Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A hírt az orosz Szövetségi Haditechnikai Együttműködési Szolgálat vezetője, Alekszandr Fomin megerősítette, de további részletekbe nem bocsátkozott.
Az orosz sajtó Szergej Csemezov, a Rostech orosz állami vállalat elnökének egy korábbi kijelentése alapján tudni véli, hogy az Egyiptomnak szánt szállítmány könnyűfegyvereket, légvédelmi rendszereket és tüzérségi felszereléseket is magában foglalna. Az el-Balad egyiptomi hírtévé honlapján egy hete arról számolt be, hogy Moszkva Sz-300-as típusú légvédelmi rendszer leszállításáról kötött megállapodást Kairóval.
A szerdai hír egy hónappal Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő oroszországi látogatása után került napvilágra. A Maszr al-Arabíja egyiptomi hírportál felidézte, hogy a most körvonalazódó végleges megállapodás tartalmáról már tavaly november óta folynak a találgatások, amikor ez ügyben először látogatott az észak-afrikai országba egy magas rangú orosz küldöttség.
A Maszr al-Arabíja szerint Egyiptom Mi-35-ös típusú harci helikopterek, Mi-17-es szállító- és támogatóhelikopterek, illetve MiG vadászrepülőgépek beszerzésére is törekszik a tárgyalások során, amelyekre azután került sor, hogy az Egyesült Államok tavaly ősszel befagyasztotta az Egyiptomnak szánt évi mintegy 1,3 milliárd dolláros katonai segélyét.
Washington és Kairó szoros stratégiai kapcsolata megromlott, miután Szíszi - akkor még hadsereg-főparancsnokként - megbuktatta az ország első demokratikus úton megválasztott elnökét, az iszlamista Mohamed Murszit.
Az új egyiptomi alkotmányról tartott januári népszavazást és a májusi elnökválasztást Amerika mindazonáltal a demokratizálódás pozitív jeleként értékelte, és a segélyek visszatartásának részleges feloldása mellett arról is biztosította az egyiptomi vezetőket, hogy a közeljövőben leszállítják azt a tíz Apache típusú harci helikoptert, amelyeknek eredetileg egy évvel ezelőtt kellett volna megérkezniük.
A légi járművek azóta sem kerültek Egyiptomba, és a két ország kapcsolata továbbra sem a régi.
Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre, és az amerikai-egyiptomi nézeteltérések kínálta lehetőség - megfigyelők szerint - már csak az ukrán válság kapcsán született, Moszkvát sújtó gazdasági büntetőintézkedések miatt is kapóra jött az orosz hadiiparnak.
