Az elmúlt hetekben több hazai felmérés is készült arról, hogy mire számíthatunk nyugdíjas éveinkre. Az egyik legmegdöbbentőbb becslés szerint a következő 15 évben több mint kétmillióan mennek nyugdíjba, miközben a munkaerőpiacra csupán 1,6 millióan lépnek ki, így pedig komolyan romlik a nyugdíjasok és aktív keresők aránya – írja a Pénzcentrum.

A nyugdíjcsapda kikerülésére gyakorlatilag egyetlen biztos megoldás létezik, az öngondoskodás. Gyakran feltett kérdés, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás, és a nyugdíj-előtakarékossági számla közül melyik a legjobb választás. Ez szinte minden esetben különbözik, hiszen sok ember, sokféle elvárást támaszt a megtakarításai felé. A portál az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) rendszert mutatja most be.

A pénztárba beléphetünk levélben és személyesen, de van olyan, ahol online is csatlakozhatunk. Nem véletlenül kedvelik annyian az ÖNYP-t, hiszen minden befizetés után 20 százalékos adójóváírást lehet érvényesíteni. 150 ezer forintig élhetünk ezzel, azaz akár 750 ezer forintot is befizethetünk évente a pénztárunkba, így maximálisan kihasználva a kedvezményt.

A számunkra legkedvezőbb nyugdíjpénztárt leginkább a költségek alapján tudjuk kiválasztani. Minden szolgáltató meghatároz egy minimális tagdíjat (nagyjából kétezer és ötezer forint között), amit minden hónapban kötelező befizetni. Ha ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor a pénztár a költségeit a hozamból fedezi, de semmi esetre sem nyúlhat a befizetett összeghez. A másik lényeges költségelem a vagyonkezelés költsége, ami a hozamokban bújtatva jelenik meg. Így ezek a költségek kevésbé átláthatóak, érdemes a hozamok összehasonlítását, mint szempontot mérlegelni a választásunknál. A hozamok az ÖNYP esetében ugyanis úgynevezett választható portfólióból származnak – írja a portál.

További előny, hogy ha nyugdíjcélra vesszük fel a pénzünket, akkor kamatadó- és egészségügyihozzájárulás- (eho) mentességet kapunk, így teljes hozamunkhoz hozzájutunk. Lehetőség van korábban is hozzájutni a hozamunkhoz, ilyenkor több lehetőség áll fenn. Ha csak a hozamot vesszük fel, akkor a várokozási idő leteltével (10 év)  személyijövedelemadó- (szja) és ehomentesen juthatunk pénzhez. Lényeges, hogy ebben az esetben (a 2008 utáni befizetéseknél) az adott befizetést nézi a pénztár, nem a szerződés elindításának időpontját. Amennyiben a befizetett tőkéhez is hozzányúlunk, akkor a tőkerész után 16 százalék szja-, és 27 százalék ehovonzata van. Ez utóbbit az adóbevalláson fel is kell tüntetni, illetve be kell fizetni az adóhatóságnak, a szolgáltató nem teszi meg helyettünk. A tizedik év után a tőke szja és eho köteles része évente 10 százalékkal csökken, így a 21. év után adó- és járulékmentesen juthatunk megtakarításunkhoz, akkor is, ha nem nyugdíjcélra használjuk fel – írja a portál.