Továbbra is lehangoló eredményt mutatnak a nyelvtudást felmérő hazai és nemzetközi statisztikák a magyarokra vonatkozóan: az Eurobarometer felmérése szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka vallja önmagáról, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy, és csak 13 százalék azt, hogy legalább két idegen nyelvet beszél.
A magyarok körében az angol és a német nyelv ismerete a legelterjedtebb, így még inkább lehangoló a két nyelvet társalgási szinten beszélők (20 % angol, 18 % német) aránya. Ugyanakkor bíztató elmozdulások, pozitív változások, ha lassan is, de érzékelhetőek. A KSH felmérés szerint az elmúlt két évtizedben dinamikusan erősödött elsősorban a fiatalabb és iskolázottabb korosztály nyelvtudása Magyarországon. Míg 1990-ben a lakosság 2,2 százaléka, 2011-re már 13,6 százaléka tudott angolul beszélni.
Az Európai Uniós adatok több tényezőt figyelembe véve az mutatják, hogy noha a magyarok tudatában vannak a nyelvtanulás kényszerének, hasznosságát kevésbé ismerik fel. A magyar munkavállalók alig több mint 50 százaléka gondolja azt, hogy nyelvismeretével jobb pozíciókat is meg tudna pályázni.
Bár a magyar munkavállalók közel fele úgy gondolja, hogy jobb nyelvtudással nem tudna sikeresen jobb pozíciót megpályázni, a munkaadók elvárásaiból egyértelműen látszik, hogy ma Magyarországon egy jó állás elnyeréséhez igenis szükség van nyelvtudásra!
A 2014 őszi HVG Állásbörzén megjelenő munkaadók leendő munkatársaikkal szemben támasztott elvárásai ellentmondanak ezeknek a munkavállalói elképzeléseknek. A rendezvény 126 állásajánló kiállítójának nyitott pozícióit megvizsgálva ugyanis kiderül, hogy a cégeknek kevesebb, mint 8 százalékát teszik ki azok, akik nem várnak el semmilyen nyelvtudást a hozzájuk jelentkezőktől. Az angol nyelv legalább társalgási szintű ismerete már szinte alapkövetelménynek számít a felsőfokú végzettségű szakemberek estében, például az állásvásáron megjelenő hazai vállalatok közel 90 százalékánál ez a tudás már pályázati feltételként jelenik meg.
A beszélt nyelvek közül a második helyen a német áll (a kiállítók például 57 százalékánál elvárás a meghirdetett pozíciók jelentős részében), a kiállítók 18 százaléka pedig az orosz nyelvtudást követelik meg. A rendezvényen egyre jelentősebb számban képviselteti magát az SSC szektor is, ahol igazán jól érvényesülni a jellemzően elvárt angol vagy német nyelvismeret mellett elsősorban további idegen nyelvtudással (francia, spanyol, olasz vagy valamely skandináv, illetve közép-európai nyelv ismeretével) lehet.
A rendezvényen egyébként nyelvtudást támogató, erősítő intézmények, szervezetek is lesznek. A Mobility Fair elnevezésű helyszínen nem csak diákoknak, hanem már végezett szakembereknek szóló külföldi ösztöndíj-, tanulmányi és munkalehetőségek iránt is érdeklődhetnek a látogatók.
| A HVG Állásbörzéről: |
| Magyarország legjelentősebb karrier rendezvénye 15. jubileumát ünnepli 2014. szeptember 24-25-én a SYMA Rendezvényközpontban. A HVG Állásbörzén minden ősszel és tavasszal több mint 100 kiállító és 10-11 000 látogató fordul meg. A 2014 őszi rendezvényen 120-nál is több állásajánló és 20 feletti képzést kínáló kiállító várja a diákokat, pályakezdő és a tapasztalt szakembereket, valamint a képzések iránt érdeklődőket egyaránt. www.hvgallasborze.hu | www.facebook.com/HVG.Allasborze |
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
