz (szintén -10 százalék) és a kéményseprés is (a 2012. áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók). 2013 novemberében pedig jött a rezsicsökkentés 3.0, amikor további 11,1 százalékkal csökkentek a lakossági gáz-, áram- és távhőárak. A társasházak jelentős részében a közös használatú helyiségek után fizetendő energiadíjak – ez elsősorban a villamos energiára vonatkozik – is 20 százalékkal mérséklődtek. Az idei év elején pedig az ígéretek szerint jöhet az újabb kör, ennek mértékéről, és hogy mely elemek tartoznak majd az újabb csökkentési körbe, még nem sokat tudni.
A szolgáltatók számára a sorozatos árcsökkentések – kombinálva az egyéb különadókkal – komoly veszteségeket hoztak, az energiaszolgáltatók szerint a kormány elment a falig, tovább már nem lehet szorítani a nadrágszíjon. Érdemes lehet ugyanakkor egy összesítést végezni a 2013-as évről, hogy egy átlagos társasházi és panellakást, illetve egy családi házat illetően mennyit lehetett megtakarítani az állam által igen masszívan lenyomott árakkal. Emellé pedig odaállítani a kormány által az emberekre rakott egyéb terheket – például a tranzakciós illetéket – és mérleget vonni, mit mutat a szaldó. (Természetesen lehet jönni azzal, hogy valakinek szuper kondenzációs kazánja van, és ő még többet takarított meg, de most a teljesen átlagra fókuszáltunk.)
Majdnem négymillió otthont érintett
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2012 decemberében arról beszélt, hogy a gáz- és áramár csökkentése 3,8 millió családi otthont érint, a családok éves megtakarítása – a rezsicsökkentés első körével – százezer forintos nagyságrendű lehet. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos szerinte az árcsökkentés.
A rezsicsökkentést tehát rengeteg embert érint, és a tavalyi év lezárultával érdemes lehet megállapítani, hogy mennyit is takaríthattak meg a magyar családok tavaly. A lakossági ügyfélkörben iparági számítások szerint 2284 kWh volt 2012-ben az éves átlagos fogyasztás, ebben már benne van lakás, panel és családi ház is. Villamos energia esetén inkább főre és háztartási fogyasztókra lebontva érdemes vizsgálni az áramfogyasztást, semmint a lakás alapterületére koncentrálni. Átlagos háztartási géphasználatot feltételezve egy egyfős háztartásnál körülbelül 1800, két főnél 3000, háromnál 3800, négyfősnél pedig 4400 kWh éves áramfogyasztást feltételezhetünk.
Ha például az Elmű szolgáltatási területét nézzük, akkor 2012 decemberében kWh-ként körülbelül 50 forintos díjjal számolhattunk. A 10 százalékos díjcsökkentést a különböző háztartásoknál figyelembe véve október végéig egy egyfős háztartás körülbelül 7500, egy kétfős 12 500, egy háromfős 15 500, egy négyfős pedig 18 ezer forintos megtakarítással kalkulálhatott az említett időszakban. A tavalyi év utolsó két hónapjában a 2012. év végi árakhoz képest további 10 százalékkal csökkentett számlák miatt az egyfős háztartás további 3 ezer, a kétfős 5 ezer, a háromfős 6 ezer, a négyfős pedig több mint 6500 forint megtakarítással kalkulálhatott. A 2013-as évet az 1-4 fős háztartások így az alábbi megtakarításokkal zárhatták, növekvő sorrendben: 10 500, 17 500, 21 500, illetve 24 500 forint.
A gáznál már érdemes differenciálni az ingatlan típusát, hogy lakás, vagy családi ház-e (a távfűtést külön kategóriába vettük). A magyar háztartások átlagosan körülbelül 1600 köbméter földgázt használnak el, egy átlagos 120 négyzetméteres családi ház körülbelül 3000, egy 50-60 négyzetméteres lakás pedig körülbelül 1300-1400 köbméter gázt "eszik meg" évente. 2012-ben 155 forint köbméterenkénti árral számolhattunk, az első díjcsökkentéssel egy családi háznál az év első 10 hónapjában a 387 ezres számlából 39 ezer forintot lehetett faragni, a lakásnál pedig 1300 köbméterrel számolva a 168 ezer forintos díjból 17 ezret lehetett “ledarálni”. Az év utolsó két hónapjában a 2012. végi árakhoz képest a családi ház esetében további körülbelül 13 ezer, a lakásnál pedig 7 ezer forint megtakarítással lehetett kalkulálni. Az éves megtakarítás a családi háznál 52 ezer, a lakásnál pedig 24 ezer forint lehetett.
Távhő, víz, csatorna, kéményseprés, szemét
Távfűtésnél szintén eltérő árakkal dolgoznak a szolgáltatók, a Főtávnál ugyanakkor van egy oldal, ahol le is írják, hogy egy átlagos (52 négyzetméteres, 135 légköbméteres) panellakás éves fűtése és melegvíz-ellátása a 2012-es 212 ezer forintról 2013-ban már a második rezsicsökkentést is bekalkulálva 187 ezer forintra csökkent, ami 25 ezer forint megtakarítást jelent. Érdemes megjegyezni, hogy e lakásokban az áram, illetve a gázfogyasztás – így a megtakarítás mértéke is – alacsonyabb lehet, mivel a fűtésen felül használt meleg víz előállítását is a távhőszolgáltató oldja meg. Érdemes megjegyezni, hogy a jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatókat például több tízmilliárdos kompenzációban kellett részesíteni az állami büdzséből, mivel e nélkül nem tudták volna finanszírozni a rezsicsökkentést.
A víz- és csatornadíjnál is inkább főre érdemes lebontani a megtakarítás mértékét. Egy négyfős család átlagos napi vízfogyasztása a Fővárosi Vízművek számításai szerint körülbelül 0,6 köbméter. 2012-ben 666 forint plusz áfa, tehát 845 forint volt Budapesten a víz- és szennyvízdíj együttesen. Egy négyfős család évente körülbelül 220 köbméter vizet fogyaszt, és ennyi után is kell fizetni a szennyvízdíjat. 2012 végéhez képest a 2013 júliusától érvényes díjak szerint a majdnem 93 ezres féléves vízdíjhoz képest a 10 százalékos csökkentéssel több mint 9 ezres megtakarítást lehetett elérni. Kevesebb főre értelemszerűen kisebb fogyasztás jön ki, egy főre átlag napi mintegy 100 literes, tehát 0,1-0,15 köbméteres fogyasztással lehet kalkulálni, a megtakarítás mértéke itt az említett időszakbank 2-3 ezer forint lehetett.
A kéményseprési díjak szintén júliusi csökkentésére még inkább csak becsléseink vannak, mint kalkulációink a településenként igen szerteágazó díjszabások miatt, egy korábbi cikkünkben éves szinten pár száz forintos megtakarítást valószínűsítettek iparági szakértők, a megtakarítás itt tehát elhanyagolható.
A szemétszállítási díjak területén is ahány település, annyi tarifa, ha Budapestet nézzük, akkor egy 120 literes tartály – egy családi háznál ezzel kalkulálhatunk – egyszeri elszállítása júliustól 10 százalékkal, 752 forintra csökkent, heti kétszeri szállítással kalkulálva a fél évre szóló 43 ezres díjból 4 ezret lehetett lefaragni.
A PB-gázra és a szennyvízszippantásra nem végeztünk külön kalkulációt. (Érdekességképpen azért elmondjuk, hogy egy 11,5 kg-os PB-gázpalack 2013. decemberében körülbelül 5175 forintba került, egy Budapest környéki településen a szennyvízszippantás díja 6 ezer forint volt).
A végső szaldó
Mindent összevetve elmondható, hogy a 2013-as rezsicsökkentések egy átlagosnak tekinthető négyfős, kertes házban élő család számára körülbelül 90 ezer forintos megtakarítással jártak – plusz még pár kisebb tétel belejátszhat a végső megtakarított összegbe –, egy átlagos lakás esetében pedig 44-45 ezer forintos a spórolt pénzmennyiség (panellakásnál erre még rájön a 25 ezres távhő-megtakarítás, ám itt ebben az esetben a villamos energia és a földgáz csökkentett árán történő megtakarítás kevesebb, a 44-45 ezerre nem lehet egy az egyben rádobni a 25 ezer forintot).
Hozzá kell azonban tenni, hogy mindezen számításokat hipotetikus alapon végeztük, átlagos használat, fogyasztás alapján becsülve, az egyes háztartásoknál megjelenő megtakarítások ettől eltérhetnek.
A serpenyő másik felében
Természetesen nem minden fenékig tejfel. Az egy dolog, hogy a lakosság számára csökkentek a közüzemi díjak, a háztartásienergia-díjak mérséklésének levét a vállalatok itták meg, számukra jelentősen emelkedtek tavaly az árak. Rendben, mondhatjuk, hogy ez minket nem érint, a pénztárcánkba egyfelől pénzt tömködő állam a másik zsebből ugyanakkor elvesz, mégpedig a tranzakciós illetékkel. A tavalyi évben a tranzakciós illeték bevezetése miatt a banki költségek brutális növekedésével szembesülhettünk, tavaly novemberben az egy évvel azelőttihez képest 54 százalékos volt az áremelkedés mértéke, sok pénzintézetnél már a kártyás vásárlás sem maradt ingyenes. Egy rosszul megválasztott bankszámla esetén 50 ezer forint felvételét akár 1200 forintunk is bánhatja. A tranzakciós adó bevezetésével – tekintve, hogy évközben a kormány emelte is a tranzakciós illeték 2013 elején bevezetett mértékét – a banki költségek több ezer forinttal emelkedtek éves szinten, az alacsonyabb jövedelmű és kevesebbet bankolók 7-8 ezer forint, a magasabb keresettel több tranzakciót végrehajtók pedig akár ennek duplájával is kalkulálhatnak banki költségként alsóhangon.
Egy olyan háztartásban, ahol két főnek is van bankszámlája, bankkártyája, és intenzíven bankolnak is, adott esetben 30-40 ezer forint is lehetett a banki költség, ez pedig már érezhetően mérsékelte a rezsicsökkentés hatását, bár a mérleg nyelve még mindig a rezsicsökkentés irányába billen (egy átlagos lakás esetében ugyanakkor már csak pár ezer forinttal). A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségére – ez csak az ügyfeleknek ingyenes, a bankoknak nem – reagálva a bankok ugyanakkor tovább drágítanak, így az újabb rezsicsökkentési forduló további megtakarítását ez egy bizonyos arányban majd elviheti.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
